Bőrgyógyászati ajánlás: felejtsük el a szándékos napozást

A napsugárzás részét képező UV-sugárzás (UVA- és UVB-sugárzás) ugyanis bizonyítottan rákkeltő, sőt, ez a káros hatás fokozódik, összeadódik az évek, évtizedek folyamán. Ezenkívül tény, hogy az UV-sugarak felelősek a bőr gyorsabb öregedéséért, ráncok kialakulásáért is.

„A D-vitamin képződéssel kapcsolatban ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy napsütéses nyári napokon a ruha által nem fedett testrészek expozíciója révén is kb. 30 perc alatt megtermelődik a szervezet számára szükséges napi D-vitamin mennyiség. És azt se feledjük, hogy D-vitamin a táplálékkal is bevihető, akár étrendkiegészítők formájában is, bőrrák kockázata nélkül. D-vitaminért tehát felesleges a napon égettetni magunkat” – fogalmaz Gáspár Réka bőrgyógyász, aki nagyon szigorú elveket vall a napozással kapcsolatban.

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Nem mindegy, mikor ér a nap, de az sem, hogy hol

Természetesen nem mindegy, mikor tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak, illetve sok múlik a bőr ún. fototípusán, ez határozza meg, hogy a bőr hogyan reagál a napsugárzásra. Vagyis a világos bőrű, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrűek már 5-10 perc alatt is leéghetnek a napon, különösen a kritikus órákban, 11-16 óra között, amikor az UV-sugárzás a legintenzívebb.

Milyen fényvédőt használjunk?

A bőrgyógyász szerint olyan terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis UVB- és UVA-sugárzással szemben is véd; ezt a gyártók jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson. Illetve érdemes vízálló terméket használni, ez például az izzadság lemosó hatásával szemben is ellenállóbb. Arcra érdemes speciálisan erre kifejlesztett terméket választani. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, a bőrgyógyász segíthet a legideálisabb fényvédő termék kiválasztásában, pl. bőrtípus, esetleges bőrproblémák (mint akné, rozaceás arcbőr, napallergiás bőr, terhességi foltok, intoleráns bőr, stb.) függvényében. Gyerekeknek ajánlott ténylegesen számukra kifejlesztett terméket választani, ezek megbízhatóbban kielégítik a gyerekek érzékenyebb, vékonyabb bőrének igényeit. Egyébként 6 hónapos korig nem ajánlott a fényvédők használata, de ezután is ajánlott kerülni a tűző napsütést.

Hideg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek, pl. aloe verával. Ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás. Fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére jól jöhetnek a gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ezeket ne szúrjuk ki, ne szedjük le a tetejüket! Orvoshoz általános rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás esetén érdemes fordulni.

Tévhit a szolárium védelme

Sokan napozás előtt szoláriumba járnak, hogy utána „biztonságosabban” barnulhassanak, de a szakember szerint ez egyike a szoláriummal és napozással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteknek.

Ráadásul ez az előbarnulás, amit sokan a szoláriumozással kívánnak elérni, tulajdonképpen egy igen gyenge, minimális védelmet nyújt a bőr számára, ami kb. egy SPF 6-os fényvédő védelmének felel meg.

A leégés és a bőrrák összefüggései

A leégés, a napozás, a szoláriumozás, mivel UV-terhelést jelentenek, első helyen állnak a bőrrákkeltő tényezők listáján. Az UV-sugárzás bőrkárosító hatása idővel összeadódik és fokozódik, a korábbi leégések, szoláriumozások akár évekkel, évtizedekkel később bosszulják meg magukat.