Hirdetés
Hirdetés

Vajon néhány évtized múlva már a hegyekben sem láthatunk havat?

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Romániában 2023-ban volt az eddigi legmelegebb évkezdet a rendszeres meteorológiai mérések óta, noha a 2024-es adatokat még nem közölték. Már ez sem hangzik jól, de az igazán ijesztő az a felismerés, hogy évek óta nem volt hosszú, havas tél.

Bencze Emese

2025. január 10., 08:022025. január 10., 08:02

2023-ban a januári átlaghőmérséklet meghaladta a 3,3 Celsius-fokot, 5,4 fokkal lépve túl az utóbbi három évtizedes (az 1991-2020 közötti időszak) legmagasabb januári átlaghőmérsékletét. Nem mehetünk el ugyanakkor amellett a tény mellett sem, hogy az eddigi adatok szerint

a 2012–2023 közötti időszak volt a legmelegebb bő egy évtized a romániai meteorológiai megfigyelések történetében

– legalábbis ez derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat erre vonatkozó összesítését böngészve.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

2006-ban volt az utolsó számottevően hideg január

A leghidegebb januárok toplistájára aztán már fel sem került egyik év első hónapja sem, ez is egyértelműen megmutatja, hogy a hideg, havas hónapok száma az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent, és a telek időtartama is rövidült, a hegyvidékeken kívül eső területeken különösen. Ezt a kijelentést nem csupán az meteorológiai szolgálat adataira alapozzuk, ugyanis a Székelyhon 15 éves fennállása óta rendszeresen cikkezünk a téli hónapok elején a székelyföldi sípályák tervezett nyitásának időpontjáról. Oldalunkon tehát szintén visszakövethető, hogy egy-másfél évtizede hol és körülbelül mikor kezdődött el a síszezon.

Az időjárás enyhülése már 10-15 évvel ezelőtt is sokszor keresztbe tett a sípályák üzemeltetőinek, és összességében úgy tűnik, hogy bár Székelyföld szerte több sípályát is kiépítettek az elmúlt évtizedben,

a legstabilabb pontok a téli sportok szerelmesei számára azóta is a Madarasi Hargita és Hargitafürdő maradtak,

tengerszint feletti magasságukból adódóan ugyanis ezeken a helyeken van állandó jelleggel hideg és elegendő csapadék annyira, hogy havazzon, vagy legalább a hóágyúk segítségével sízhetők maradhassanak a pályák.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Egy kis visszatekintés az elmúlt másfél évtized teleire

2009 decemberének közepén még arról számolt be a Székelyhon, hogy a Bucsin-tetőn több mint félméteres volt a friss hótakaró, de a környék többi hegyein is alkalmasak voltak a hóviszonyok a sízéshez, és a Gyergyó környéki sípályák is megnyitották kapuikat december 20-a környékén abban az évben.

2011 januárjának elején már arról olvashattak a Székelyhonon, hogy gondot okozhat a január tizedikeihez hasonló felmelegedés a legtöbb Székelyudvarhely melletti sípályán. Akkor a Havas Bucsin sípálya már zárva volt, a Madarasi Hargitán, Homoródfürdőn és Hargitafürdőn viszont még javában zajlott a síszezon, hóágyúval ugyanis át tudták vészelni a felmelegedés okozta kellemetlenségeket.

2013-ban ezzel szemben egészen márciusig kitartott a síszezon Hargita megye közkedvelt emelkedőin,

a portálunkon megjelent anyag szerint. Bár az elszórt télutói havazások akkor már nem mozgattak meg jelentősebb tömegeket, és megcsappant a látogatók száma, a Hargitán hullott akkori hómennyiségből arra lehetett következtetni, hogy ott a síszezonnal „kihúzzák” március végéig. Az alacsonyabb területeken viszont, például Tusnádfürdőn, valamint a Kissomlyó-hegy északi oldalán már nem volt hó, így sokkal korábban bezártak a sípályák. 2015-ös beszámolónk szerint a Hargitán változatlanul jó síszezont zártak, Piricskével egyetemben, Tusnádfürdőn, a Kissomlyó-hegyen és Gyimesfelsőlokon viszont nem voltak teljesen elégedettek a sípályák működtetői.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nem igazán voltak tartós, hosszú telek az elmúlt évtizedben

A kordokumentumok is azt támasztják alá, hogy tartós, hosszú telek nem igazán voltak az utóbbi évtizedben, de néhány hét mindig adódott a téli időszakban, még az alacsonyabban fekvő területeken is, amikor hódolhattak szenvedélyeiknek a téli sportok szerelmesei. Idén sem volt ez másként:

a Hargita megyei sípályák egy részén a decemberi ünnepkör táján indították el a felvonókat,

a Madarasi Hargitán és a Hargitafürdőn ennél kicsit korábban indultak a felvonók. Székelyvarságon, Homoródfürdőn és a Maros megyeiek által is közkedvelt Havas Bucsin, valamint Bogdan sípályákon december végétől vehették igénybe a sípályát a látogatók. Idén a gyimesi sípályát is sikerült megnyitni a két ünnep között, sőt, január elejétől Borszéken is működnek a felvonók.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Vajon meddig lesz még lehetőségünk legalább a hegyekben havat látni?

A téli kikapcsolódási lehetőségekre tehát nem lehet panasz idén, bőven van ahová sízni menni Hargita megyében, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy még mindig a Hargita hegység emelkedői a legnépszerűbbek. Az ünnepek alatti szabadságolások alkalmával például óriási tumultus alakult ki Hargitafürdőn, az üdülőhely ugyanis nincs berendezkedve ilyen szintű turistaáradatra.

Nagy problémát jelent ugyanis, hogy Udvarhelyszéken például sehol nincs hó jelenleg sem,

így a Magyarországról, valamint az ország más vidékeiről Hargitára érkező turisták mellett a környékbeliek is az aszfaltúton könnyen megközelíthető hegységbe vették az irányt, hogy legalább egy napig télbe „szökhessenek” a meglehetősen enyhe, már-már tavaszi decemberből.

Hirdetés

Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még nem volt erre szükség, hiszen az alacsonyabban fekvő területeken is havazott, így szánkózni és hóban sétálni, egyáltalán havat látni a lakhelyükön is volt lehetőségük az embereknek. Négy évszakhoz szoktunk, és

úgy tűnik, a megrögzött nyárimádóknak is szüksége lenne ezek váltakozására, úgy, hogy mindegyik elhozza a tőle elvárt időjárási jelenségeket is.

Ha ugyanis ez nem történik meg, egy kis hóért bármire képesek leszünk. Adott esetben még arra is, hogy órákat üljünk a havas, Hargitára vezető úton az autóban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen

A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen
2026. március 15., vasárnap

A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn

Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.

A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn
2026. március 15., vasárnap

Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet

„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek

Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.

Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek
2026. március 15., vasárnap

Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson

Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.

Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval

Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.

Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval
2026. március 15., vasárnap

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
2026. március 15., vasárnap

Kelemen Hunor: a nemzet ereje abból fakad, hogy kiállunk egymásért

A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor: a nemzet ereje abból fakad, hogy kiállunk egymásért
Hirdetés