
Megfelelő UV-szűrős napszemüveggel kell védeni a szemünket
Fotó: Pixabay.com
Ilyenkor nyár közepén sokszor találkozhatunk az időjárási előrejelzésekben és figyelmeztetésekben az UV-index kifejezéssel – magyarországi forrásokban többször, Romániában kevesebbszer. Mit takar ez a fogalom, és az index mértékétől függően pontosan mire kell vigyázzunk? Ennek jártunk utána.
2017. július 07., 15:502017. július 07., 15:50
2017. július 09., 10:362017. július 09., 10:36
Aki a magyarországi időjárás-előrejelzéseket követi, sokkal többször találkozhat az UV-sugárzásról szóló figyelmeztetésekkel, Romániában annyira ez nem elterjedt. Márpedig a napból éppen annyi káros sugárzás érkezik Románia területére is, mint a szomszédban.
Az UV-index az emberre káros ultraviola sugárzás erősségét meghatározó egység, amelynek kategorizálását és színkódolását az egész világra érvényesen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) együtt dolgozta ki. A magyarországi Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) 0 és 10 közötti értékekben határozza meg a sugárzás mértékét, Romániában viszont egy, a 0-tól 15-ig terjedő skálát használnak annak ellenére, hogy a WHO az egész világra érvényes, egységes rendszert szabott. A különbözőség dacára a két skála megegyezik abban, hogy
A használt színskála is különbözik a két országban, Magyarországon a fehértől a kéken, sárgán át a sötétvörösig van használatban, addig Romániában a zöldtől a fehéren, sárgán, vörösön át a liláig terjed a skála.
Nem csak az arcot kellene védeni egy ruhaneművel
Fotó: Pixabay.com
Míg Magyarországon automata UV-szintmérő állomások hálózata működik, Pál Imre meteorológustól megtudtuk:
tudomása szerint csupán a fővárosban és a tengerparton vannak ilyen állomások. A román meteorológiai intézet hivatalos honlapja sem szán túl tág teret a humánmeteorológia ezen ágának, mindössze egy rövid leírást találunk, s egy, az európai előrejelzési központban készített előrejelzést, amelyik néha térképes, máskor meg nem.
A vízpartokon fokozottabb a kockázat
Fotó: Pixabay.com
Azon adatok, amelyeket ezek az előrejelzések tartalmaznak, arra vonatkozó becslések, hogy egy adott nap délben, a várható legerősebb sugárzás idején, tiszta égbolt mellett mekkora veszélyre lehet számítani. Minél magasabban áll a nap az égbolton, annál nagyobb a veszély, de például minél felhősebb az ég, annál alacsonyabb a sugárzás, bár a
tudhatjuk meg az OMSZ leírásaiból. Az UV-index kiszámítása ugyanakkor függ az ózonréteg sűrűségétől, a földrajzi helyzettől, a földfelszínről való visszaverődéstől is – ez utóbbi miatt van az, hogy a vízpartokon a legnagyobb a sugárzás s az ebből fakadó veszély mértéke.
Térképes UV-előrejelzés Romániában...
Az OMSZ mért adatok, előrejelzések és tanácsok, javaslatok széles tárházát kínálja a honlapjukat felkereső polgárok számára. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy a júliusra jellemző, 7-es UV-indexnél erősebb sugárzás esetén mi a teendő: feltétlenül szükséges védekezni a leégés ellen, mert a védtelen bőrfelület számára ilyenkor magas a kockázat, 15-20 perc alatt leéghetünk.
Napozás csak 11 óra előtt és 15 óra után javallott (Romániában a más időzóna miatt 16 órát szoktak inkább javasolni), de akkor is legtöbb húsz percig. Nem csak a strandon kell védjük magunkat, hanem városnézés, bevásárlás közben is használjunk napvédő krémet, öltözködjünk megfelelően, védve vállunkat, karunkat, lábunkat.
...és Magyarországon
Fotó: OMSZ
Felhívják a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy a fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát. „Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból azonban ez rendszerint nem történik meg.
Csökkenti a védelmet az is, hogy a fényvédő krémet napközben letöröljük, leizzadjuk, vagy fürdés után nem kenjük be magunkat újra” – fogalmaznak az OMSZ szakemberei. A téves biztonságérzet miatt a fényvédőt használók számára így nagyobb a leégés és a bőrrák kialakulásának veszélye, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást. „A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyéb módon való védekezés, és csal ezután jönnek a fényvédők” – áll egyebek mellett az OMSZ honlapjáról letölthető kiadványban.

Bár a napsütésnek a bőrre nézve vannak pozitív hatásai is, a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású. Éppen ezért Gáspár Réka bőrgyógyász, nemcsak óvatosságra int, hanem azt ajánlja, a szándékos napozást felejtsük el, ha hosszú távon szép é
Ebben a 8-as feletti UV-indexnél esedékes helyzetre is kitérnek, megjegyezve azonban, hogy ilyen Magyarországon ritkán fordul elő. Ez az érték már extrém UV-sugárzást jelez, a tengerparton és és magas hegyekben nyaralók még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A nem kellően védett bőr ilyenkor már 10 perc alatt leég. A szakemberek azt tanácsolják, ilyenkor a déli órákban egyáltalán ne tartózkodjunk a napon.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!