
Nem mindenki kapta meg a tanügyben az önfejlesztésre fordítható támogatást, a szakszervezeti vezető szerint ennek helyi oka lehet. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Több probléma is volt az utóbbi időben az oktatási rendszerben dolgozó alkalmazottak egy részének a bérével, illetve különböző juttatásainak a kiszámításával vagy folyósításával. Noha a hibák jó része megoldódott, van még olyan juttatás, például a tavaly bevezetett, önfejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes támogatás, amelyet még nem minden alkalmazott kapott meg.
2024. március 20., 21:102024. március 20., 21:10
Múlt hónapban az illetékes szakminisztériumokhoz fordultak a tanügyi szakszervezetek, mert a kisegítő személyzet egy része – főként a bölcsődékben dolgozók – nem kapták meg az oktatási rendszerben januártól bevezetett béremelést, továbbá amiatt is, hogy az ingázó pedagógusoknak nem minden településen fizették ki az utazási támogatást az önkormányzatok.
A székelyföldi megyékben akkor még nem sok hasonló esetről tudtak a tanügyi szakszervezetek, ám azóta kiderült, hogy a bölcsődékben kisegítőszemélyzeti munkakörben dolgozók nem kapták meg a nekik járó béremelést. Kiderült ennek az oka is.

Egy helytelen törvényértelmezés miatt az ingázó pedagógusok egy része nem kapta meg az utazási támogatást, a bölcsődék kisegítő személyzete egy részének pedig a bére nem nőtt. A székelyföldi megyékben nem gyakoriak az ilyen esetek.
A bölcsődék működtetése korábban a polgármesteri hivatalok feladata volt, ám valamivel több mint egy évvel ezelőtt átkerültek a tanfelügyelőségekhez. Az oktatási rendszerben azonban nagyjából egy takarítónői besorolásnak felel meg az a személyzeti kategória, amelyben a bölcsődék kisegítő személyzete mindaddig dolgozott. Így
– tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.
„Akik a bölcsődében vagy óvodában dadusként vagy ápolóként dolgoznak, kisegítőszemélyzeti munkakörbe kerültek, mivel ők gyermekekkel is dolgoznak – öltöztetik, ételt szolgálnak fel nekik, vécére viszik őket stb. –, nem csak takarítanak. Tehát átkerültek egy más személyzeti kategóriába” – magyarázta a szakszervezet képviselője. Ez már megtörtént, így rendeződött a béremelés kérdése is – mondta. Azt viszont
ugyanis akkor még nem voltak a megfelelő személyzeti kategóriában – válaszolta kérdésünkre.
Az ingázó pedagógusoknak járó támogatással kapcsolatos legutóbbi problémát illetően Molnár Zoltán elmondta, az leginkább a tanulók házában dolgozókat érintette. A marosvásárhelyi tanulók házában sem kapták meg az ingázási támogatást az arra jogosultak, a tanfelügyelőségnél terítékre is került a probléma február végén. Azt nem tudja biztosan, hogy rendeződött-e a helyzet, de feltételezi, hogy igen, mert azóta nem kapott panaszokat a szakszervezet – fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője.
A nagyobb gond az – folytatta –, hogy vannak olyan iskolák, ahol az elmúlt évre még egyáltalán nem kapták meg az ingázási támogatást az arra jogosultak, vagy olyan tanintézet is van a megyében, amelynek csak most utalta a polgármesteri hivatal a múlt évre járó támogatást.
Az ingázási támogatással kapcsolatos zavart legutóbb az okozta, hogy az új tanügyi törvény értelmében
A jogszabály bevezetését azonban elhalasztották a 2025–2026-os tanév kezdetéig, addig pedig minden marad a régiben, ez viszont elkerülte az illetékesek figyelmét egyes önkormányzatoknál.
A tavalyi általános tanügyi sztrájk eredményeként bevezetett, az oktatásban dolgozóknak évente egyszeri alkalommal járó, önfejlesztésre fordítható támogatással is vannak problémák. Nem mindenki kapta azt meg, ám ennek helyi oka lehet – véli Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője. Mint mondta,
A kártyát megkapták, de az 1500, illetve 500 lejes támogatást nem. Három-négy iskolában vannak ilyen panaszok, ezekben senkinek vagy csak a kisegítőszemélyzetnek nem utalták még az önfejlesztésre fordítható összeget – mondta Kocs Ilona, aki azt feltételezi, hogy ennek
A bérekkel kapcsolatos többi probléma egyébként rendeződött – válaszolta kérdésünkre a szakszervezet képviselője.
Kocs Ilona ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, ő már évek óta mondja, hogy a gyakori bérszámfejtési problémáknak a legfőbb oka az, hogy az oktatási rendszerben használt bérszámfejtési alkalmazást nem az oktatási tárca, hanem egy külsős cég tartja fenn, illetve fejleszti, amelynek
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
szóljon hozzá!