Annyi széna termett, hogy még exportra is jutott Székelyföldről

A megfelelő mennyiségű és jó minőségű takarmány különösen fontos Hargita, Maros és Kovászna megyében, ahol jelentős az állattenyésztés.

Becze István szerint idén a gazdák jól időzítették a szénakészítést, így megfelelő minőségű takarmányt tudtak betakarítani.

„Ritka jó év volt ilyen tekintetben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy

Hozzátette, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nagy része meglehetősen jó áron talált gazdára. A gazdaszervezet a magyarországi kézműves sajtkészítő egyesület számára biztosított takarmányt több szállítmánnyal.

A tartalék képzése legalább ilyen fontos, hiszen egy újabb száraz esztendő komoly takarmányhiányt okozhat. Ráadásul vannak gazdák, akik inkább kivárnak, és tavasszal értékesítik a takarmányt.

A gazdaszervezetek elnöke fontosnak tartaná hosszabb távon, hogy az öntözési és vízgazdálkodási lehetőségeket is felmérjék és kiépítsék, hogy egy kedvezőtlenebb időjárású évben kevésbé legyenek kiszolgáltatva az időjárásnak.

Idén a kedvezőbb adottságú területeken a szálastakarmány hozama elérte az 5–6 tonna szárazanyagot hektáronként, míg a szárazság által jobban érintett hegyvidéki területeken csupán 1–2 tonnát takarítottak be. Elmondása szerint tavaly is hasonló mennyiségeket gyűjtöttek be a gazdák.

Tőle tudjuk, hogy a megyében mintegy 320 ezer hektár gyepterület van, azonban többen szántóföldként nyilvántartott területeken is takarmányt termesztenek.

Romfeld Zsolt adatai szerint a megyében egyes területeken 30–40 tonnás átlagtermést tudnak betakarítani a gazdák hektáronként a silókukoricából. Ez a szarvasmarhatartók számára fontos takarmány, és költséghatékonyabb lehet, mint a szálastakarmány. A Magyarországra történő takarmányexport kapcsán azonban Romfeld óvatosabban fogalmazott: szerinte valóban voltak olyan eladók, akik a magyar piacon értékesítettek, de Hargita megyei szinten nem beszélhetünk számottevő mennyiségről.