
Boda Mária Magdolna örömét leli a munkában
Fotó: Boda Mária Magdolna személyes archívuma
Hímez, virágkötészettel foglalkozik, és nem mellesleg többéves külföldi tartózkodás után tért haza Székelyföldre. Életének ez utóbbi szelete is megér egy misét, mert nem sokan beszélnek azokról a nehézségekről, amelyek a hazaköltözés során fogadják. Boda Mária Magdolna avatott be hobbijába, életébe.
2022. szeptember 15., 19:132022. szeptember 15., 19:13
2022. szeptember 15., 19:192022. szeptember 15., 19:19
Magdának sok hóbortja van – ezt magam is láttam, miután megismertem. De Magda hóbortjának most már külön oldala is van a legnagyobb közösségi portálon, így bárki megcsodálhatja, milyen jópofa kis, hímzett fali képeiket készít. „Rengeteg sok mindent kipróbáltam: festettem, horgoltam, épp, hogy autószerelő nem voltam, de ez áll hozzám a legközelebb. Számomra öröm ezt csinálni. Úgy gondolom, hogy ami megrajzolható, az ki is hímezhető” – mondja jókedélyűen Boda Mária Magdolna.
Nevet, amikor a hímzett fali képekről kérdezem. Nem, nem tanulta senkitől, nem a nagymamájától leste el az apró mozdulatokat, és nem, nem évek óta űzi ezt a hobbit. Nagyon friss. Két hónappal ezelőtt befűzte a cérnát a tűbe és munkához látott.
Én nem akartam megmutatni senkinek, de Mónika, a nővérem volt az, aki azt mondta, ezeket meg kell mutatni a világnak, mert nagyon szépek. S így született meg az oldalam, amely az első naptól hozta az elismerő szavakat. Nem hittem el, hogy ez velem történik. Most sem hiszem. Túl gyors, túl hamar, túl sok” – meséli Magda.
Falra is függeszthető, de asztali díszként is használható fali képekről van szó, többségükben a hímzéseket kombinálja száraz virágokkal, fával, izlandi zuzmóval. Ezzel pedig – jegyzi meg –
Alakítja a mai világhoz – mondja –, s fel is figyeltek rá, hiszen mind a hagyományos, mint a modern lakásoknak is lehet díszítő eleme. „Kézimunka, csak természetes anyagokat használok, nincs benne semmi mű. Az izlandi zuzmó nem a miénk, de ettől eltekintve nagyon tetszik az embereknek” – magyarázza. Őt tükrözi az oldal neve is – nevet nagyot – , mert nagyon hóbortos.
Az volt a célja, hogy a hímzett asztali, fali díszek világát kicsit modernizálja, hogy ne egy szekrény aljába kerüljenek
Fotó: Boda Mária Magdolna személyes archívuma
Gyergyószentmiklósi kis virágüzletében ül és mesél, számára most itt van a világ közepe, noha megjárta magát ő már a nagyvilágban. Tizenhat évet élt német földön, ebből nyolc-kilenc évet Ausztriában. Itt szeretett bele a virágkötészetbe – meséli –, s öt évvel ezelőtt tulajdonképpen a nővére biztatására tért haza. Nem volt könnyű meghozni a döntést, s a hazatérés után alkalmazkodni az itthoni környezethez.
Magda és nővére, Mónika
Fotó: Boda Mária Magdolna személyes archívuma
Itt valahogy az emberek is másként gondolkoznak. Itthon mindenki menedzser akar lenni, kevesen akarnak dolgozni, s még kevesebben tesznek valamit a jólétért. Ebbe belecseppenve nem tudtam, merre induljak el, mit csináljak. De arra is rájöttem, hogy ha valamit szeretnél, jó meghallgatni a véleményeket, de ahhoz, hogy elérd céljaidat, nem árt, ha kizársz minden külső hatást, és elindulsz. Sokáig nem találtam a helyem itthon, visszavágytam, de most a hímzés például nagyon jól és jókor jött. Nagyon hiányzik az az életem is, nem fogom soha elfelejteni, de itthon is vannak jó dolgok, s azért csak itthon vagyok. Most már megnyugodott a lelkem” – magyarázza. A néhány évvel ezelőtti hazatéréskor az i-re a pontot a testvérével elindított közös vállalkozásuk tette fel: virágüzletet nyitottak.
– meséli a virág- és kézműves boltjuk történetét.
Kiemelkedő alkotások
Fotó: Boda Mária Magdolna személyes archívuma
Feleleveníti, milyen sokat gondolkodtak az üzlet nevén is, ezerféle virágnév eszükbe jutott, de egyik sem volt az igazi. Aztán egy este, még Ausztriában – meséli – az úton felfigyelt egy kínai fiúra, kezében egy szál pitypanggal, aki csak arra a szál virágra figyelt. „És megszületett az üzlet neve” – kacag jóízűen.
Tű és cérna kell hozzá, és még valami plusz
Fotó: Boda Mária Magdolna személyes archívuma
Ők inkább a különleges virágok hódolói, nagy kedvencük az izlandi zuzmó, és igyekeznek minél nagyobb választékban beszerezni érdekes, egzotikus virágokat. Ezek kerülnek az asztali díszekbe, a csokrokba. S még valami: a szeretet. „A szeretetet is bele kell kötni, anélkül nem működik semmi. Ha szépet akarsz csinálni, szeretettel csináld, bármi is legyen az. Még a problémákat is szeretettel oldjuk meg” – mondja, és hisz is ezekben a gondolatokban. Ezek segítették idehaza meglátni a szépet, megtalálni a helyét, s olyan munkát és hobbit választani, amellyel másnak is szebbé varázsolhatja legalább egy napját.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!