
Nem csak étrendváltozást, egy másik életfilozófiát is jelent a vegán táplálkozás
Enzim- és vitamindús, friss, főzés és sütés nélküli ételek elkészítésének lehetőségét mutatja be szerte a nagyvilágban a magyarországi Varga István „nyers séf”, mivel küldetésének tekinti, hogy másokkal is megossza azt a tudást, amelyet évek alatt gyűjtött össze. Legutóbb Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Nagyváradon tartott workshopot. Megnéztük, hogy mit ajánl a sült hús és a kolbász helyett.
2018. június 08., 15:302018. június 08., 15:30
2018. június 08., 17:042018. június 08., 17:04
A zöldségkrémleves, a cukkini spagetti aszalt-paradicsomos zöldségraguval, a mentás panna cotta és a vegán sajtkészítés fortélyaiba is szívesen beavatta az érdeklődőket Varga István séf, gasztrofilozófus és menzareformer. Húsz éve foglalkozik gasztronómiával, öt éven keresztül vezette Budapesten Magyarország legnagyobb nyersételes éttermét, ahol volt alkalma kikísérletezni azokat a különleges recepteket, amelyeket előadásain, workshopjain megmutat. Ezek a glutén- és laktózmentes vegán ételek magvakból, gyümölcsökből és zöldségekből készülnek, főzés és sütés nélkül, és csak a fantázia szab határt annak, hogy mi kerüljön bele egy-egy főfogásba, desszertbe. Míg annak idején ő is húst hússal evett, elmondása szerint évek óta nem fogyaszt olyan ételt, aminek „szeme van és vérzik”.
Varga István vegán séf
Youtube-csatornáján gondolatébresztő beszélgetésekkel segíti azokat, akik akár egészségi probléma, akár fogyás vagy önismereti fejlődésük miatt szeretnék beépíteni életükbe a nyers táplálkozást.
A zetelaki gyökerekkel rendelkező séffel első körben azt tisztáztuk, mi a különbség a vegetáriánus („vega”) és a vegán táplálkozás között. Mint mondta, a vegán táplálkozástani szempontból azt jelenti, hogy egyáltalán nem eszünk állati eredetű ételeket.
Az alapvegetáriánus ugyanaz, mint a vegán, csak eszik tejterméket – ez a lakto-vegetáriánus. Van, aki tojást is eszik – ez az ovo-vegetáriánus –, és van olyan is, aki halat is elfogyaszt. „Ez egy tágabb fogalom, és régebb óta ismert táplálkozási forma. A vegánság az elmúlt évtizedekben erősödött fel, többek között annak is köszönhetően, hogy sokan látják, hogy ezen a bolygón nem minden úgy alakul, ahogy kellene, és szeretnék, ha a természetes állapothoz visszatérnénk. Ez egy nagyon összetett dolog, mert ebben benne van a környezetvédelem is. Ha a szemétszigetekről szóló híradásokat nézzük, elgondolkodhatunk, hogy mit is tehet egy átlagember, és bizony, a táplálkozásunk által nagyon sok mindent tehetünk” – fejtette ki a nyersen elkészített ételek séfje.
Közönség és alapanyagok a csíkszeredai workshopon
Fotó: Péter Beáta
István a nyers konyhának a vegán ágát képviseli, itt három fő alapanyagcsoportot használnak: a zöldségeket, gyümölcsöket és magokat. A nyers táplálkozásnak, az úgynevezett enzimtáplálkozásnak az a lényege, hogy az étel nincs kitéve tartósan negyvenkét Celsius-fok fölötti hatásnak, ezért a zöldségekben, gyümölcsökben benne maradnak az enzimek – tudtuk meg.
„Az a lényege ennek a táplálkozási formának, hogy friss, vegán alapanyagokból enzimdús ételeket eszünk, ezáltal a szervezet nem a saját enzimkészletét használja, amely az anyagcserét segíti elő, hogy a folyamatosan változó testünket újjáépítse. Tehát nem az emésztésre lesz ez lekötve, hanem az ételekben természetesen jelenlevő enzimeknek köszönhetően könnyedebb lesz az emésztés.
Ételről lehet beszélgetni, de az az igazi, amikor az ember megkóstolja, kipróbálja, megismeri ezeket az ételeket. Ezért is járom nem csak Magyarországot, hanem egész Európát, hogy aki erre kíváncsi, ismerje meg, kóstolja meg és tanulja meg.”
Elkészült a milánói „spagetti”
Fotó: Péter Beáta
Rámutatott, ezek az ételek finomak és egészségesek, az évek alatt sok mindent sikerült a hagyományos gasztronómiából „átemelni”, akár töltött káposztát és csokitortát is lehet készíteni nyers recept szerint. „Erdélyben még közelebb vannak a természetes életmódhoz az emberek, Magyarországon a nagyvárosokban már elszakadtak a természetes életformától, és ez a táplálkozásban is megjelenik. Nagyon sok allergiás van, gluténérzékeny vagy laktózérzékeny, és ezekre keresnek megoldást, a szülő a gyerekének, vagy saját magának az adott személy.
Én több mint tizenöt éve nem eszek olyant, aminek szeme van és vérzik, és most lesz nyolc éve, hogy a nyers konyha jelentősen benne van az életemben. Nekem a végzettségem szakács, tizennégy éves korom óta konyhákban nőttem fel, végigjártam a ranglétrát. Volt szerencsém Magyarország legnagyobb nyers konyháján konyhafőnöknek lenni, és ott is sokat kísérleteztünk, felfedeztük ezeket a csodálatos nyers ételeket, hogy milyen lehetőségek vannak bennük” – fogalmazott Varga István.
Ízletes és tápláló étkek, állítja készítőjük
Fotó: Péter Beáta
Szerinte ha valaki leveti az előítéleteit, veszi a fáradtságot, hogy megismerje, megkóstolja, meglepve tapasztalja, hogy ezek ehető ételek, finomak, színesek. „Merni kell változtatni, van élet a salátán túl is. Sok mindenkinek az életét rendbe tudja tenni az, hogy friss alapanyagokból, enzimdús, vitamindús ételeket eszik. Sok embernek van emésztési problémája, erre is megoldás lehet. Nem azt mondom, hogy száz százalékban így kell enni, hanem meg kell ismerni, megtapasztalni, hogy az ő testében, és a jelenlegi egészségügyi állapotához ez hogyan viszonyul, és építse be a táplálkozásba, ha erre van igénye” – tanácsolta a séf.
Azt, hogy milyen százalékban lehet a nyersre építeni, függ az évszaktól, fizikai aktivitástól, a kortól, sőt a legfontosabb táplálkozásbeli dologtól: hogy kinek mi az életcélja. „Érdemesebb az életcélhoz igazítani a táplálkozást, mint a táplálkozás köré építeni az életünket. Senki nem attól lesz majd újra egészséges vagy boldog, mert elérte azt a százszázalékos táplálkozási formát.
– mondta Varga István.
Zöldségek, gyümölcsök és magok: a három fő alapanyagcsoport
És hogy mi változik? Gyakorlatilag minden. „A gondolkodás, a fizikai aktivitás, sokkal több energiája lesz az embernek, kevesebbet kell aludni. Ez hihetetlennek tűnik sok ember számára, de ez tényleg így van, és csak akkor fogja tudni megtapasztalni, ha kipróbálja. Sok emberben van félelem attól, hogy mi lesz, ha ezt eszi és issza. De gondoljunk bele józan paraszti ésszel, hogy mi lesz, hogyha zöldséget, gyümölcsöt, magot eszünk?
Elgondolkodtató, hogy 2018-ban hova jutott az emberiség. Megfulladunk a szemétbe, megbetegítjük magunkat műdolgokkal, műcitromot teszünk az ételekbe, de természetes citrommal reklámozzuk a tisztítószereket. Az emberiség egy fordulópontnál van, és egyre többen ébrednek fel” – véli a nyers étkek séfje.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!