
Ilyen egy stroke-os agy. Súlyosak a következmények
Fotó: strokelaw.com
Míg a közelmúltban főként a hatvan éven felettieknél jelentkezett, napjainkban egyre több fiatalt, 20 és 50 esztendő közötti személyt éri agyvérzés. Az orvostudomány szerint ez legfőképp a rendezetlen életmódnak és a stresszfaktoroknak tudható be. A szakemberek arra figyelmeztetnek, ha a baj már megtörtént, rendkívül fontos a mielőbbi rehabilitációs program elkezdése.
2017. május 03., 13:112017. május 03., 13:11
Az agyvérzés a harmadik elhalálozási tényező a szív- és rákbetegségek után. Az agyvérzést követő gyors beavatkozás és azonnali rehabilitáció dönthet az önálló vagy ágyhoz kötött, más személyektől függő életvitel között.
Alina Verzea marosvásárhelyi ideggyógyász szerint rendkívül aggasztó az utóbbi egy-két évtized tapasztalata és statisztikája. Romániában
Ez a szám lényegesen nagyobb, mint hajdanán. Ennél még inkább elgondolkodtató már csak az, hogy míg régebben a hatvan év körülieket környékezte a népiesen gutaütésnek nevezett betegség, manapság már a 20-30 évesek is kiteszik magukat ennek a veszélynek. „A gondok a rendezetlen életmóddal függnek össze. A mai fiatalok közül sokan azt a hibát követik el, hogy agyonhajszolják magukat, éjszakáznak, nem pihenik ki fáradalmaikat, stresszes életmódot élnek.
– figyelmeztet a szakember.
Az agyvérzés típusa és súlyossága nem mindenkinél egyforma. Van, akinél azonnali halált okoz, más – teljesen vagy részlegesen – lebénul. Nem igaz, hogy a lebénító gutaütés mindenkit egy életen át ágyhoz köt. Viszont, ha már megtörtént a baj, az orvosok szerint rendkívül lényeges, hogy a betegség jelentkezése és az azt követő kórházi ellátás után minél előbb kezdődjön el a szakemberek által vezetett rehabilitációs munka.
Gyógytornászok, kineoterapeuták, masszőrök, pszichológusok, logopédusok közös munkáján múlik, a társ, a család szerepéről nem is beszélve. A gond akkor jelentkezik, ha az agyvérzést, agyérgörcsöt, agyinfarktust szenvedett személynek nem adatik meg, hogy egy rehabilitációs központ közelében lakjon. Számos romániai közepes és kisváros nem rendelkezik hasonló intézettel, de az országban vannak olyan megyék, ahol a nagyvárosokban is hiánycikknek számít az ilyen jellegű központ.
Marosvásárhelyen egy alapítványi rehabilitációs központ, a Rheum Care már évek óta beillesztette szolgáltatásai közé az agyvérzést elszenvedett betegek szakkezelését.A Domahídi család idestova már tíz éve látogatja programjait. Naponta bejönnek vidékről, a nem túl távoli Udvarfalváról, hogy a férfi elvégezze a tornagyakorlatait. Árpád, a valamikor örökmozgó családfő egykor rengeteget dolgozott, tett-vett a ház körül – mutatja be a felesége, Jolán.
Aztán egy napon beköszöntött az agyinfarktus, és onnan teljesen megváltozott a család élete. A középkorú férfi lebénult, ágyba került. Nem tudott beszélni, elfelejtett írni-olvasni. Ma már, felesége segítségével, jön-megy, rádiót hallgat, tévét néz. Az olvasás továbbra is kimarad az életéből.
„Jól érzem magam, segít a torna” – újságolja örömmel úgy, hogy kis figyelemmel minden szava érthető. Hogy ilyen szinten tudjon kommunikálni három évébe tellett – neki meg a logopédusának. Amikor arról próbálom faggatni, hogy miként vészelte át lelkileg, megvonja a vállát, inkább a felesége veszi át a szót.
– mondja Jolán asszony, akiben Domahídi Árpád nem csak feleséget, igazi társat is lelt. Mielőtt elköszönnénk egymástól, az asszony hálát ad a Fennvalónak meg azoknak az orvosoknak, gyógytornászoknak, asszisztenseknek, egészségügyi menedzsereknek, akik a férje és sorstársai jobbulásán fáradoznak és egyáltalán rehabilitációs központokat működtetnek.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!