A földbe szúrt kard és a kiválasztottak

Az a személy, akinek ez sikerül, Anglia Isten által jóváhagyott királya lesz. Több százan próbálkoztak ezzel a nemes küldetéssel, de bárhogyan is álltak neki a kard kihúzásának, nem jártak sikerrel. Mígnem jött Artúr, aki első próbálkozásra ki tudta húzni a kardot a földből, így ő lett Anglia királya.

Ilyen például az úgynevezett pávai kard, amely egy sajátos erdélyi kard. A kardot Cserey Jánosné Zathureczky Emília adományzota a múzeumnak 1885-ben. Nagy Géza régész, etnográfus, a Székely Nemzeti Múzeum első igazgatója, az MTA levelező tagja publikált a kardról és az ókori kapcsolatokról a szkítákról szóló akadémiai székfoglalójában. Maga a kard egyedi markolatgombbal rendelkezik, pengéjén nincs jel.

Az előadó hangsúlyozta: többen úgy vélekednek, hogy egyes rendkívül gazdagon kidolgozott és használt kardok, a középkori legendákból ismert darabokhoz hasonlóan, saját egyéniséggel, névvel bíró, különleges élettörténetű tárgyak lehettek. Ilyen a bodzai kard is, amelyet 1889-ben a Mincsel nevű hegykúpba szúrva talált meg egy Sümegh nevű erdész. A kardot Nagy Géza vette leltárba. A bodzai kardnak különlegessége, hogy a penge mindkét oldalán található díszítés, így például megjelenik rajta a kereszt szimbóluma, egy kovácsbélyeg, illetve tulajdonosának a – megfejthetetlen – szimbólumai. A kard egykori tulajdonosa tehát nem ismert, azt viszont lehet tudni, hogy rituálisan szúrták a földbe a tizennegyedik század környékén, a mai Bodzavám környékén.

A jövendőmondó szavai egyértleműen hajaznak nemcsak az Artúr király legendájára, hanem a román és magyar népmesékben egyaránt megjelenő földbe szúrt kard szimbólumra is. A kard maga 71 centiméter, római gladiusra emlékeztető pengével rendelkező. Makkay János szerint középkori lehet.

A dálnoki kardról is beszélt az előadó, amelyet 1892-ben Herpei Károly, a nagyenyedi Bethlen Kollégium professzora talált Dálnok mellett „egy bizonyos domb csúcsán”. Gród Kuun Géza nyelvész, filozófus, orientalista, az MTA igazgató tagja publikálta mint a földbe szúrt kard egyik példányát. A lelet Nagyenyedre került, jelenlegi helye azonban ismeretlen. Középkori kardként ismeretes, 13-15. századira datálták.

Végül a Pricske-tetőn talált gyergyószentmiklósi kardot ismertette Sashalmi-Fekete Tamás. A kardot az 1970-es évek végén a földbe szúrva, egyesek szerint egy fa odvában találták meg, a két szemtanú egymásnak ellentmondóan nyilatkozott. Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum egykori igazgatója publikált róla, aki egy elődjétől szerzett tudomást a földbe szúrt kard megtalálásáról. A kardot középkorinak, 15. századinak datálták. Érdekessége, hogy megjelenik rajta egy farkas és egy zászlós bárány szimbólum is, ami ellentmondásos mintázat, feltehetőleg a rossz és a jó szimbólumaként értelmezhető.

Bordi Zsigmon Lóránd és Carl Pinter Zeno kutatásai alapján az a tény, hogy a kardot földbe szúrva találták meg, egy germán eredetű, a középkorban nagyon elterjedt rituáléra vezethető vissza, amelyben egy fegyver földbe döfésével behatároltak egy területet, és egyúttal ezzel esküt tettek, hogy megvédik azt. Hasonló rituálét őrzött meg a szászok Erdélybe költözésével kapcsolatban a néphagyomány, amely szerint a szászokat vezető két gróf egy dombtetőn, ahonnan beláthatták új hazájukat, a földbe döfték kardjaikat, és a betelepedők megesküdtek, hogy megvédik és megművelik azt a földet. Ez a legenda visszaköszön egyébként Nagyszeben címerében is, amelyen két, egymásra keresztbe helyezett kard látható.