
Perui betlehemes jelenet. Ágneséknél a karácsony egy vegyes kultúrájú ünnep
Bár karácsonykor hűvösebb van, még mindig rövidnadrágos az ünnep Floridában. Persze nem csak a hó és az igazi fenyő hiánya miatt más a karácsony egy perui-székely család floridai otthonában. A laskát például postán kapják a húslevesbe, a töltött káposzta mellé meg perui édesség kerül. De a Mikulás például csak hozzájuk érkezik, adventi koszorújuk is csak nekik van a környéken.
2017. december 21., 16:042017. december 21., 16:04
2017. december 21., 17:422017. december 21., 17:42
A székelykeresztúri Feleki Ágnes marosvásárhelyi egyetemi évei után ment ki Amerikába, azóta nem csak a munkája, hanem a családja is Floridához köti. Ott él ugyanis perui férjével és két gyermekével, így a karácsony náluk egy vegyes kultúrájú ünnep: kicsi Peru és kicsi Székelyföld, vegyítve a körülöttük zajló amerikai szokásokkal.
„Van egy jó pár magyar kollégám, akikkel ilyenkor egyre gyakrabban beszélünk arról, hogy jaj, az otthoni karácsony, s jaj, a hó, mert itt ugye nincs. Kicsit haragszunk is az otthoniakra, ha havas képeket tesznek fel a Facebookra” – meséli nevetve Ági, aki közben azért rájött, hogy felnőttként már itthon sem olyan lenne a karácsony, mint amilyenre emlékszik, hiszen gyerekként még másként éli meg az ember, épp ezért ő most arra törekszik, hogy a gyerekeinek teremthesse meg azokat a karácsonyokat, amelyekre emlékezhetnek később.
Adventi koszorú. Ez csak náluk van a környéken
Bár okoz keveredést a fejekben, a Mikulásról nem mondott le a kétgyermekes édesanya, pedig nagyon nehéz megmagyarázni a gyerekeknek ezt az Amerikában teljesen ismeretlen figurát, aki
Ágiék családjában ennek ellenére dívik a mikulásjárás, kipucolják és kiteszik a cipőket, amikbe kerül is édesség, ajándék. „Emlékszem, hogy nekünk otthon milyen nagy szám volt ez, a gyerekeimnél igazából nem látom ezt az izgalmat, mivel nincs körülöttük az a zsongás, hogy jön a Mikulás, annyira nincsenek benne. S ugye miért van az, hogy csak a magyar gyerekekhez jár? Kicsit homályos ez nekik. Ennek ellenére mindig megtartjuk, igaz, eddig virgácsot nem hozott” – meséli a székelykeresztúri édesanya.
Az idei karácsonyfájuk. Mikuláskor díszíti fel a család apraja nagyja
Hozzáteszi: a gyerekek előtt más karácsonyuk volt, inkább perui jellegű, ugyanis Peruban másként ünnepelnek karácsonykor.
Amerikában sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az ünnepi előkészületek, mindenki feldíszíti a házat, az udvart, hálaadás után vagy már hálaadás napján feldíszítik a fát is, aztán ahogy lejár karácsony, gyorsan leveszik. „Mi azt csináltuk, hogy megvártuk december 6-át, hogy legyen valamivel összekötve a Mikulás, utána együtt szoktuk feldíszíteni a fát. Elkezdtük azt a szokást, hogy a gyerekek babakortól kezdve minden évben kapnak egy karácsonyi díszt, amit összegyűjtögetve majd magukkal vihetnek, ha felnőnek” – magyarázza. A család fáján így a 4 éves Lucas és a 8 éves Kamilla saját díszei, valamint az oviban készített díszek mellett édesapjuk perui díszei is ott vannak, na meg szalmaangyalka is itthonról.
Szalmaangyal Erdélyből
– meséli Ági. Az ajándékozás szokásaiból végül az amerikait vették át, így nem 24-én este, hanem 25-én reggelre jár a Télapó. Ez nem csak azért tűnt jó ötletnek, mert minden gyerek a környezetükben így éli meg a karácsonyt, hanem azért is, mert sokszor szenteste is dolgozniuk kellett. A gyerekekkel így mindenképpen sütnek gingerbread man-t, vagyis gyömbéres mézeskalács-emberkét, ezt kell ugyanis kitenni a Télapónak egy bögre tej társaságában, hogy legyen mit egyen, ha megéhezett a nagy ajándékozásban.
Karácsonyfadísz. Egy perui parasztleányka
Ágnes igyekszik az otthon ízeit is becsempészni az ünnepekbe, a karácsonyi munkahelyi bulikra hókiflit, bejglit süt – bár ez macerásabb már két gyerek mellett, de a karácsonyi menüből sem hiányozhat a húsleves és a töltelékes káposzta.
– magyarázza Ági, akinek perui férje minden magyar ételt szeret, csak a töltött káposztát nem, s nem is érti, hogy van ez mifelénk, hogy karácsonykor mindenki azt eszik. Peruban amúgy nincs hagyományos karácsonyi étel, egyedül egy édességfajta, a panoteno, egy olasz gyümölcskenyér, amit éjfél után esznek forró csokival, de ezzel ennyi is, ami határozottan karácsonyi.
A perui-székely család amúgy a 25-ét egy kolozsvári magyar-román családdal szokta tölteni, s valahogy úgy zajlik, mint itthon: beszélgetés, evés-ivás, szórakozás.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!