Múzeumi sztorik: egy őskori dizájntárgy
A pintadera lett februárban a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Díszítőmotívumok széles skáláját lehet felfedezni az őskori kultúrák agyagpecsételőin, amelyekből most hármat lehet megtekinteni Csíkszeredában. A februárban megnyíló Transylvanian Design Week című kiállítás szelleméhez igazodva a hónap tárgyaként a Csíki Székely Múzeum egy őskori „dizájntárgyat”, a pintaderát választotta.
Péter Beáta
2023. február 01., 18:122023. február 01., 18:12
A pintaderák, vagyis a díszes agyagbélyegek, Európa- és Ázsia-szerte előforduló leletek, melyek számos őskori kultúrára jellemzőek. „Ezek kis agyag pecsételők, amelyeket főleg az őskorban használtak egész Európa-szerte. A mi környezetünkben inkább a Cucuteni-Tripolje-kultúra keretében használták előszeretettel” – magyarázta Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Rámutatott, a pintaderák körül sok a kérdés, funkciójuk nem világos.
Egy másik felvetés szerint a lezárt gabonasilókat a tulajdonos a személyes emblémájával jelölte meg.
Darvas Lóránt régész
Fotó: Gegő Imre
„Ez egy tulajdonjogot is jelzet, egyfajta védjegy, mint a mai napig is használt pecsétek. A korongokra vésett minták visszaköszönnek a feltárt kerámiaedényeken és használati tárgyakon is, látható, hogy jellegzetes motívumai a rézkori Erősd-kultúrának, amely kis része a nagy Cucuteni-Tripolje-kultúrának.
– avatott be a régész.
Fotó: Gegő Imre
Mint mondta, azért is választották a pintaderát a hónap tárgyává, mert februárban nyílik meg a csíki múzeumban a Transylvanian Design Week című kiállítás, és így egy rézkori „dizájntárggyal” kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor
Itt került elő a mostani ásatások során egy töredékes pintadera. A régebbi régészeti ásatások során még négy darabot találtak, így a múzeum gyűjteményében összesen öt pintadera van. „A hónap tárgyaként három darabot mutatunk be, mivel más-más motívumkincs jelenik meg rajtuk.
A pecséteket különböző anyagokra való nyomtatásra vagy lenyomat készítésére használhatták
Fotó: Gegő Imre
A három közül kettő átfúrt, a felső befogó részen, és ez azt is jelzi, hogy a tulajdonosa, használója akár ínra felfűzve nyakban is hordhatta ezt. Azért is fontosak ezek a kis tárgyak bemutatásai ilyen esetekben, mint a hónap tárgya, mivel
Így viszont, ha egyenként mutatjuk be, akkor több figyelmet kapnak” – részletezte Darvas.
Fotó: Gegő Imre
A rézkori Cucuteni-Tripolje-kultúra a Kr. e. 4600-3500 időszakra tehető. Az elnevezés kultúra két végső földrajzi pontját jelöli: Cucuteni Moldva területén, Tripolje a mai Ukrajna északi részén található. Ennek az egyik alegysége az Erősd, a környékünkön a 19. század végén került elő ez a telep, és így külön kultúraként határozták meg, de a nagy kultúrtömbön belül.
– hangsúlyozta Darvas Lóránt.
Fotó: Gegő Imre
„A tavalyi leletmentő ásatások során előkerült egy kemence ebből a korszakból, továbbá szeméttároló gödrök és azok betöltése és a kultúrához tartozó omlásrétegek. Házhelyeket sajnos nem találtunk most, de telepjelenségek mutatkoznak, cölöplyukak, tárológödrök, szemétgödrök. Kis felületen ástunk, de nagy mennyiségben kerültek elő régészeti objektumok. A leletanyag viszont óriási, nagy mennyiségű kerámiát találtunk.
Mivel nagy mennyiségű leletanyagról van szó, az elsődleges konzerválás, mosás megtörtént, de a feldolgozás, a leletanyagok értelmezése, restaurálás még folyamatban van. Mindenképp lakott terület bizonyosságát mutatják ezek a leletek. Az őskori telepnek a kiterjedését is igyekszünk meghatározni, terepbejárással, légifotózással, 3D-s modellezéssel, illetve a tavasz folyamán geofizikai vizsgálatokat is végzünk. Reméljük, hogy ezáltal viszonylag pontosan meg tudjuk határozni a telep kiterjedését” – fejtette ki a régész.
A pintaderákat a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Gegő Imre
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Szedres-ordás pite
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Szedres-ordás pite
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!