Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:50

Költöztetnie kell a Petrolulnak a Sepsi OSK elleni hazai meccsét

21:46

Transznemű nő jött Franciaországból Bukarestbe, és ami itt történt vele, azt a katonai ügyészség vizsgálja

21:02

Annyi széna termett, hogy még exportra is jutott Székelyföldről

19:44

Magyarországról csempészte Háromszékre a cigarettát egy kilencfős bűnszervezet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Tömeges rosszullétbe torkollt a szombat esti rendezvény, vörös beavatkozási tervet rendeltek el

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Utcát neveztek el a kórházalapító Czakó doktorról Marosvásárhelyen

Fotó: Haáz Vince

Dr. Czakó József nevét viseli kedd óta Marosvásárhelyen a korábbi Sportolók utcája.

Szucher Ervin

2018. október 30., 19:322018. október 30., 19:32

2018. október 30., 19:332018. október 30., 19:33

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mintegy megkésett történelmi igazságtételként került fel Marosvásárhely egykori egyházi szanatóriumának falára az intézmény alapító főorvosának, Czakó Józsefnek a neve, akiről a Sportolók utcáját keresztelték át. A kedd délelőtti eseményre Czakó doktor Magyarországon élő leszármazottjain kívül számos nyugalmazott orvos, tanár, ügyvéd ellátogatott.

A dr. Czakó József által megálmodott szanatórium a múlt század első felében az ország egyik legkorszerűbb kórházának számított.

Erről tanúskodik az a tény is, hogy 1930-ban a németországi Drezdában megrendezett nemzetközi egészségügyi kiállításon a Román Királyság pavilonjában három nagyméretű fényképen úgy mutatták be, mint az ország legmodernebb kórházát.

Fotó: Haáz Vince

Miután Czakó a Kolozsvári Ferencz József Egyetem orvosi karán 1921-ben letette utolsó szigorlatát és ugyanaz év májusában Budapesten az orvostudományok doktorává avatták, négy évig a magyar fővárosban maradt. A budapesti II. számú sebészeti klinikán dolgozott, ahol megszerezte a műtő orvosi oklevelet, majd hazatért Marosvásárhelyre.

Abban az időben a város egészségügyi ellátását a teljes elmaradottság jellemezte, ezért az ifjú orvos egy új kórház megépítését szorgalmazta.

Bernády György polgármestersége alatt részvénytársaságot hoztak létre, melyben a város és a vármegye képviselői mellett a római katolikus, a református, az unitárius, a magyar evangélikus, az ortodox, a görög katolikus egyházak valamint a zsidó hitközség képviselői kaptak helyet. Az 1929. december 16-án megnyíló hetven ágyas kórház igazgatói tisztségét maga az intézmény megálmodója, Czakó József nyerte el.

Fotó: Haáz Vince

A második háború idején az épületet előbb a magyar állam bérelte, és hadi kórházként működtette, majd a lágerek ’45-ös felszabadítása után itt ápolták a visszatérő zsidó deportáltakat. A háború kitörése nem csak a szanatórium fejlesztését gátolta, de az itt dolgozó zsidó orvosok életét is megkeserítette.

A hatóságokkal és a náci ideológiát vallókkal dacolva, az igazgató megtiltatta a kórházban a sárga csillag viselését kollégáinak.

A román vagy zsidó orvosoknak a kamarából való kizárásához sem járult hozzá, ugyanakkor a munkaszolgálatos orvosok itthoni további alkalmazását szorgalmazta. Mindennek dacára az 1945 után felálló új rendszer, koholt vádak alapján, emberi méltóságában megalázta, családját meghurcolta, orvosi pályáját kettétörte. Nem sokkal a háború után,

1946. február 6-án több orvoskollégája hazug vádjai alapján a népbíróság elé állították, majd börtönbe vetették,

ahol súlyosan bántalmazták. Az ügyészség antiszemita és antiszociális vádakkal illette és öttől húsz esztendeig terjedő büntetést indítványozott, majd elrendelte a marosvásárhelyi egyetem tantestületéből való kizárását, valamint az orvosi kamarából való eltávolítását. 1950-ben a Duna-csatorna gyűjtőlágerébe hurcolták. Miután igazolta, hogy a vásárhelyi szanatóriumnak, a közhiedelemmel ellentétben ő soha nem volt tulajdonosa, de még csak részvényese sem, egy évi raboskodás után, hazaengedték. Eközben – és mindezek ellenére – az egykori Deák Farkas utcai magánházát elvették, családjával együtt utcára tették.

Fotó: Haáz Vince

Az utca átnevezése sem bizonyult a legegyszerűbb feladatnak.

Az első nekifutásra az önkormányzat román nemzetiségű tanácsosai azért nem támogatták az RMDSZ kezdeményezését, mert Sergiu Papuc szociáldemokrata alpolgármester azt az álhírt hintette el, hogy a magyarok az ASA egyik volt futballistájáról és edzőjéről, a még életben lévő Czakó Jánosról akarnak utcát elnevezni. Miután sikerült a román politikusoknak elmagyarázni, hogy ez a Czakó nem az a Czakó, a következő tanácsülésen szinte valamennyien támogatták a névcserét.