
Fotó: Pinti Attila
Romániában 2023-ban volt az eddigi legmelegebb évkezdet a rendszeres meteorológiai mérések óta, noha a 2024-es adatokat még nem közölték. Már ez sem hangzik jól, de az igazán ijesztő az a felismerés, hogy évek óta nem volt hosszú, havas tél.
2025. január 10., 08:022025. január 10., 08:02
2023-ban a januári átlaghőmérséklet meghaladta a 3,3 Celsius-fokot, 5,4 fokkal lépve túl az utóbbi három évtizedes (az 1991-2020 közötti időszak) legmagasabb januári átlaghőmérsékletét. Nem mehetünk el ugyanakkor amellett a tény mellett sem, hogy az eddigi adatok szerint
– legalábbis ez derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat erre vonatkozó összesítését böngészve.
Fotó: Pinti Attila
A leghidegebb januárok toplistájára aztán már fel sem került egyik év első hónapja sem, ez is egyértelműen megmutatja, hogy a hideg, havas hónapok száma az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent, és a telek időtartama is rövidült, a hegyvidékeken kívül eső területeken különösen. Ezt a kijelentést nem csupán az meteorológiai szolgálat adataira alapozzuk, ugyanis a Székelyhon 15 éves fennállása óta rendszeresen cikkezünk a téli hónapok elején a székelyföldi sípályák tervezett nyitásának időpontjáról. Oldalunkon tehát szintén visszakövethető, hogy egy-másfél évtizede hol és körülbelül mikor kezdődött el a síszezon.
Az időjárás enyhülése már 10-15 évvel ezelőtt is sokszor keresztbe tett a sípályák üzemeltetőinek, és összességében úgy tűnik, hogy bár Székelyföld szerte több sípályát is kiépítettek az elmúlt évtizedben,
tengerszint feletti magasságukból adódóan ugyanis ezeken a helyeken van állandó jelleggel hideg és elegendő csapadék annyira, hogy havazzon, vagy legalább a hóágyúk segítségével sízhetők maradhassanak a pályák.
Fotó: Pinti Attila
2009 decemberének közepén még arról számolt be a Székelyhon, hogy a Bucsin-tetőn több mint félméteres volt a friss hótakaró, de a környék többi hegyein is alkalmasak voltak a hóviszonyok a sízéshez, és a Gyergyó környéki sípályák is megnyitották kapuikat december 20-a környékén abban az évben.
2011 januárjának elején már arról olvashattak a Székelyhonon, hogy gondot okozhat a január tizedikeihez hasonló felmelegedés a legtöbb Székelyudvarhely melletti sípályán. Akkor a Havas Bucsin sípálya már zárva volt, a Madarasi Hargitán, Homoródfürdőn és Hargitafürdőn viszont még javában zajlott a síszezon, hóágyúval ugyanis át tudták vészelni a felmelegedés okozta kellemetlenségeket.
a portálunkon megjelent anyag szerint. Bár az elszórt télutói havazások akkor már nem mozgattak meg jelentősebb tömegeket, és megcsappant a látogatók száma, a Hargitán hullott akkori hómennyiségből arra lehetett következtetni, hogy ott a síszezonnal „kihúzzák” március végéig. Az alacsonyabb területeken viszont, például Tusnádfürdőn, valamint a Kissomlyó-hegy északi oldalán már nem volt hó, így sokkal korábban bezártak a sípályák. 2015-ös beszámolónk szerint a Hargitán változatlanul jó síszezont zártak, Piricskével egyetemben, Tusnádfürdőn, a Kissomlyó-hegyen és Gyimesfelsőlokon viszont nem voltak teljesen elégedettek a sípályák működtetői.
Fotó: Pinti Attila
A kordokumentumok is azt támasztják alá, hogy tartós, hosszú telek nem igazán voltak az utóbbi évtizedben, de néhány hét mindig adódott a téli időszakban, még az alacsonyabban fekvő területeken is, amikor hódolhattak szenvedélyeiknek a téli sportok szerelmesei. Idén sem volt ez másként:
a Madarasi Hargitán és a Hargitafürdőn ennél kicsit korábban indultak a felvonók. Székelyvarságon, Homoródfürdőn és a Maros megyeiek által is közkedvelt Havas Bucsin, valamint Bogdan sípályákon december végétől vehették igénybe a sípályát a látogatók. Idén a gyimesi sípályát is sikerült megnyitni a két ünnep között, sőt, január elejétől Borszéken is működnek a felvonók.
Fotó: Pinti Attila
A téli kikapcsolódási lehetőségekre tehát nem lehet panasz idén, bőven van ahová sízni menni Hargita megyében, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy még mindig a Hargita hegység emelkedői a legnépszerűbbek. Az ünnepek alatti szabadságolások alkalmával például óriási tumultus alakult ki Hargitafürdőn, az üdülőhely ugyanis nincs berendezkedve ilyen szintű turistaáradatra.
így a Magyarországról, valamint az ország más vidékeiről Hargitára érkező turisták mellett a környékbeliek is az aszfaltúton könnyen megközelíthető hegységbe vették az irányt, hogy legalább egy napig télbe „szökhessenek” a meglehetősen enyhe, már-már tavaszi decemberből.
Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még nem volt erre szükség, hiszen az alacsonyabban fekvő területeken is havazott, így szánkózni és hóban sétálni, egyáltalán havat látni a lakhelyükön is volt lehetőségük az embereknek. Négy évszakhoz szoktunk, és
Ha ugyanis ez nem történik meg, egy kis hóért bármire képesek leszünk. Adott esetben még arra is, hogy órákat üljünk a havas, Hargitára vezető úton az autóban.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!