Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:01

Meghalt Nádasdy Ádám

08:33

Szinte mindenki elégedetlen azzal ahogy a kormány kezelte az üzemanyagválságot

07:58

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

22:58

A hajráig tartotta a lépést az éllovassal a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Történelmi nap a benzinkutaknál

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Történelmi nap a benzinkutaknál

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Nem lesz még beavatkozás, elhalasztották a kedd délutáni kormányülést az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről

Zakariás Zoltán: mielőbbi lépések kell kövessék a magyar pártok autonómiaügyben megfogalmazott állásfoglalását

Zakariás szerint az RMDSZ politikai, míg az MPP és az EMNP társadalmi téren kezdeményezhetne párbeszédet

Fotó: Barabás Ákos

Mielőbb közvitát kezdeményezne az autonómia kérdéséről Zakariás Zoltán, aki az EMNP-t képviselte azokon a tárgyalásokon, amelyek eredményeként múlt héten megállapodást kötött a három romániai magyar párt az önrendelkezésért való közös küzdelem érdekében. A politikus az egyezség megkötésének körülményeiről, valamint a továbbiakban szükséges lépésekről is beszélt lapunknak.

Fülöp-Székely Botond

2018. január 15., 16:542018. január 15., 16:54

Az autonómiával kapcsolatos, romániai magyar pártok közötti közös koncepció kialakításának lehetősége először 2015 nyarán merült fel a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának regionális önkormányzati munkacsoportjában – kezdett az RMDSZ, az EMNP és az MPP közötti megállapodás előtörténetébe Zakariás Zoltán, aki a néppártiakat képviselte az egyeztető kerekasztal gyűlésein, ahol az említett politikai szervezeteken kívül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői is részt vettek. Mint mondta, azóta hét ilyen ülés volt, a legutóbbi tavaly októberben.

Lényeges előrelépésnek számít, hogy ez idő alatt egyetértés született a romániai magyar pártok között arról, hogy elfogadják azt az SZNT által összeállított öt alapelvet, amelyre a székelyföldi autonómiastatútumnak épülnie kell.

A kerekasztal legutóbbi gyűlése után – amikor megegyeztek a közös állásfoglalásban – további másfél hónapba telt a közös megállapodás megszerkesztése, amit végül január 8-án írtak alá a politikai szervezetek vezetői.

Én nem tartom normálisnak azt, hogy egy közös állásfoglalás két és fél hónapot vegyen igénybe. Az én olvasatomban ennek csak egy oka lehet, méghozzá az, hogy az RMDSZ még ebben a magyar–magyar helyzetben is hatalomtechnikai szempontból közelíti meg a dolgot, aminek nem kellene így lennie

– fűzte hozzá Zakariás, aki attól tart, hogy egy ilyen hozzáállás lassítani fogja a további munkafolyamatot.

Fotó: Barabás Ákos

Háromszintű autonómia

„Mivel elsősorban közös önrendelkezési koncepcióról beszélünk,

ennek az egész magyarságot érintenie kell, éppen ezért háromszintű autonómiában gondolkodunk

– magyarázta Zakariás Zoltán. Ezek közül az első a területi autonómia, amely a tömbmagyarságra vonatkozik, elsősorban a székelységre. Emellett

létezik a kulturális vagy személyi elvű önrendelkezési törekvés is, amely minden magyarra vonatkozik, éljenek akár tömbben, szórványban vagy interetnikus környezetben.

Ennek megvalósulása azt jelentené, hogy saját testületet választhat meg a magyarság, amely önállóan dönt az oktatási, közinformálási és egyéb kulturális kérdésekben. Az említett testület gyakorlatilag egy társintézménye lenne a román parlamentnek. A felsoroltak mellett ugyanakkor

szükség lenne egy olyan speciális státusú autonómiára, amely azon magyarok önrendelkezését szavatolná, akik ugyan nem élnek tömbben, de többségben vannak egy adott településen.

Ez elsősorban a Partiumban lenne előnyös. A különböző szintű autonómiákért való közös fellépés egyébként része a pártok közötti megegyezésnek.

Fotó: Barabás Ákos

Hogyan tovább?

„Az elemzők jól megfogalmazták:

ez a megállapodás több, mint a semmi, de nagyon kevés. Persze ha ezt egy szakmai együttműködés követi, akkor az már dicséretes

– jelentette ki a politikus. Zakariás szerint a pártok közötti megállapodást egy politikai, illetve társadalmi párbeszédnek kell követnie, melynek eredményeként megfogalmazhatnának az autonómiával kapcsolatos törvénytervezeteket, amelyeket beterjeszthetnek a parlamentbe. Úgy látja, hogy

az RMDSZ politikai téren kezdeményezhetne tárgyalásokat, hiszen parlamenti képviselettel rendelkezik, míg a Néppárt és az MPP a román és a magyar nemzetiségű állampolgárok körében szervezhetne vitafórumokat a kérdésben.

„Az mindenképp fontos, hogy ezt a megállapodást konkrét lépések kövessék, akár közös műhelymunkák vagy állásfoglalások terén” – hangsúlyozta Zakariás Zoltán. Hozzátette,

a három párt megegyezése utáni vehemens reakciókból is az látszik, hogy még csak a kérdések átbeszélésére sincs hajlandóság a többségi nemzet részéről.

Ezen kell mielőbb változtatni azáltal, hogy a társadalmat is informáljuk a pontos célokról – véli a politikus, aki szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy mikorra várhatók a három magyar pár megállapodásának konkrét eredményei.