Fotó: Ifj. Farkas Antal
A kilövési engedély birtokában megkezdődik a Homoródszentmárton és Homoródalmás községekben számtalan állatot elpusztító medve utáni vadászat. A beszámolók alapján kirajzolódott a gazdaságokba betörő, természetellenesen viselkedő vérmedve fantomképe: egy körülbelül hároméves, közepes termetű egyedről van szó, nyakán egy fehér folttal. A garázdálkodó vadállatot valószínűleg lakott területen fogják kilőni.
2012. szeptember 13., 18:042012. szeptember 13., 18:04
2012. szeptember 13., 18:062012. szeptember 13., 18:06
A környezetvédelmi minisztérium által kiadott kilövési engedély birtokában megkezdődik a hajsza a Homoród menti falvakban pusztító vérmedve után, amelyet legalább 40 juh, szarvasmarha és sertés elpusztításával hoznak összefüggésbe. A vadállat Homoródszentmárton és Homoródalmás községekben garázdálkodik, az utóbbi időben szinte minden éjjel. A területet adminisztráló Nagy-Küküllő Vadásztársulat – amely tavaly az emberre támadó abásfalvi medve esetében sem kapott rendkívüli kilövési engedélyt a minisztériumtól – kezdeményezésére ezúttal lakossági aláírásgyűjtés kezdődött az érintett településeken.
Mintegy 180 aláírás gyűlt össze, a kárlajstrom mellett ezeket is csatolták a minisztériumhoz címzett kilövési kéréshez – mondta el Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadásztársulat vadászati elnöke. A szakember azt is közölte, hogy az elmúlt három hónapban készült kárfelmérések összesítése szerint 35 juhot, 3 szarvasmarhát és 2 sertést ölt meg a medve, ezeket két tehén kivételével – amelyeket a legelőn támadott meg – a falvakban, a gazdaságokba betörve pusztította el, a kártérítési összegek összértéke pedig mintegy 140 ezer lej. A módszerek azonosak, ezért úgy vélik, hogy a legelőkön történt két támadást leszámítva a többi kárt egyazon medve okozta, egy szokatlanul bátor, természetellenes viselkedésű egyed.
Foltos vérmedve portyázik a falvakban
A vérmedvét valószínűleg Abásfalván fogják kilőni, ahol a legtöbb kárt okozta. Azért lakott területen, mert normális esetben a medve nem merészkedik be a falvakba, így könnyebb lesz beazonosítani a keresett vadállatot. A vadászati elnök javaslata szerint a medvét egy a nyájtól elszakított és éjszakára csaliként kikötött báránnyal fogják lépre csalni.
A beszámolók alapján a Homoród menti falvakban már ismerik a garázdálkodó medvét, ám Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere szerint több medve felelős a község állatainak megöléséért. Itt legutóbb a csütörtökre virradó éjszaka ölt meg öt juhot a medve, ám a néhány nappal korábbi medvetámadás helyszíne, a vargyasi legelő ettől mintegy 10 kilométerre van, így azt feltételezik, hogy ott egy másik medve pusztított el egy nagy tehenet.
A településre azonban valószínűleg ugyanaz a vérmedve jár vissza, amely Abásfalvára is, egy közepes termetű, körülbelül hároméves állat, amelyet többen láttak már, és a nyakán található hosszú fehér folt alapján felismerték – tudtuk meg a településvezetőtől. Homoródalmáson egyébként tavaly egy állat elleni medvetámadást sem jegyeztek, idén azonban mintegy 20 juhot és 6–7 tehenet ölt meg a vadállat a községben. Nagyon sok a medve, a pásztorok kutyákkal és minden használható eszközzel küzdenek ellenük szinte minden éjjel, de nem mindig járnak sikerrel, a lakosság pedig fél – mondta el Rigó Mihály.
Az elmúlt napokban is ölt
Homoródszentmártonban úgy vélik, legalább három medve felelős a gazdák állatainak megöléséért, hiszen volt olyan eset, hogy azonos időben a község három különböző pontján történt medvetámadás – mondta el Nágó István, a település alpolgármestere, hozzáfűzve, annyit már tudnak, hogy Verestóy Attila szenátor közbenjárására a minisztérium megadta a kilövési engedélyt egy medvére. A községben majdnem 40 haszonállatot, többségében juhokat öltek meg a medvék az elmúlt hónapokban. Itt is mindennaposak a medvetámadások, Abásfalván legutóbb szintén a csütörtökre virradó éjszaka járt a medve, de petárdákkal elkergették, az azt megelőző éjszaka pedig Homoródkeményfalván volt a vadállat – közölte Nágó István.
Az elmúlt másfél hónapban nagyon megnőtt a medvék által okozott károk száma Hargita megyében – tudtuk meg a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségénél érdeklődve. Az év elejétől július végéig 38, medvék által okozott kárt vettek nyilvántartásba, ez azonban mostanra 100 fölé emelkedett, azaz a 130 idei vadkárnak mintegy 80 százalékát teszi ki a medvék által okozott pusztítás. Both József, az ügynökség osztályvetője elmondta, a medvék az utóbbi időben a háziállat-állomány mellett a silókukoricásokban is károkat okoztak. Mindennaposakká váltak a kárfelmérések, nagyon megnőtt a vadkárok száma – fűzte hozzá a szakember, épp egy helyszínelésre történő indulás előtt.
Új szakaszokon haladnak a felújítási munkák Székelyudvarhelyen: az Orbán Balázs utca hétvégétől ismét járható, ugyanakkor a következő napokban a Tamási Áron és a Bethlen Gábor utcában is újabb lezárásokra kell számítani.
Napelempark létrehozására pályázna a székelyudvarhelyi önkormányzat, hogy a városi közintézmények áramellátását biztosítsa. A projekt egy háromhektáros területen valósulna meg. Eközben megérkezett a városnak szánt első kincstári hitel is.
Egyszerre több szolgáltatás szünetelésére is számítani kell csütörtökön és pénteken Székelyudvarhelyen. Áramszünet, vízszolgáltatás szünetelése és részleges útlezárás is érinti a várost.
Több mint egymillió eurós uniós beruházás révén újul meg a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakása, a munkálatok pedig az ütemtervnek megfelelően zajlanak – számolt be közösségi oldalán Lőrincz Csaba polgármester.
Napközben is gyakran látnak egy fiatal medvét a házak környékén, illetve a gabonatáblákban kóborolni a fenyédiek. A vadászok szerint a friss gabona vonzza a nagyvadakat, emiatt aratáskor gyakran kérnek segítséget tőlük a gazdák.
Az utóbbi időben tapasztalt áramkimaradások megelőzésén dolgoznak Székelyudvarhelyen, miután szakemberek segítségével feltérképezték a lehetséges okokat.
Elhunyt Dr. Ördög András, a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kórházak radiológus főorvosa, aki évtizedeken át dolgozott tiszteletreméltó hivatástudattal a két egészségügyi intézményben.
Bár nagy lendülettel fogott neki tavasszal a székelykeresztúri tanuszoda megépítésének a kivitelező, pénz hiányában jelentősen lecsökkentette a tevékenységét. Ottjártunkkor konkrétan zárva találtuk a munkatelep bejáratát.
Vetélkedőkkel és számos koncerttel készülnek a 23. Farkaslaki Szenes Napokra, amely pénteken kezdődik a Kalonda-tetőn – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
A Mini Erdély Park alapítója, Fazakas Szabolcs is azok között volt, akik átvehették vasárnap az Országházban a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az egyik legrangosabb magyar állami kitüntetés.
szóljon hozzá!