
Megfelelő UV-szűrős napszemüveggel kell védeni a szemünket
Fotó: Pixabay.com
Ilyenkor nyár közepén sokszor találkozhatunk az időjárási előrejelzésekben és figyelmeztetésekben az UV-index kifejezéssel – magyarországi forrásokban többször, Romániában kevesebbszer. Mit takar ez a fogalom, és az index mértékétől függően pontosan mire kell vigyázzunk? Ennek jártunk utána.
2017. július 07., 15:502017. július 07., 15:50
2017. július 09., 10:362017. július 09., 10:36
Aki a magyarországi időjárás-előrejelzéseket követi, sokkal többször találkozhat az UV-sugárzásról szóló figyelmeztetésekkel, Romániában annyira ez nem elterjedt. Márpedig a napból éppen annyi káros sugárzás érkezik Románia területére is, mint a szomszédban.
Az UV-index az emberre káros ultraviola sugárzás erősségét meghatározó egység, amelynek kategorizálását és színkódolását az egész világra érvényesen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) együtt dolgozta ki. A magyarországi Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) 0 és 10 közötti értékekben határozza meg a sugárzás mértékét, Romániában viszont egy, a 0-tól 15-ig terjedő skálát használnak annak ellenére, hogy a WHO az egész világra érvényes, egységes rendszert szabott. A különbözőség dacára a két skála megegyezik abban, hogy
A használt színskála is különbözik a két országban, Magyarországon a fehértől a kéken, sárgán át a sötétvörösig van használatban, addig Romániában a zöldtől a fehéren, sárgán, vörösön át a liláig terjed a skála.
Nem csak az arcot kellene védeni egy ruhaneművel
Fotó: Pixabay.com
Míg Magyarországon automata UV-szintmérő állomások hálózata működik, Pál Imre meteorológustól megtudtuk:
tudomása szerint csupán a fővárosban és a tengerparton vannak ilyen állomások. A román meteorológiai intézet hivatalos honlapja sem szán túl tág teret a humánmeteorológia ezen ágának, mindössze egy rövid leírást találunk, s egy, az európai előrejelzési központban készített előrejelzést, amelyik néha térképes, máskor meg nem.
A vízpartokon fokozottabb a kockázat
Fotó: Pixabay.com
Azon adatok, amelyeket ezek az előrejelzések tartalmaznak, arra vonatkozó becslések, hogy egy adott nap délben, a várható legerősebb sugárzás idején, tiszta égbolt mellett mekkora veszélyre lehet számítani. Minél magasabban áll a nap az égbolton, annál nagyobb a veszély, de például minél felhősebb az ég, annál alacsonyabb a sugárzás, bár a
tudhatjuk meg az OMSZ leírásaiból. Az UV-index kiszámítása ugyanakkor függ az ózonréteg sűrűségétől, a földrajzi helyzettől, a földfelszínről való visszaverődéstől is – ez utóbbi miatt van az, hogy a vízpartokon a legnagyobb a sugárzás s az ebből fakadó veszély mértéke.
Térképes UV-előrejelzés Romániában...
Az OMSZ mért adatok, előrejelzések és tanácsok, javaslatok széles tárházát kínálja a honlapjukat felkereső polgárok számára. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy a júliusra jellemző, 7-es UV-indexnél erősebb sugárzás esetén mi a teendő: feltétlenül szükséges védekezni a leégés ellen, mert a védtelen bőrfelület számára ilyenkor magas a kockázat, 15-20 perc alatt leéghetünk.
Napozás csak 11 óra előtt és 15 óra után javallott (Romániában a más időzóna miatt 16 órát szoktak inkább javasolni), de akkor is legtöbb húsz percig. Nem csak a strandon kell védjük magunkat, hanem városnézés, bevásárlás közben is használjunk napvédő krémet, öltözködjünk megfelelően, védve vállunkat, karunkat, lábunkat.
...és Magyarországon
Fotó: OMSZ
Felhívják a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy a fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát. „Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból azonban ez rendszerint nem történik meg.
Csökkenti a védelmet az is, hogy a fényvédő krémet napközben letöröljük, leizzadjuk, vagy fürdés után nem kenjük be magunkat újra” – fogalmaznak az OMSZ szakemberei. A téves biztonságérzet miatt a fényvédőt használók számára így nagyobb a leégés és a bőrrák kialakulásának veszélye, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást. „A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyéb módon való védekezés, és csal ezután jönnek a fényvédők” – áll egyebek mellett az OMSZ honlapjáról letölthető kiadványban.

Bár a napsütésnek a bőrre nézve vannak pozitív hatásai is, a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású. Éppen ezért Gáspár Réka bőrgyógyász, nemcsak óvatosságra int, hanem azt ajánlja, a szándékos napozást felejtsük el, ha hosszú távon szép é
Ebben a 8-as feletti UV-indexnél esedékes helyzetre is kitérnek, megjegyezve azonban, hogy ilyen Magyarországon ritkán fordul elő. Ez az érték már extrém UV-sugárzást jelez, a tengerparton és és magas hegyekben nyaralók még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A nem kellően védett bőr ilyenkor már 10 perc alatt leég. A szakemberek azt tanácsolják, ilyenkor a déli órákban egyáltalán ne tartózkodjunk a napon.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!