
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Sárkány Tímea elsőkötetes szerző Boszorkányok nyara című, frissen megjelent verseskötetét mutatták be a magyar költészet napja alkalmából a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A céhes városban született, jelenleg Budapesten élő költővel és tanárral Borcsa Imola novellista beszélgetett.
2024. április 13., 18:232024. április 13., 18:23
2024. április 13., 19:432024. április 13., 19:43
Rövid bemutatást követően Borcsa Imola arra kérte Sárkány Tímeát, idézze fel a Kézdivásárhelyről való elköltözése óta eltelt tíz év legfontosabb állomásait. A szerző válaszában kifejtette, hogy bár a helyi Bod Péter Tanítóképzőben matematika-informatika osztályban végzett, mégis bölcsészkaron folytatta a tanulmányait, előbb Kolozsváron, majd Budapesten, a nagyvárosi élet forgatagában pedig nehezen talált időt az önreflexióra.
– fogalmazott.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Mind mondta, az egyetemi tanulmányai, majd a tanári pálya mellett kevesebb ideje és inspirációja volt a versíráshoz, ezért is kellett tíz évet várni az első kötete megjelenéséig.
Fontosnak tartotta, hogy bár a magyar fővárosban él és alkot, a könyvet egy erdélyi kiadónál jelentesse meg, hogy az itthoni közönség számára is könnyen hozzáférhető legyen. „Nem lehet Kézditől elszakadni, nem lehet Kolozsvártól elszakadni, és
Az ember csak hozzászokik dolgokhoz, elszokik dolgoktól, de annak a gyökere az mindig itt lesz bennem, hogy honnan indultam” – vallotta Sárkány Tímea.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
A kedvenc költőire vonatkozó kérdésre válaszolva felidézte, középiskolában Szilágyi Domokos, egyetem alatt pedig Hervay Gizella munkássága inspirálta leginkább, emellett nagy hatást gyakoroltak rá olyan kortárs szerzők is, mint André Ferenc, Horváth Benji, László Noémi vagy Fekete Vince. A külföldi szerzők közül Anne Sexton amerikai költőt említette meg, ugyanakkor elismerte, számára is nagy feladat, hogy több világirodalmat olvasson.
Miután a szerző felolvasott néhány verset, Borcsa Imola a kötet tartalmáról kérdezte. Mint elhangzott,
az első ciklus a versírást akadályozó gátak leküzdéséről, a második a gyermekkor fájdalmaival való szembenézésről, míg a harmadik a közelmúlt kihívásairól és azokkal való megküzdésről szól.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Sárkány Tímea elmondta, „Don Quijote-féle szélmalomharc” volt számára eldönteni, hogy írjon vagy sem, ugyanis annyira elmerült Hervay Gizella életművében, hogy nehezen találta meg a saját költői hangját. „Nehéz folyamatok voltak ezek, amíg magamban is rendet tudtam tenni, és azt mondtam, hogy picit szüneteltetem a kutatást, és akkor így rájövök arra, hogy meddig tart a Hervay hangja és hol kezdődik az én hangom. Tehát
– emelte ki. Végül 2022 nyarán döntött úgy, hogy nem halogat tovább, hanem belevág első kötetének kiadásába.
A folytatásban Borcsa Imola arról kérdezte a szerzőt, mit adott hozzá identitásához Kézdivásárhely, Kolozsvár és Budapest, azaz a három város, amelyben élt. „Mindegyik hely tükröt tartott, ami folyamatosan arra késztetett, hogy újradefiniáljam magam. Valóban az vagyok, aminek addig hittem magam? Valóban, úgy írhatom le magamat, ahogy addig mindenkinek bemutatkoztam?” – válaszolta Sárkány Tímea, hozzátéve, hogy Kolozsváron a román nyelvhasználat, Budapesten pedig a magyar és a székely nyelvjárás közötti különbségek állították kihívások elé.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
A címadó vers kapcsán kifejtette, számára a boszorkány egy olyan személy, aki azért lóg ki a társadalomból, mert nem másoknak akar megfelelni, nem a külső elvárásoknak akar eleget tenni, hanem magát választja, tisztában van az értékeivel, vágyaival és mer tenni ezek eléréséért.
„Folyamatosan tapasztaljuk magunk körül, hogy nehéz meghúzni a határainkat, nehéz nemet mondani egy kérésre, de időnként ezt meg kell tegyük, hogy megtaláljuk, kik is vagyunk valójában.
– fejtette ki.
Hozzátette, hogy bár a nőknek napjainkban egyre több elvárásnak kell megfelelniük és egyre több szerepben kell bizonyítaniuk, irodalmi szempontból biztató tény, hogy lehetőségük is egyre több van a kitörésre, a szakmai kiteljesedésre. „Az még tőlem is távol áll, hogy mondjuk egy családalapítással hogyan lehet összeszervezni a versírást, de erre is nagyon jó példákat látunk a kortárs irodalomban, hogy meg lehet csinálni, hogy nem lehetetlen. Nem biztos, hogy választani kell a gyerek és a vers között, hanem talán van az az arany középút” – hangsúlyozta Sárkány Tímea.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Jövőbeli tervei kapcsán elmondta, mivel a kötet februárban jött ki a nyomdából, egyelőre még nem tudja, hogy milyen témáról szeretne írni a továbbiakban, az azonban biztos, hogy a vallomásos megszólalásmód továbbra is jellemző lesz alkotásaira. Hozzátette, elképzelhető, hogy a jövőben a prózaírásába is belekóstol, mivel verseiben gyakran megjelennek történetfoszlányok, amelyek akár novellákká is bővíthetők – ehhez azonban még tanulnia kell a történetmesélést.
A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Sárkány Tímea 1995-ben született Kézdivásárhelyen. Tanulmányait a kolozsvári és budapesti bölcsészkarokon folytatta, magyar nyelv és irodalom, filozófia és esztétika szakon. Verseket erdélyi és magyarországi folyóiratokban 2014 óta publikál. Első verseskötete 2024-ben jelent meg Boszorkányok nyara címmel az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége közös gondozásában. Jelenleg Budapesten él, és középiskolásokat tanít.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!