Csak ősszel lesz választás az agrárkamaráknál

Fotó: Kristó Róbert

Lecsendesedtek a viharok az agrárkamarák létrehozása körül. Egy, a múlt év végén kihirdetett törvény ugyan július hetedikét adja meg a struktúrák létrehozásának határidejeként, ám ezen a téren egyelőre semmi nem történt. Sőt, mint azt Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, az őszi hónapok előtt semmi érdemlegesre nem kell számítani.

Rédai Botond

2011. július 21., 17:342011. július 21., 17:34

2011. július 21., 19:002011. július 21., 19:00

Valójában kiért lesznek az agrárkamarák? A válaszra még várni kell

Arról már korábban beszámoltunk, a rendszer kialakításával kapcsolatban komoly viták zajlottak. Egyesek úgy látták, nem a gazdák, termelők önszerveződése, hanem felülről létrehozott hivatalnoki gépezet lesz a mezőgazdasági kamara. Így az képtelen lesz ellátni például érdekvédelmi feladatát. Mások szerint viszont ez a rendszer éppen jó lesz arra, hogy a kormány által alkalmazott megszorítások miatt tönkrement falugazdász hálózatot helyettesítse. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy sürgősségi kormányrendelet készül a jogszabály módosítására, azonban ez még csak projektszinten van. Ezzel együtt, értelemszerűen alkalmazási norma sem jelenhetett meg, így egyelőre nincs újabb fejlemény az ügyben.

Az elképzelések szerint egyébként a kamaráknak lesz zonális, megyei és regionális, illetve országos szervezetük. Ezeken belül választják meg a vezetőséget, ugyanakkor személyzetet is alkalmaznak. A zonális szinteken létrejövő kamarák legkevesebb 1000–1200 gazdát foglalhatnak magukba. Tehát ezek választják meg a kilenctagú vezetőséget, szavazásra jogosultak azok, akik szerepelnek az APIA támogatási listáján illetve az egyéni erdőtulajdonnal rendelkezők. Ezen személyek névsorát tartalmazó listákat július 25-én függesztik ki a községekben.

A tervek szerint a csíki kamarák Szentmárton, Csíkszentimre, Madéfalva, Karcfalva, Szenttamás, Szépvíz községekben létesülnének, illetve a Gyimesekben. Minden ilyen zonális kamarának egy küldöttje lehet a megyei szervezetben, melynek elméletileg 19 tagja lesz. És ha ez még nem volt elég bonyolult, a legalsóbb szintű kamarák agrár és erdészeti szakembereket alkalmazhatnak, az ajánlott legkisebb létszám három. Feladatuk a gazdákkal való közvetlen kapcsolattartás lesz. A megyei kamaránál a megválasztott elnök lesz alkalmazott, illetve egy jogász és közgazdász.

Az agrárkamarák létrehozását az állam finanszírozza, ám legtöbb két éven belül ezek a szervezetek önellátóak kellene legyenek. Azaz a gazdák hozzájárulásaiból, pályázatokból és egyéb forrásokból kellene biztosítani a működést. Mindez azonban még változhat, attól függően milyen módosításokat eszközölnek a szakminisztériumban.