
Nem mindenki kapta meg a tanügyben az önfejlesztésre fordítható támogatást, a szakszervezeti vezető szerint ennek helyi oka lehet. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Több probléma is volt az utóbbi időben az oktatási rendszerben dolgozó alkalmazottak egy részének a bérével, illetve különböző juttatásainak a kiszámításával vagy folyósításával. Noha a hibák jó része megoldódott, van még olyan juttatás, például a tavaly bevezetett, önfejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes támogatás, amelyet még nem minden alkalmazott kapott meg.
2024. március 20., 21:102024. március 20., 21:10
Múlt hónapban az illetékes szakminisztériumokhoz fordultak a tanügyi szakszervezetek, mert a kisegítő személyzet egy része – főként a bölcsődékben dolgozók – nem kapták meg az oktatási rendszerben januártól bevezetett béremelést, továbbá amiatt is, hogy az ingázó pedagógusoknak nem minden településen fizették ki az utazási támogatást az önkormányzatok.
A székelyföldi megyékben akkor még nem sok hasonló esetről tudtak a tanügyi szakszervezetek, ám azóta kiderült, hogy a bölcsődékben kisegítőszemélyzeti munkakörben dolgozók nem kapták meg a nekik járó béremelést. Kiderült ennek az oka is.

Egy helytelen törvényértelmezés miatt az ingázó pedagógusok egy része nem kapta meg az utazási támogatást, a bölcsődék kisegítő személyzete egy részének pedig a bére nem nőtt. A székelyföldi megyékben nem gyakoriak az ilyen esetek.
A bölcsődék működtetése korábban a polgármesteri hivatalok feladata volt, ám valamivel több mint egy évvel ezelőtt átkerültek a tanfelügyelőségekhez. Az oktatási rendszerben azonban nagyjából egy takarítónői besorolásnak felel meg az a személyzeti kategória, amelyben a bölcsődék kisegítő személyzete mindaddig dolgozott. Így
– tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.
„Akik a bölcsődében vagy óvodában dadusként vagy ápolóként dolgoznak, kisegítőszemélyzeti munkakörbe kerültek, mivel ők gyermekekkel is dolgoznak – öltöztetik, ételt szolgálnak fel nekik, vécére viszik őket stb. –, nem csak takarítanak. Tehát átkerültek egy más személyzeti kategóriába” – magyarázta a szakszervezet képviselője. Ez már megtörtént, így rendeződött a béremelés kérdése is – mondta. Azt viszont
ugyanis akkor még nem voltak a megfelelő személyzeti kategóriában – válaszolta kérdésünkre.
Az ingázó pedagógusoknak járó támogatással kapcsolatos legutóbbi problémát illetően Molnár Zoltán elmondta, az leginkább a tanulók házában dolgozókat érintette. A marosvásárhelyi tanulók házában sem kapták meg az ingázási támogatást az arra jogosultak, a tanfelügyelőségnél terítékre is került a probléma február végén. Azt nem tudja biztosan, hogy rendeződött-e a helyzet, de feltételezi, hogy igen, mert azóta nem kapott panaszokat a szakszervezet – fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője.
A nagyobb gond az – folytatta –, hogy vannak olyan iskolák, ahol az elmúlt évre még egyáltalán nem kapták meg az ingázási támogatást az arra jogosultak, vagy olyan tanintézet is van a megyében, amelynek csak most utalta a polgármesteri hivatal a múlt évre járó támogatást.
Az ingázási támogatással kapcsolatos zavart legutóbb az okozta, hogy az új tanügyi törvény értelmében
A jogszabály bevezetését azonban elhalasztották a 2025–2026-os tanév kezdetéig, addig pedig minden marad a régiben, ez viszont elkerülte az illetékesek figyelmét egyes önkormányzatoknál.
A tavalyi általános tanügyi sztrájk eredményeként bevezetett, az oktatásban dolgozóknak évente egyszeri alkalommal járó, önfejlesztésre fordítható támogatással is vannak problémák. Nem mindenki kapta azt meg, ám ennek helyi oka lehet – véli Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője. Mint mondta,
A kártyát megkapták, de az 1500, illetve 500 lejes támogatást nem. Három-négy iskolában vannak ilyen panaszok, ezekben senkinek vagy csak a kisegítőszemélyzetnek nem utalták még az önfejlesztésre fordítható összeget – mondta Kocs Ilona, aki azt feltételezi, hogy ennek
A bérekkel kapcsolatos többi probléma egyébként rendeződött – válaszolta kérdésünkre a szakszervezet képviselője.
Kocs Ilona ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, ő már évek óta mondja, hogy a gyakori bérszámfejtési problémáknak a legfőbb oka az, hogy az oktatási rendszerben használt bérszámfejtési alkalmazást nem az oktatási tárca, hanem egy külsős cég tartja fenn, illetve fejleszti, amelynek
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!