
Ilyen egy stroke-os agy. Súlyosak a következmények
Fotó: strokelaw.com
Míg a közelmúltban főként a hatvan éven felettieknél jelentkezett, napjainkban egyre több fiatalt, 20 és 50 esztendő közötti személyt éri agyvérzés. Az orvostudomány szerint ez legfőképp a rendezetlen életmódnak és a stresszfaktoroknak tudható be. A szakemberek arra figyelmeztetnek, ha a baj már megtörtént, rendkívül fontos a mielőbbi rehabilitációs program elkezdése.
2017. május 03., 13:112017. május 03., 13:11
Az agyvérzés a harmadik elhalálozási tényező a szív- és rákbetegségek után. Az agyvérzést követő gyors beavatkozás és azonnali rehabilitáció dönthet az önálló vagy ágyhoz kötött, más személyektől függő életvitel között.
Alina Verzea marosvásárhelyi ideggyógyász szerint rendkívül aggasztó az utóbbi egy-két évtized tapasztalata és statisztikája. Romániában
Ez a szám lényegesen nagyobb, mint hajdanán. Ennél még inkább elgondolkodtató már csak az, hogy míg régebben a hatvan év körülieket környékezte a népiesen gutaütésnek nevezett betegség, manapság már a 20-30 évesek is kiteszik magukat ennek a veszélynek. „A gondok a rendezetlen életmóddal függnek össze. A mai fiatalok közül sokan azt a hibát követik el, hogy agyonhajszolják magukat, éjszakáznak, nem pihenik ki fáradalmaikat, stresszes életmódot élnek.
– figyelmeztet a szakember.
Az agyvérzés típusa és súlyossága nem mindenkinél egyforma. Van, akinél azonnali halált okoz, más – teljesen vagy részlegesen – lebénul. Nem igaz, hogy a lebénító gutaütés mindenkit egy életen át ágyhoz köt. Viszont, ha már megtörtént a baj, az orvosok szerint rendkívül lényeges, hogy a betegség jelentkezése és az azt követő kórházi ellátás után minél előbb kezdődjön el a szakemberek által vezetett rehabilitációs munka.
Gyógytornászok, kineoterapeuták, masszőrök, pszichológusok, logopédusok közös munkáján múlik, a társ, a család szerepéről nem is beszélve. A gond akkor jelentkezik, ha az agyvérzést, agyérgörcsöt, agyinfarktust szenvedett személynek nem adatik meg, hogy egy rehabilitációs központ közelében lakjon. Számos romániai közepes és kisváros nem rendelkezik hasonló intézettel, de az országban vannak olyan megyék, ahol a nagyvárosokban is hiánycikknek számít az ilyen jellegű központ.
Marosvásárhelyen egy alapítványi rehabilitációs központ, a Rheum Care már évek óta beillesztette szolgáltatásai közé az agyvérzést elszenvedett betegek szakkezelését.A Domahídi család idestova már tíz éve látogatja programjait. Naponta bejönnek vidékről, a nem túl távoli Udvarfalváról, hogy a férfi elvégezze a tornagyakorlatait. Árpád, a valamikor örökmozgó családfő egykor rengeteget dolgozott, tett-vett a ház körül – mutatja be a felesége, Jolán.
Aztán egy napon beköszöntött az agyinfarktus, és onnan teljesen megváltozott a család élete. A középkorú férfi lebénult, ágyba került. Nem tudott beszélni, elfelejtett írni-olvasni. Ma már, felesége segítségével, jön-megy, rádiót hallgat, tévét néz. Az olvasás továbbra is kimarad az életéből.
„Jól érzem magam, segít a torna” – újságolja örömmel úgy, hogy kis figyelemmel minden szava érthető. Hogy ilyen szinten tudjon kommunikálni három évébe tellett – neki meg a logopédusának. Amikor arról próbálom faggatni, hogy miként vészelte át lelkileg, megvonja a vállát, inkább a felesége veszi át a szót.
– mondja Jolán asszony, akiben Domahídi Árpád nem csak feleséget, igazi társat is lelt. Mielőtt elköszönnénk egymástól, az asszony hálát ad a Fennvalónak meg azoknak az orvosoknak, gyógytornászoknak, asszisztenseknek, egészségügyi menedzsereknek, akik a férje és sorstársai jobbulásán fáradoznak és egyáltalán rehabilitációs központokat működtetnek.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!