
Megfelelő UV-szűrős napszemüveggel kell védeni a szemünket
Fotó: Pixabay.com
Ilyenkor nyár közepén sokszor találkozhatunk az időjárási előrejelzésekben és figyelmeztetésekben az UV-index kifejezéssel – magyarországi forrásokban többször, Romániában kevesebbszer. Mit takar ez a fogalom, és az index mértékétől függően pontosan mire kell vigyázzunk? Ennek jártunk utána.
2017. július 07., 15:502017. július 07., 15:50
2017. július 09., 10:362017. július 09., 10:36
Aki a magyarországi időjárás-előrejelzéseket követi, sokkal többször találkozhat az UV-sugárzásról szóló figyelmeztetésekkel, Romániában annyira ez nem elterjedt. Márpedig a napból éppen annyi káros sugárzás érkezik Románia területére is, mint a szomszédban.
Az UV-index az emberre káros ultraviola sugárzás erősségét meghatározó egység, amelynek kategorizálását és színkódolását az egész világra érvényesen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) együtt dolgozta ki. A magyarországi Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) 0 és 10 közötti értékekben határozza meg a sugárzás mértékét, Romániában viszont egy, a 0-tól 15-ig terjedő skálát használnak annak ellenére, hogy a WHO az egész világra érvényes, egységes rendszert szabott. A különbözőség dacára a két skála megegyezik abban, hogy
A használt színskála is különbözik a két országban, Magyarországon a fehértől a kéken, sárgán át a sötétvörösig van használatban, addig Romániában a zöldtől a fehéren, sárgán, vörösön át a liláig terjed a skála.
Nem csak az arcot kellene védeni egy ruhaneművel
Fotó: Pixabay.com
Míg Magyarországon automata UV-szintmérő állomások hálózata működik, Pál Imre meteorológustól megtudtuk:
tudomása szerint csupán a fővárosban és a tengerparton vannak ilyen állomások. A román meteorológiai intézet hivatalos honlapja sem szán túl tág teret a humánmeteorológia ezen ágának, mindössze egy rövid leírást találunk, s egy, az európai előrejelzési központban készített előrejelzést, amelyik néha térképes, máskor meg nem.
A vízpartokon fokozottabb a kockázat
Fotó: Pixabay.com
Azon adatok, amelyeket ezek az előrejelzések tartalmaznak, arra vonatkozó becslések, hogy egy adott nap délben, a várható legerősebb sugárzás idején, tiszta égbolt mellett mekkora veszélyre lehet számítani. Minél magasabban áll a nap az égbolton, annál nagyobb a veszély, de például minél felhősebb az ég, annál alacsonyabb a sugárzás, bár a
tudhatjuk meg az OMSZ leírásaiból. Az UV-index kiszámítása ugyanakkor függ az ózonréteg sűrűségétől, a földrajzi helyzettől, a földfelszínről való visszaverődéstől is – ez utóbbi miatt van az, hogy a vízpartokon a legnagyobb a sugárzás s az ebből fakadó veszély mértéke.
Térképes UV-előrejelzés Romániában...
Az OMSZ mért adatok, előrejelzések és tanácsok, javaslatok széles tárházát kínálja a honlapjukat felkereső polgárok számára. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy a júliusra jellemző, 7-es UV-indexnél erősebb sugárzás esetén mi a teendő: feltétlenül szükséges védekezni a leégés ellen, mert a védtelen bőrfelület számára ilyenkor magas a kockázat, 15-20 perc alatt leéghetünk.
Napozás csak 11 óra előtt és 15 óra után javallott (Romániában a más időzóna miatt 16 órát szoktak inkább javasolni), de akkor is legtöbb húsz percig. Nem csak a strandon kell védjük magunkat, hanem városnézés, bevásárlás közben is használjunk napvédő krémet, öltözködjünk megfelelően, védve vállunkat, karunkat, lábunkat.
...és Magyarországon
Fotó: OMSZ
Felhívják a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy a fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát. „Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból azonban ez rendszerint nem történik meg.
Csökkenti a védelmet az is, hogy a fényvédő krémet napközben letöröljük, leizzadjuk, vagy fürdés után nem kenjük be magunkat újra” – fogalmaznak az OMSZ szakemberei. A téves biztonságérzet miatt a fényvédőt használók számára így nagyobb a leégés és a bőrrák kialakulásának veszélye, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást. „A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyéb módon való védekezés, és csal ezután jönnek a fényvédők” – áll egyebek mellett az OMSZ honlapjáról letölthető kiadványban.

Bár a napsütésnek a bőrre nézve vannak pozitív hatásai is, a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású. Éppen ezért Gáspár Réka bőrgyógyász, nemcsak óvatosságra int, hanem azt ajánlja, a szándékos napozást felejtsük el, ha hosszú távon szép é
Ebben a 8-as feletti UV-indexnél esedékes helyzetre is kitérnek, megjegyezve azonban, hogy ilyen Magyarországon ritkán fordul elő. Ez az érték már extrém UV-sugárzást jelez, a tengerparton és és magas hegyekben nyaralók még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A nem kellően védett bőr ilyenkor már 10 perc alatt leég. A szakemberek azt tanácsolják, ilyenkor a déli órákban egyáltalán ne tartózkodjunk a napon.
Noha a tatár beefsteak számos helyen szerepel az étlapon, sokan mégsem merik kérni, ugyanis ódzkodnak a nyers hústól. Viszont jól elkészítve semmilyen gondot nem okozhat, ráadásul annyira különleges, hogy egyszer mindenkinek megéri kipróbálnia.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
szóljon hozzá!