
Felolvasóestet tart a székelyudvarhelyi városi könyvtárban Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő író
Fotó: Erdély Bálint Előd
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. Ezen a napon a világ magyarsága ünnepel.
2023. január 22., 12:392023. január 22., 12:39
2023. január 22., 12:402023. január 22., 12:40
Az Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján 191 igen, 1 nem arányban elfogadta az 55/2022. (XII. 8.) OGY határozatot, amelynek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította.
Ugyanakkor immáron évek óta Székelyföld-szerte is nagyobb figyelmet fordítunk ezen a napon a magyar kultúrára: számos településen rendezvényekkel tisztelgünk évezredes kultúránk, hagyományaink, nyelvünk, irodalmunkat öregbítő íróink, költőink előtt.
Székelyföldi körút haza címmel jövő héten Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen tart felolvasóesteket Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő író.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett felolvasások első állomása Csíkszereda, ahol hétfőn 18 órától a Csíki Moziban találkozik olvasóival az írónő. Január 24-én 18 órától Kovásznán, a városi művelődési házban, 25-én 18 órától Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban, 26-án ugyancsak 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban és 27-én 17 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban tartják a beszélgetéseket.
Több székelyföldi településen tartanak kulturális előadást, koncertet, könyv-, lemez- és lapszámbemutatót a Petőfi-emlékév jegyében és a magyar kultúra napja alkalmából. Ezeket itt foglaltuk össze részletesen. Közülük több rendezvény lejárt, ám néhány eseményt jövő hétre időzítettek.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!