
Fotó: Pinti Attila
Romániában 2023-ban volt az eddigi legmelegebb évkezdet a rendszeres meteorológiai mérések óta, noha a 2024-es adatokat még nem közölték. Már ez sem hangzik jól, de az igazán ijesztő az a felismerés, hogy évek óta nem volt hosszú, havas tél.
2025. január 10., 08:022025. január 10., 08:02
2023-ban a januári átlaghőmérséklet meghaladta a 3,3 Celsius-fokot, 5,4 fokkal lépve túl az utóbbi három évtizedes (az 1991-2020 közötti időszak) legmagasabb januári átlaghőmérsékletét. Nem mehetünk el ugyanakkor amellett a tény mellett sem, hogy az eddigi adatok szerint
– legalábbis ez derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat erre vonatkozó összesítését böngészve.
Fotó: Pinti Attila
A leghidegebb januárok toplistájára aztán már fel sem került egyik év első hónapja sem, ez is egyértelműen megmutatja, hogy a hideg, havas hónapok száma az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent, és a telek időtartama is rövidült, a hegyvidékeken kívül eső területeken különösen. Ezt a kijelentést nem csupán az meteorológiai szolgálat adataira alapozzuk, ugyanis a Székelyhon 15 éves fennállása óta rendszeresen cikkezünk a téli hónapok elején a székelyföldi sípályák tervezett nyitásának időpontjáról. Oldalunkon tehát szintén visszakövethető, hogy egy-másfél évtizede hol és körülbelül mikor kezdődött el a síszezon.
Az időjárás enyhülése már 10-15 évvel ezelőtt is sokszor keresztbe tett a sípályák üzemeltetőinek, és összességében úgy tűnik, hogy bár Székelyföld szerte több sípályát is kiépítettek az elmúlt évtizedben,
tengerszint feletti magasságukból adódóan ugyanis ezeken a helyeken van állandó jelleggel hideg és elegendő csapadék annyira, hogy havazzon, vagy legalább a hóágyúk segítségével sízhetők maradhassanak a pályák.
Fotó: Pinti Attila
2009 decemberének közepén még arról számolt be a Székelyhon, hogy a Bucsin-tetőn több mint félméteres volt a friss hótakaró, de a környék többi hegyein is alkalmasak voltak a hóviszonyok a sízéshez, és a Gyergyó környéki sípályák is megnyitották kapuikat december 20-a környékén abban az évben.
2011 januárjának elején már arról olvashattak a Székelyhonon, hogy gondot okozhat a január tizedikeihez hasonló felmelegedés a legtöbb Székelyudvarhely melletti sípályán. Akkor a Havas Bucsin sípálya már zárva volt, a Madarasi Hargitán, Homoródfürdőn és Hargitafürdőn viszont még javában zajlott a síszezon, hóágyúval ugyanis át tudták vészelni a felmelegedés okozta kellemetlenségeket.
a portálunkon megjelent anyag szerint. Bár az elszórt télutói havazások akkor már nem mozgattak meg jelentősebb tömegeket, és megcsappant a látogatók száma, a Hargitán hullott akkori hómennyiségből arra lehetett következtetni, hogy ott a síszezonnal „kihúzzák” március végéig. Az alacsonyabb területeken viszont, például Tusnádfürdőn, valamint a Kissomlyó-hegy északi oldalán már nem volt hó, így sokkal korábban bezártak a sípályák. 2015-ös beszámolónk szerint a Hargitán változatlanul jó síszezont zártak, Piricskével egyetemben, Tusnádfürdőn, a Kissomlyó-hegyen és Gyimesfelsőlokon viszont nem voltak teljesen elégedettek a sípályák működtetői.
Fotó: Pinti Attila
A kordokumentumok is azt támasztják alá, hogy tartós, hosszú telek nem igazán voltak az utóbbi évtizedben, de néhány hét mindig adódott a téli időszakban, még az alacsonyabban fekvő területeken is, amikor hódolhattak szenvedélyeiknek a téli sportok szerelmesei. Idén sem volt ez másként:
a Madarasi Hargitán és a Hargitafürdőn ennél kicsit korábban indultak a felvonók. Székelyvarságon, Homoródfürdőn és a Maros megyeiek által is közkedvelt Havas Bucsin, valamint Bogdan sípályákon december végétől vehették igénybe a sípályát a látogatók. Idén a gyimesi sípályát is sikerült megnyitni a két ünnep között, sőt, január elejétől Borszéken is működnek a felvonók.
Fotó: Pinti Attila
A téli kikapcsolódási lehetőségekre tehát nem lehet panasz idén, bőven van ahová sízni menni Hargita megyében, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy még mindig a Hargita hegység emelkedői a legnépszerűbbek. Az ünnepek alatti szabadságolások alkalmával például óriási tumultus alakult ki Hargitafürdőn, az üdülőhely ugyanis nincs berendezkedve ilyen szintű turistaáradatra.
így a Magyarországról, valamint az ország más vidékeiről Hargitára érkező turisták mellett a környékbeliek is az aszfaltúton könnyen megközelíthető hegységbe vették az irányt, hogy legalább egy napig télbe „szökhessenek” a meglehetősen enyhe, már-már tavaszi decemberből.
Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még nem volt erre szükség, hiszen az alacsonyabban fekvő területeken is havazott, így szánkózni és hóban sétálni, egyáltalán havat látni a lakhelyükön is volt lehetőségük az embereknek. Négy évszakhoz szoktunk, és
Ha ugyanis ez nem történik meg, egy kis hóért bármire képesek leszünk. Adott esetben még arra is, hogy órákat üljünk a havas, Hargitára vezető úton az autóban.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező csaknem 497 ezer választópolgár közül 254 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adatai szerint.
szóljon hozzá!