Idén már kevesebb a kevésvérűségben szenvedő ló

Kevésvérűség tekintetében végre betegségmentes övezet lehet Hargita megye

„Az előzetes tervek szerint idén megyeszinten 17 500 vérmintát kell megvizsgálnunk, ebből körülbelül 15 ezer érkezett be a laboratóriumba” – fogalmazott érdeklődésünkre dr. Püsök László. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője biztató jelként értékelte, hogy a megvizsgált mintákból mindössze 16 esetben diagnosztizálták a betegséget. A hátralevő, mintegy 2500 mintából egyébként legtöbb tíz fertőzésre számít a szakember. „Ez mindenképpen pozitív jel, hiszen a tavalyihoz képest jóval kevesebb a fertőzések száma” – magyarázta az illetékes.

A szóvívő arra is kitért, a legtöbb fertőzött állatot a megye peremén levő településeken találták, ami azt jelentheti, hogy sok esetben más régiókból érkeznek a beteg állatok. Éppen ezért, állítása szerint, rendkívül fontos a lovakkal történő kereskedelem minél szigorúbb szabályozása. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a cigány lakosság által birtokolt állatok esetében szintén elvégzik a vizsgálatot. Ennek érdekében, akárcsak tavaly, együttműködnek a rendőrséggel. „Ha folytatódik ez a tendencia, jövőre betegségmentes övezet lehet Hargita megye” – pontosított az illetékes. Ez gazdasági szempontból is hasznos lehet, hiszen kevesebb vizsgálatot kell végezni, a kártérítések száma is csökken, az így felszabadult anyagi forrásokat pedig más tevékenységekre lehet átcsoportosítani.

Mint ismeretes, a fertőzött lovak piaci értékét a 2009/1214-es kormányhatározat alapján a prefektusi hivatal által létrehozott négytagú bizottság állapítja meg, a kártalanítást legtöbb kilencven nap után kapják meg az érintettek. „Napirenden vagyunk az ezzel kapcsolatos kifizetésekkel” – fogalmazott dr. Püsök László. A vérvétellel párhuzamosan egyébként a lépfene elleni oltást is megkapják az állatok.

Mi is a fertőző kevésvérűség?

Az egypatások (ló, szamár, öszvér) kevésvérűsége fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödéma-képződéssel járó betegség, mely akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet. A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok (legyek, lódarazsak, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, megfertőzik az egészséges állományt is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent.

Még nem tudják, lesz-e leépítés

Március végén számoltunk be a kormány azon döntéséről, miszerint 510 állást szüntetnének meg az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság keretében. Az említett állásokból 416 betöltetlen, 94 személyt viszont leépítenek. Dr. Püsök László tájékoztatása szerint az országos hatóság rendeletére várnak, az alapján dől el, szükséges lesz-e alkalmazottat elküldeni a megyei igazgatóságtól. Az utóbbi intézménynél négy be nem töltött állást számoltak fel még év elején.