
Fotó: László Ildikó
Hagyományosan férfi mesterségnek számít a borbélyság, ám a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy egyre többször találkozni női munkatársakkal is a szalonokban. Vajon előnyt vagy hátrányt jelent a szakma ilyenfajta átalakulása? Sérül-e a borbélyszalonok férfias jellege, jobban megválogatják-e szavaikat a kliensek a szakálluk vagy bajszuk igazítása közben? Miért választja egyre több nő ezt a mesterséget? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a szakemberekkel beszélgetve.
2023. február 27., 19:092023. február 27., 19:09
Legalább húsz éve ismerem a székelyudvarhelyi Szász Ferenc Barnát, az Egyedy borbélyszalonok tulajdonosát, aki a szakmai alapképzést elvégezve már a 2000-es évek elején fogadott engem és barátaimat egy-egy hajvágásra. Igaz, akkor még szülei lakásán találkoztunk, ahol gyerekkori szobáját alakította át fodrászszalonná. 2006-ban alapította meg első vállalkozását, akkor még női és férfifodrászként vállalva munkát.
Hat éve külföldre sodorta az élet, ahol egy borbélyszalonban vállalt munkát, az ottani hangulatot, férfias környeztet megtapasztalva, ekkor döntötte el, hogy hazatérve hasonló vállalkozást indít Székelyföldön.
Fotó: László Ildikó
– fogalmazott Szász Ferenc Barna. Így is tett, és bár egyedül állt munkába, egyre nagyobb volt az érdeklődés a kliensek részéről, ezért
Fotó: László Ildikó
Míg egy fodrász kifejezetten a női vagy éppen a férfi frizurák kialakítására és gondozására specializálódik, addig egy borbélynak bizonyos szempontból összetettebb feladata van. Ők ugyanis, bár csak kifejezetten férfi klienseket fogadnak,
– magyarázta el már a beszélgetésünk elején Szász Ferenc Barna. Munkájuk elvégzéséhez speciális eszközökre van szükségük, amelyekkel a fodrászok nem is rendelkeznek, ilyenek például
A szolgáltatások részét képezi ugyanakkor a fejmasszázs is, amely elősegíti, hogy a kliens felpezsdülve álljon fel a borbélyszékből. A szakember célja mindig az, hogy a kliens kérést meghallgatva összhangba hozza a szakállat, a bajuszt – esetleg a szemöldököt – a frizurával. Munkája során javaslatokat is tesz ügyfeleinek.
Fotó: László Ildikó
Régen a borbélyüzletekbe „be sem tehették nők a lábukat – még kísérőként sem” –, ezért is volt meglehetősen szkeptikus Szász Ferenc Barna, amikor nők jelentkeztek nála, hogy munkába állnának. Mégis úgy gondolta, ad egy lehetőséget az egyik jelentkezőnek: „lássuk, mi sül ki belőle.” Bár tartott tőle, hogy a hölgy jelenléte miatt megszűnik a hely férfias jellege, de bízott a megérzésében.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az új női borbélynak könnyű volt a beilleszkedés. „Összességében azt gondolom, a nők is el tudják végezni az arcszőrzet gondozásával járó munkát, sőt, azt tapasztaltam, hogy talán még szorgalmasabbak is, ha a szakma elsajátításáról van szó. Mindemellett egy új meglátást hoztak, ami igenis előnyös lehet a férfiak számára.
– jelentette ki Szász, akinek jelenleg három női munkatársa van.
A női borbélyok szerint állni kell a sarat a férfiak piszkálódásaival szemben
Fotó: László Ildikó
Bár fodrász-alapképzéssel rendelkezett, bőven volt mit tanulnia a szakmáról, amikor előszőr munkába állt a szalonban – állítja Pál Krisztina, aki elsőként jelentkezett az addig csak férfiak által végzett munka elvállalására.
– mesélte. Mint kifejtette: az elején nagyon kellett figyeljen arra, hogy ne változtassa meg a szalon férfias hangulatát. Azt tapasztalta, hogy eleinte mind a vendégeknek, mind a munkatársainak is zavaró volt az ő jelenléte: nem tudták eldönteni, hogy vajon felszabadultan poénkodhatnak-e.
Fotó: László Ildikó
„Szakmai szempontból a férfiakban az a jó, hogy határozottabbak, hamarabb megértik, hogy ebből a szakállból, hajból ezt vagy azt lehet és érdemes kihozni. A nőkkel ez egy kicsit bonyolultabb, hiszen ők sok esetben minden tanács ellenére ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz, így nem biztos, hogy mindig elégedetten távoznak.
– mondta nevetve. Előnyének tartja azt is, hogy női szemmel nézve – a fejformát, a haj és a szakáll mennyiségét is figyelembe véve – adott esetben jobb tanácsokat tud adni a klienseknek, akik szívesen hallgatnak rá. „Ennek köszönhetően én is magabiztosabban dolgozom” – jegyezte meg. Hozzátette:
Fotó: László Ildikó
Hegedűs Évának már könnyebb dolga volt a beilleszkedéssel a borbélyszalonban, hiszen Pál Krisztina némileg „kitaposta neki az utat,” ugyanakkor szakmailag, az előzetes képzése ellenére, bőven volt még mit fejlődni – mesélte lapunknak. „Amikor először jelentkeztem, nem is vettek fel dolgozni a szalonba, hiszen akkor még kifejezetten férfi munkatársakat kerestek, így végül egy bárban találtam munkát.
– fogalmazott a hölgy, aki a férfiaké mellett a gyerekek frizuráját is alakítja. Utóbbi esetben is kifejezetten előnyös, hogy nő, hiszen
Fotó: László Ildikó
Hegedűs Éva hangsúlyozta, nagyon szereti a munkáját, amire mi sem nagyobb bizonyíték, mint hogy minden nap negyven kilométert utazik Felsősófalváról a szalonig. Hozzátette:
„Krisztina és Éva eléggé megfinomította a fiúkat, mielőtt én munkába álltam volna, ezért ha voltak is beszólások, ebből nekem lényegesen kevesebb jutott. Szerencse, hogy ez így volt, hiszen én valamivel érzékenyebb, visszahúzódóbb vagyok, nem is tudom, hogy bírtam volna az állandó szurkálódást” – fejtette ki Ilyés Szidónia, a csapat legújabb női tagja. Neki már az alapképzés során is elment a kedve a női frizurák nagyrészének elkészítésétől, így
A munka és az ottani közösség abban is segítette egyébként, hogy most már nyitottabbá vált: hatékonyabban kommunikál klienseivel, és a társai piszkálódásaira is hamarabb visszavág. Összességében ő sem szeretne más munkahelyen dolgozni, hiszen úgy érzi, hogy sikerült beilleszkednie a társai közé.
Fotó: László Ildikó
A trendek uralják a szakmát
Az örök klasszikusok mellett – teljes-, körszakáll stb. –, napjainkban a divat alakítja a különböző szakállviseleteket, amelyek közül érdemes megemlíteni a bandholzot és a balbot, amelyet sokan választanak. Szintén népszerűnek számít a borosta is, amiről akkor beszélhetünk, ha az arcszőrzet még nem érte el a hat millimétert. Ezeknek a stílusoknak természetesen folyamatosan jelennek meg szolidabb, esetleg extrémebb változatai is, így egy borbély folyamatosan nyitott kell legyen az újra, készen kell álljon a változtatásra – magyarázta Szász Ferenc Barna, hozzátéve, hogy a frizurák esetében is hasonló a helyzet. Rámutatott, ebben sokat segít a tapasztalat, ugyanakkor a folyamatos tanulás is szükséges. Ezért is vesz részt a szakember évente legalább egy külföldi tanfolyamon, megszerzett tudását pedig saját szalonjában hasznosítja.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
szóljon hozzá!