
A pintadera lett februárban a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Díszítőmotívumok széles skáláját lehet felfedezni az őskori kultúrák agyagpecsételőin, amelyekből most hármat lehet megtekinteni Csíkszeredában. A februárban megnyíló Transylvanian Design Week című kiállítás szelleméhez igazodva a hónap tárgyaként a Csíki Székely Múzeum egy őskori „dizájntárgyat”, a pintaderát választotta.
2023. február 01., 18:122023. február 01., 18:12
A pintaderák, vagyis a díszes agyagbélyegek, Európa- és Ázsia-szerte előforduló leletek, melyek számos őskori kultúrára jellemzőek. „Ezek kis agyag pecsételők, amelyeket főleg az őskorban használtak egész Európa-szerte. A mi környezetünkben inkább a Cucuteni-Tripolje-kultúra keretében használták előszeretettel” – magyarázta Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Rámutatott, a pintaderák körül sok a kérdés, funkciójuk nem világos.
Egy másik felvetés szerint a lezárt gabonasilókat a tulajdonos a személyes emblémájával jelölte meg.
Darvas Lóránt régész
Fotó: Gegő Imre
„Ez egy tulajdonjogot is jelzet, egyfajta védjegy, mint a mai napig is használt pecsétek. A korongokra vésett minták visszaköszönnek a feltárt kerámiaedényeken és használati tárgyakon is, látható, hogy jellegzetes motívumai a rézkori Erősd-kultúrának, amely kis része a nagy Cucuteni-Tripolje-kultúrának.
– avatott be a régész.
Fotó: Gegő Imre
Mint mondta, azért is választották a pintaderát a hónap tárgyává, mert februárban nyílik meg a csíki múzeumban a Transylvanian Design Week című kiállítás, és így egy rézkori „dizájntárggyal” kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor
Itt került elő a mostani ásatások során egy töredékes pintadera. A régebbi régészeti ásatások során még négy darabot találtak, így a múzeum gyűjteményében összesen öt pintadera van. „A hónap tárgyaként három darabot mutatunk be, mivel más-más motívumkincs jelenik meg rajtuk.
A pecséteket különböző anyagokra való nyomtatásra vagy lenyomat készítésére használhatták
Fotó: Gegő Imre
A három közül kettő átfúrt, a felső befogó részen, és ez azt is jelzi, hogy a tulajdonosa, használója akár ínra felfűzve nyakban is hordhatta ezt. Azért is fontosak ezek a kis tárgyak bemutatásai ilyen esetekben, mint a hónap tárgya, mivel
Így viszont, ha egyenként mutatjuk be, akkor több figyelmet kapnak” – részletezte Darvas.
Fotó: Gegő Imre
A rézkori Cucuteni-Tripolje-kultúra a Kr. e. 4600-3500 időszakra tehető. Az elnevezés kultúra két végső földrajzi pontját jelöli: Cucuteni Moldva területén, Tripolje a mai Ukrajna északi részén található. Ennek az egyik alegysége az Erősd, a környékünkön a 19. század végén került elő ez a telep, és így külön kultúraként határozták meg, de a nagy kultúrtömbön belül.
– hangsúlyozta Darvas Lóránt.
Fotó: Gegő Imre
„A tavalyi leletmentő ásatások során előkerült egy kemence ebből a korszakból, továbbá szeméttároló gödrök és azok betöltése és a kultúrához tartozó omlásrétegek. Házhelyeket sajnos nem találtunk most, de telepjelenségek mutatkoznak, cölöplyukak, tárológödrök, szemétgödrök. Kis felületen ástunk, de nagy mennyiségben kerültek elő régészeti objektumok. A leletanyag viszont óriási, nagy mennyiségű kerámiát találtunk.
Mivel nagy mennyiségű leletanyagról van szó, az elsődleges konzerválás, mosás megtörtént, de a feldolgozás, a leletanyagok értelmezése, restaurálás még folyamatban van. Mindenképp lakott terület bizonyosságát mutatják ezek a leletek. Az őskori telepnek a kiterjedését is igyekszünk meghatározni, terepbejárással, légifotózással, 3D-s modellezéssel, illetve a tavasz folyamán geofizikai vizsgálatokat is végzünk. Reméljük, hogy ezáltal viszonylag pontosan meg tudjuk határozni a telep kiterjedését” – fejtette ki a régész.
A pintaderákat a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Gegő Imre
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!