Hirdetés
Hirdetés

Vajon néhány évtized múlva már a hegyekben sem láthatunk havat?

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Romániában 2023-ban volt az eddigi legmelegebb évkezdet a rendszeres meteorológiai mérések óta, noha a 2024-es adatokat még nem közölték. Már ez sem hangzik jól, de az igazán ijesztő az a felismerés, hogy évek óta nem volt hosszú, havas tél.

Bencze Emese

2025. január 10., 08:022025. január 10., 08:02

2023-ban a januári átlaghőmérséklet meghaladta a 3,3 Celsius-fokot, 5,4 fokkal lépve túl az utóbbi három évtizedes (az 1991-2020 közötti időszak) legmagasabb januári átlaghőmérsékletét. Nem mehetünk el ugyanakkor amellett a tény mellett sem, hogy az eddigi adatok szerint

a 2012–2023 közötti időszak volt a legmelegebb bő egy évtized a romániai meteorológiai megfigyelések történetében

– legalábbis ez derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat erre vonatkozó összesítését böngészve.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

2006-ban volt az utolsó számottevően hideg január

A leghidegebb januárok toplistájára aztán már fel sem került egyik év első hónapja sem, ez is egyértelműen megmutatja, hogy a hideg, havas hónapok száma az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent, és a telek időtartama is rövidült, a hegyvidékeken kívül eső területeken különösen. Ezt a kijelentést nem csupán az meteorológiai szolgálat adataira alapozzuk, ugyanis a Székelyhon 15 éves fennállása óta rendszeresen cikkezünk a téli hónapok elején a székelyföldi sípályák tervezett nyitásának időpontjáról. Oldalunkon tehát szintén visszakövethető, hogy egy-másfél évtizede hol és körülbelül mikor kezdődött el a síszezon.

Az időjárás enyhülése már 10-15 évvel ezelőtt is sokszor keresztbe tett a sípályák üzemeltetőinek, és összességében úgy tűnik, hogy bár Székelyföld szerte több sípályát is kiépítettek az elmúlt évtizedben,

a legstabilabb pontok a téli sportok szerelmesei számára azóta is a Madarasi Hargita és Hargitafürdő maradtak,

tengerszint feletti magasságukból adódóan ugyanis ezeken a helyeken van állandó jelleggel hideg és elegendő csapadék annyira, hogy havazzon, vagy legalább a hóágyúk segítségével sízhetők maradhassanak a pályák.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Egy kis visszatekintés az elmúlt másfél évtized teleire

2009 decemberének közepén még arról számolt be a Székelyhon, hogy a Bucsin-tetőn több mint félméteres volt a friss hótakaró, de a környék többi hegyein is alkalmasak voltak a hóviszonyok a sízéshez, és a Gyergyó környéki sípályák is megnyitották kapuikat december 20-a környékén abban az évben.

2011 januárjának elején már arról olvashattak a Székelyhonon, hogy gondot okozhat a január tizedikeihez hasonló felmelegedés a legtöbb Székelyudvarhely melletti sípályán. Akkor a Havas Bucsin sípálya már zárva volt, a Madarasi Hargitán, Homoródfürdőn és Hargitafürdőn viszont még javában zajlott a síszezon, hóágyúval ugyanis át tudták vészelni a felmelegedés okozta kellemetlenségeket.

2013-ban ezzel szemben egészen márciusig kitartott a síszezon Hargita megye közkedvelt emelkedőin,

a portálunkon megjelent anyag szerint. Bár az elszórt télutói havazások akkor már nem mozgattak meg jelentősebb tömegeket, és megcsappant a látogatók száma, a Hargitán hullott akkori hómennyiségből arra lehetett következtetni, hogy ott a síszezonnal „kihúzzák” március végéig. Az alacsonyabb területeken viszont, például Tusnádfürdőn, valamint a Kissomlyó-hegy északi oldalán már nem volt hó, így sokkal korábban bezártak a sípályák. 2015-ös beszámolónk szerint a Hargitán változatlanul jó síszezont zártak, Piricskével egyetemben, Tusnádfürdőn, a Kissomlyó-hegyen és Gyimesfelsőlokon viszont nem voltak teljesen elégedettek a sípályák működtetői.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nem igazán voltak tartós, hosszú telek az elmúlt évtizedben

A kordokumentumok is azt támasztják alá, hogy tartós, hosszú telek nem igazán voltak az utóbbi évtizedben, de néhány hét mindig adódott a téli időszakban, még az alacsonyabban fekvő területeken is, amikor hódolhattak szenvedélyeiknek a téli sportok szerelmesei. Idén sem volt ez másként:

a Hargita megyei sípályák egy részén a decemberi ünnepkör táján indították el a felvonókat,

a Madarasi Hargitán és a Hargitafürdőn ennél kicsit korábban indultak a felvonók. Székelyvarságon, Homoródfürdőn és a Maros megyeiek által is közkedvelt Havas Bucsin, valamint Bogdan sípályákon december végétől vehették igénybe a sípályát a látogatók. Idén a gyimesi sípályát is sikerült megnyitni a két ünnep között, sőt, január elejétől Borszéken is működnek a felvonók.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Vajon meddig lesz még lehetőségünk legalább a hegyekben havat látni?

A téli kikapcsolódási lehetőségekre tehát nem lehet panasz idén, bőven van ahová sízni menni Hargita megyében, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy még mindig a Hargita hegység emelkedői a legnépszerűbbek. Az ünnepek alatti szabadságolások alkalmával például óriási tumultus alakult ki Hargitafürdőn, az üdülőhely ugyanis nincs berendezkedve ilyen szintű turistaáradatra.

Nagy problémát jelent ugyanis, hogy Udvarhelyszéken például sehol nincs hó jelenleg sem,

így a Magyarországról, valamint az ország más vidékeiről Hargitára érkező turisták mellett a környékbeliek is az aszfaltúton könnyen megközelíthető hegységbe vették az irányt, hogy legalább egy napig télbe „szökhessenek” a meglehetősen enyhe, már-már tavaszi decemberből.

Hirdetés

Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még nem volt erre szükség, hiszen az alacsonyabban fekvő területeken is havazott, így szánkózni és hóban sétálni, egyáltalán havat látni a lakhelyükön is volt lehetőségük az embereknek. Négy évszakhoz szoktunk, és

úgy tűnik, a megrögzött nyárimádóknak is szüksége lenne ezek váltakozására, úgy, hogy mindegyik elhozza a tőle elvárt időjárási jelenségeket is.

Ha ugyanis ez nem történik meg, egy kis hóért bármire képesek leszünk. Adott esetben még arra is, hogy órákat üljünk a havas, Hargitára vezető úton az autóban.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés