Az almás kelt palacsinta egy igazán klasszikus vidéki fogás, egy olyan laktató édesség, amiből akár főétel is lehet. A kelt palacsinta nem olyan vékony, mint a hagyományos, cserébe nagyon puha és édes a tésztája.
2025. augusztus 02., 09:142025. augusztus 02., 09:14
2025. augusztus 02., 09:162025. augusztus 02., 09:16
4 db alma
1 tk. fahéj
2 dl tej
2,5 dkg élesztő
4 db tojás
10 dkg cukor
1 dl az alma kifacsart cukros-fahéjas levéből
45 dkg liszt
1 csipet só
olaj
Az almás kelt palacsinta elkészítéséhez az almákat megpucoljuk és lereszeljük. A lereszelt almákat egy tálba tesszük, megszórjuk egy kevés cukorral (a 10 dekából) és fahéjjal, majd az egészet alaposan átkeverjük és hagyjuk, hogy pár perc alatt levet engedjen.
Pár perc után az almákat kézzel kinyomkodjuk, de az egészet egy tiszta, öblítő nélkül kimosott konyharuha vagy géz segítségével is kifacsarhatjuk. A cukros-fahéjas almaléből egy decit félreteszünk, a többit pedig akár meg is ihatjuk, vagy felhasználhatjuk gyümölcsleves készítésére.
A tejet meglangyosítjuk, belekeverünk egy kevés cukrot (szintén a 10 dekányiból) és belemorzsoljuk az élesztőt. Hagyjuk felfutni.
A tojásokat egy nagyobb keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a maradék cukrot, a felfutott élesztős tejet és a reszelt, kifacsart almát. Hozzáadunk egy csipet sót majd a lisztet is beleszórjuk és alaposan eldolgozzuk.
Legvégül belekeverjük a félretett cukros-fahéjas almalevet is és 20-30 percig hagyjuk pihenni az almás kelt palacsinta tésztáját.
A palacsintasütőt felmelegítjük, vékonyan kikenjük olajjal és egyesével kisütjük a palacsintákat. Nem szabad túl sok tésztát egyszerre a serpenyőbe tenni, mert akkor nagyon vastag lesz és a közepe nem fog átsülni. A kanál vagy spatula segítségével nyugodtan terítsük el a palacsintasütőben a tésztát, hogy jó vékony legyen.!
Lekvárral megkenve, porcukorral meghintve tálaljuk.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!