
A bőrgyógyász nem csak óvatosságrsa int a napozással kapcsolatban, egyáltalán nem is ajánlja
Fotó: Pixabay.com
Bár a napsütésnek a bőrre nézve vannak pozitív hatásai is, a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású, a bőr gyorsabb öregedéséért, ráncok kialakulásáért is ez felelős. Éppen ezért Gáspár Réka bőrgyógyász, nemcsak óvatosságra int, hanem azt ajánlja, hogy a szándékos napozást felejtsük el, ha hosszú távon szép és egészséges bőrt akarunk.
2017. június 15., 15:442017. június 15., 15:44
2017. június 15., 15:502017. június 15., 15:50
Évtizedek óta beszélünk a napozás káros következményeiről, hogy mennyire óvatosak kell legyünk a napsütéssel kapcsolatban, mi ezúttal szakembert kérdeztünk arról, mennyit, mikor és milyen körülmények közt ülhetünk a napon biztonságosan.
A napsütésnek tényleg van pozitív hatása, például hangulatjavító, jókedvre derítő, illetve az UVB-sugárzás hatására bekövetkező D-vitamin termelődés is jótékony hatású, Gáspár Réka bőrgyógyász szerint mégis
A napsugárzás részét képező UV-sugárzás (UVA- és UVB-sugárzás) ugyanis bizonyítottan rákkeltő, sőt, ez a káros hatás fokozódik, összeadódik az évek, évtizedek folyamán. Ezenkívül tény, hogy az UV-sugarak felelősek a bőr gyorsabb öregedéséért, ráncok kialakulásáért is.
„A D-vitamin képződéssel kapcsolatban ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy napsütéses nyári napokon a ruha által nem fedett testrészek expozíciója révén is kb. 30 perc alatt megtermelődik a szervezet számára szükséges napi D-vitamin mennyiség. És azt se feledjük, hogy D-vitamin a táplálékkal is bevihető, akár étrendkiegészítők formájában is, bőrrák kockázata nélkül. D-vitaminért tehát felesleges a napon égettetni magunkat” – fogalmaz Gáspár Réka bőrgyógyász, aki nagyon szigorú elveket vall a napozással kapcsolatban.
– hívja fel a figyelmet a szakember.
Természetesen nem mindegy, mikor tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak, illetve sok múlik a bőr ún. fototípusán, ez határozza meg, hogy a bőr hogyan reagál a napsugárzásra. Vagyis a világos bőrű, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrűek már 5-10 perc alatt is leéghetnek a napon, különösen a kritikus órákban, 11-16 óra között, amikor az UV-sugárzás a legintenzívebb.
Mediterrán vagy trópusi tengerparton intenzívebb a sugárzás, ugyanakkor a víz és homok visszaverő hatása is jócskán növeli az UV-dózist
Fotó: Pixabay.com
A bőrgyógyász éppen ezért azt ajánlja, hogy 11-16 óra közt lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon. Ugyanakkor hasznos, ha a bőrt minél nagyobb felületen fedi ruházat. A napnak kitett, ruha alól kilátszó bőrfelületekre, legyen szó akár nyaralásról, hobbiról vagy csak egy ügyintézős hétköznapról, ajánlott fényvédőt használni. Sokan azt kifogásolják a fényvédőkben, hogy ragacsos réteget hagynak a bőrön, ezért ódzkodnak a használatuktól. Ennek kapcsán jó hír, hogy manapság már annyira széles a paletta fényvédőket tekintve, hogy tényleg mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, vannak könnyed, gyorsan és jól a bőrbe ivódó termékek is (spray, fényvédő permet, gélkrémek).
Természetesen az időpont mellett a helyszín sem mindegy, ha napozásról van szó:
A bőrgyógyász szerint olyan terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis UVB- és UVA-sugárzással szemben is véd; ezt a gyártók jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson. Illetve érdemes vízálló terméket használni, ez például az izzadság lemosó hatásával szemben is ellenállóbb. Arcra érdemes speciálisan erre kifejlesztett terméket választani. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, a bőrgyógyász segíthet a legideálisabb fényvédő termék kiválasztásában, pl. bőrtípus, esetleges bőrproblémák (mint akné, rozaceás arcbőr, napallergiás bőr, terhességi foltok, intoleráns bőr, stb.) függvényében. Gyerekeknek ajánlott ténylegesen számukra kifejlesztett terméket választani, ezek megbízhatóbban kielégítik a gyerekek érzékenyebb, vékonyabb bőrének igényeit. Egyébként 6 hónapos korig nem ajánlott a fényvédők használata, de ezután is ajánlott kerülni a tűző napsütést.
Bár a napsütésnek a bőrre nézve vannak pozitív hatásai is, a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású
Fotó: Pixabay.com
„Általánosságban hasznos tudni, hogy napon tartózkodás alatt legalább két óránként újra fel kell kenni a fényvédőt, illetve közvetlenül úszás, pancsolás, törölközés után vagy erős izzadás esetén még gyakrabban. Nem mindegy a mennyiség sem, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) termék szükséges a védettséghez. A kémiai (nem ásványi) fényvédőket 20 perccel a napon tartózkodás megkezdése előtt fel kell kenni a bőrre. SPF faktorszámot illetően érdemes legalább SPF 30-as terméket használni” – hangsúlyozza Gáspár Réka.
Ha már megtörtént a baj, vagyis pecsenyére égettük a bőrünk, akkor is érdemes bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Elsősorban ne tegyük ki napnak a leégett bőrfelszínt, pl. védhetjük sűrű szövésű anyagokból készült ruházattal.
Hideg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek, pl. aloe verával. Ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás. Fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére jól jöhetnek a gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ezeket ne szúrjuk ki, ne szedjük le a tetejüket! Orvoshoz általános rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás esetén érdemes fordulni.
Sokan napozás előtt szoláriumba járnak, hogy utána „biztonságosabban” barnulhassanak, de a szakember szerint ez egyike a szoláriummal és napozással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteknek.
Avilágos bőrű, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrűek már 5-10 perc alatt is leéghetnek a napon
Fotó: Pixabay.com
Az UV-sugárzás sajnos minden mennyiségben káros a bőr számára.
Ráadásul ez az előbarnulás, amit sokan a szoláriumozással kívánnak elérni, tulajdonképpen egy igen gyenge, minimális védelmet nyújt a bőr számára, ami kb. egy SPF 6-os fényvédő védelmének felel meg.
A leégés, a napozás, a szoláriumozás, mivel UV-terhelést jelentenek, első helyen állnak a bőrrákkeltő tényezők listáján. Az UV-sugárzás bőrkárosító hatása idővel összeadódik és fokozódik, a korábbi leégések, szoláriumozások akár évekkel, évtizedekkel később bosszulják meg magukat.
Mi növeli még a melanóma kockázatát?
Az UV-sugárzás mellett egyéb tényezők, amelyek növelik a melanóma kockázatát: sok pigmentált anyajegy, örökletes hajlam (ha elsőfokú rokonoknál előfordult melanóma). Melanóma kialakulhat már meglevő anyajegyekből; jelezhet egy esetleges rosszindulatú átalakulást, ha az anyajegyre a következő ötből egy vagy több tulajdonság jellemző: aszimmetrikus, a szélei elmosódnak, többféle színárnyalat figyelhető meg benne, átmérője 6 milliméternél nagyobb, ill. változik, pl. aktívan növekszik. Ezeknél a jeleknél ajánlott minél hamarabb bőrgyógyászhoz fordulni.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!