
A mezítláb járás fejleszti az egyensúlyérzéket, és stimulálja az idegrendszert
Fotó: Pixabay.com
Már nagyanyáink is tudták: mezítláb járni jót tesz az egészségnek. A modern orvoslás is ezt látszik igazolni, és manapság már világszerte léteznek mezítlábas túraösvények, mezítlábas parkok. Brebán Magdolna Noémi gyógytornász is arra buzdít gyerekeket és felnőtteket egyaránt: most, hogy felmelegedett az idő, minél többet járjunk mezítelen lábbal a természetben.
2017. június 14., 16:002017. június 14., 16:00
A keleti gyógyászatban már évezredek óta használt technika a talpmasszázs, hiszen lábunkon számos olyan idegvégződés van, amelynek masszírozása jótékonyan befolyásolhatja egészségünket. A természetben való mezítláb járás pedig felér egy talpmasszázzsal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy terápiás jelleggel egyenetlen felületű talajon kell járni.
– magyarázza Brebán Magdolna Noémi. Ha csupasz lábbal járunk, annak számtalan jótékony hatása van, már egészen pici gyermekkortól. „Megelőzhető és javítható így a lúdtalp, a bokasüllyedés és a helytelen testtartás” – sorolta.
Amikor cipő nélkül járunk, megváltozik a testtartásunk, a rendszeres mezítláb járás tehát enyhítheti a hát- és gerincfájdalmakat is. Továbbá az egyenetlen talajon való járás megerősíti a lábfej izmait, a bokaszalagokat, ugyanakkor a vádli izmait is jobban megmozgatja, ez pedig jó hatással van a vénákra, segíthet a visszeres panaszok enyhítésében vagy azok megelőzésében. „Nem utolsósorban a mezítláb járás fejleszti az egyensúlyérzéket, és stimulálja az idegrendszert” – tette hozzá a szakember.
Nagyanyáink is tudták, hogy csupasz lábbal járni egészséges
Fotó: Barabás Ákos
Fontos azonban szem előtt tartani a fokozatosság elvét:
Hiszen ha hirtelen váltunk, akkor a várt jótékony hatás helyett akár túlterhelhetjük a lábainkat. Továbbá tartsuk szem előtt a biztonságot is, főként a gyerekek esetében: csak olyan terepen húzzuk le a cipőnket, ahol bizonyosan tudjuk, éles tárgyak, kövek, üveg- vagy más törmelék nem vághatja meg a talpunkat.
A gyógytornász azonban fontosnak tartotta hozzátenni, hogy kemény, sima felületen (betonon, aszfalton, térkövön vagy más burkolaton stb.) sétálni vagy szaladni cipő nélkül azért nem ajánlott, mert ez már terheli mind a lábfejet, mind a térdek ízületeit.
Mezítlábas park Székeyludvarhelyen
Fotó: Thomas Campean
Egyébként Európában már egyre több helyen találni mezítlábas parkokat: ezek lényege, hogy néhány kilométeres szakaszon lehet végigsétálni, ahol a terep úgy van kialakítva, hogy számtalan különböző „terepélménynek” tegyük ki talpainkat. Hozzánk legközelebb Magyarországon van mezítlábas túraösvény: a Budapesttől mintegy ötven kilométerre lévő Tabajdon várja a mezítlábas élmények keresőit.
Mezítláb – otthon is
Mezítlábas járófelületet egyébként lakásunkban is kialakíthatunk, így a téli hónapokban sem kell lemondanunk a terápiás mezítlábazásról. Otthon dióval, gesztenyével, kaviccsal vagy gabonával töltött kis zsákokat készíthetünk, ezeket pedig a lakás különböző pontján el lehet helyezni. „Például készíthetünk így fürdőszobaszőnyeget” – javasolja a gyógytornász.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!