
A konfliktust kezelni kell, nem pedig szőnyeg alá söpörni. Ezt jól tudják azok az emberek, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy igazi közösséggé kovácsolódjon a falu, ahol élnek. Ehhez pedig elengedhetetlen az erőszakmentes konfliktuskezelés és a kaláka életben tartása. A Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezésében ezek jelentőségéről értekezett több szakember, falugondnok és polgármester az elmúlt hétvégén.
2011. szeptember 15., 14:552011. szeptember 15., 14:55
2011. szeptember 16., 10:392011. szeptember 16., 10:39
A közös munka nem csak fizikai segítséget jelent, hanem közösségformáló ereje is van
Falvainkban megjelenő konfliktusok erőszakmentes megoldásainak keresése illetve A kaláka hagyományának felélesztése és népszerűsítése volt a témája annak a kétnapos munkaértekezletnek, amelyet a Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezett a Hargita megyei Homoródkarácsonfalván szeptember 8–10. között. A megbeszélésen 49 személy vett részt: a falugondnokok, polgármesterek, lelkészek és különböző szervezetek képviselői Hargita, Maros, Kovászna és Brassó megyéből érkeztek – tudtuk meg Balázs Sándortól, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnökétől, aki a Maros megyei Szentgerice unitárius lelkipásztora is egyben. „A szentgericei Tiboldi Alapítvány szervezésében indult be legelőször a falugondnokság 2000 januárjában, azóta is óramű pontossággal végezzük a munkát. Jelenleg 32 falugondnokság működik az országban, ezek ernyőszervezete a Romániai Falugondnokságok Szövetsége” – tudtuk meg az elnöktől.
Tartalmas előadások
A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. Az értekezlet Pap Mária lelkész-esperes „Életünk tüzes szekerei” című előadásával vette kezdetét szeptember 9-én reggel. Pap Mária egy ószövetségi történettel nyitott, amelyben azt hangsúlyozta, hogy Isten a békesség, a türelem és a megbocsátás lelkét adta nekünk – mondta az előadásról a szervezet elnöke. Jakabházi Béla Botond nyomáti lelkész és pszichoterapeuta az erőszakmentes konfliktusmegoldás kapcsán értekezett, őt követte Andrási Erika, a Gondviselés segélyszervezet munkatársa esetmegbeszélésekkel, majd Székely Kinga Réka, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) elnöke a kettős állampolgárság kapcsán fejtette ki érveit, miszerint hatalmas erkölcsi elégtétel lenne az, ha az idős, háborút és fogságot megjárt embereket, hadi özvegyeket minél hamarabb hozzájuttatnák a magyar állampolgársághoz.
A programban szereplő Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese helyett Sándor Kálmán, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szólt a résztvevőkhöz a népszámlálás jelentőségéről. Kiss Zsuzsa, a Backamadarasi Polgármesteri Hivatal részéről a falugondnokság elengedhetetlen „eleméről” az adómentes gépjárműről és a szentgericei jól felszerelt orvosi rendelőről illetve gyógyszertárról beszélt a jelenlévőknek. A székelyudvarhelyi Civitas szervezet képviselője pedig a díjmentes képzésekről tájékoztatta az egybegyűlteket – tudtuk meg Balázs Sándortól.
Az együtt dolgozás jelentősége
Szombaton a székely falvak legfontosabb erőforrásának, azaz a kaláka hagyományának felélesztése vette át a főszerepet a homoródkarácsonfalvi kultúrotthonban. Bár látszólag különbözik az erőszakmentes konfliktusmegoldás és a kaláka témája, mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz: a kaláka ugyanis a kölcsönös segítségről, az együtt dolgozásról szól, amely számos konfliktust megelőzhet illetve orvosolhat.
Szombatfalvi József lelkész, a Gondviselés segélyszervezet elnöke történelmi visszatekintéssel kezdte a kalákáról szóló előadását, majd a régi kalákák szellemét idézték fel azok az idős emberek, akik a Nyárád, Küküllő, Kis- és Nagy-Homoród mentéről valamint a csángó Háromkútról érkeztek.
„Szentgericén bár pislákolva, de még él a kaláka hagyománya, amely ma is fontos, hogy ne savanyodjon be az ember egyedül a munkájába, hanem jókedvvel, kölcsönös segítséggel végezze azt” – világított rá a téma lényegére Balázs Sándor (fotó).
Főként a roma-magyar konfliktusokra és azok megoldásának lehetőségeire tértek ki az előadók az elmúlt hétvégén. A roma közösségek képviselői nem voltak jelen, ugyanis nem az volt a cél, hogy most oldják meg a komolyabb konfliktusokat, hanem az, hogy kigondolják előbb a megoldásokat, és majd azután üljenek asztalhoz a roma közösségek közvélemény-formálóival, vezéregyéniségeivel, akikre hallgatnak társaik – tudatta velünk a szövetség elnöke.
A falugondnok közösségformáló ereje
Az elmúlt 11 évben számos pozitív változáson ment keresztül a falugondnokság országszerte. Legfontosabb teendői közé tartozik a falu közösségi életének fejlesztése, a rászorulók megsegítése. Szentgericén az iskolabusz megérkezése jelentette a fordulópontot, ugyanis az nem csak a falu gyerekeit mentette meg a hosszas és fárasztó gyaloglástól, hanem a közösség számos szállítási problémájára is megoldást jelentett. Tehát az, ami egy szociális programként indult, ma már egy szépen fejlődő közösségformáló erővé nőtte ki magát Szentgericén, ahol jelenleg Szőcs Mihály látja el a falugondnoki teendőket – számolt be a kezdetekről Balázs Sándor unitárius lelkész.
410 óra közösségi munkával érdemelte ki Az év önkéntese elismerést 2025-ben a kézdivásárhelyi Kádár Henrietta. A végzős középiskolás lány egyelőre az iskolára összpontosít, de később külföldi önkéntes programokban is kipróbálná magát.
Minden diákban rejtőzik valamiféle tehetség, de nem biztos, hogy azt felismeri magában, így csiszolni sem tudja azt. Ehhez kapott hatékony eszközt három osztálynyi sepsiszentgyörgyi középiskolás a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete által.
Pontosításokkal tért vissza tegnapi kijelentésére Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester: a sokak által kedvelt Bevezetés a sportba program nem hal hirtelen halált: ősztől szociális jellegű programként fog működni.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy 32 éves zágoni férfit, aki alkoholos befolyásoltság alatt súlyosan bántalmazta 20 éves élettársát. A nő sérülései 25 napos orvosi ellátást igényelnek.
Szociális szolgáltatások finanszírozásáról, iskolai felszerelések átadásáról döntött Kovászna Megye Tanácsa január 22-én. Folyamatban van az új tüdőkórház engedélyeztetése is, épületét és berendezéseit csütörtökön adták át hivatalosan a megyei kórháznak.
A magyar kultúra napján Háromszék is ünnepelt: a megye könyvtárában felcsendült a nemzeti himnusz, valamint díjjal tüntették ki a térség két kiemelkedő képzőművészét. A díszes eseményen negyven közművelődési szakember is oklevélben részesült.
Az év első ülését tartotta csütörtökön Kézdivásárhely önkormányzati képviselő-testülete, és ezen újra vitát szült a drasztikusan megemelt adók kérdése. Tüntetni is készülnek.
A vonatkozó törvény adta keretek között a legalacsonyabb szintre csökkentik Sepsiszentgyörgyön a helyi adókat – jelentette be a város polgármestere csütörtökön. A márciusra tervezett népszavazásról pedig lemondanak.
Hajnali beavatkozásra riasztották a tűzoltókat a Kovászna megyei Miklósvárra, ahol egy lakóház tetőszerkezete kapott lángra.
Idén is kiosztja a 2013-ban alapított Háromszék kultúrájáért díjakat Kovászna Megye Tanácsa és a és Kovászna Megyei Művelődési Központ. A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal két képzőművész részesül elismerésben.
szóljon hozzá!