Fotó: Thomas Campean
Évtizedek óta nem volt olyan gyenge gyűjtési szezon, mint az idei, a méhészek már most, az idény vége előtt néhány héttel borítékolják a mézhiány kialakulását. A méhcsaládok megritkultak, nem tudnak elég nektárt gyűjteni. A méz nagybani ára emelkedik.
2014. július 15., 11:222014. július 15., 11:22
2014. július 15., 11:322014. július 15., 11:32
Korábban, a méhészek számára rendkívül kedvezőtlen időjárást hozó hordási szezon elején, illetve közepén még jó szezonzárásban bizakodtak a méztermelők, ám mostanra szertefoszlottak reményeik, és szinte biztosra veszik, hogy mézhiány fog kialakulni a piacon. A gyűjtési szezon a vándorméhészek és az itthon maradottak számára egyaránt katasztrofálisan kezdődött. Noha a szokatlanul erős felmelegedés miatt a méhek már februárban kirepültek, tavaszra elromlott az idő, a méhek itthon semmit nem tudtak gyűjteni, de a déli országrészekre leutazó vándorméhészek sem örülhettek kaptáronként egy-két kilogrammnyi akácméznél többnek, ráadásul méhcsaládjaik is tönkrementek.
A vándorméhészek a hársvirágzásban reménykedtek, és abban nem is csalódtak, mert kaptáronként 15–20 kilogrammnyi hársmézet tudtak pergetni, de ez is csak átlagmennyiség, és nem pótolta a korábbi veszteségeket – mondta el Ádám József, a többségében udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke. A megyében megtermelt méz összmennyiségére azonban nem sok hatással volt a jó hársvirágzás, ugyanis még a vándorméhészeknek is csak mintegy tíz százaléka utazott el Dobrudzsába ezért – tudtuk meg a szakembertől.
A mezőkön marad a nektár
Éves szinten a napraforgó adja a legtöbb mézet, így nagyon sok méhész kihagyta a hársot, a napraforgó-virágzásra készülve, ám miközben más években akár negyven kiló mézet is ki tudtak pergetni a napraforgóról való hordás után, könnyen meglehet, hogy idén arról is csak húsz kilogrammnyi jön össze, mert a megritkult méhcsaládok nem tudnak nagyobb mennyiséget gyűjteni – magyarázta Ádám József. Hozzáfűzte, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése most a legnagyobb baj. Az akácvirágzás idején tapasztalt hűvös, csapadékos időben mentek tönkre a méhcsaládok, sok elpusztult, de a megmaradtak sem tudtak táplálékot gyűjteni, emiatt az anyaméhek csak negyedannyit petéztek, mint normális körülmények között.
Megfelelő mennyiségű táplálék esetén az anyaméhek naponta testsúlyuknak megfelelő vagy még annál is nagyobb mennyiségű petét raknak le, most viszont nincs méhutánpótlás, márpedig a napraforgóról ezeknek kellene begyűjteniük a nektárt, ezért még a hordásnak kedvező időjárás esetén sem tudnak a méhészek nagy mennyiségű mézet pergetni a napraforgóról – fejtette ki a méhészegyesület vezetője, elmondva, ez olyan nagy probléma, hogy sok méhész talán fel sem mérte, milyen nagy a baj.
A helyzet jobb megértése érdekében Ádám József elmondta, a méhészek egy-egy kaptárt napi rendszerességgel lemérnek, feljegyezve az adatokat, és miközben tavaly ilyenkor öt-hat kilogrammokat mértek, addig idén legfeljebb hármat, ez is jól jelzi, milyen mértékben elnéptelenedtek a méhcsaládok.
Rohamosan emelkednek az árak
Mivel a méhek telelőélelméről is gondoskodni kell, nagyon valószínű, hogy mézhiány alakul ki a piacon. El fognak tűnni a vásárokról az őstermelők, még a karácsonyi vásárokon sem lesz méz – vázolta a borús helyzetet a szakember. „A kialakult helyzet mézdrágulást fog eredményezni. A nagybani árak rohamosan emelkednek, a tavalyi árakhoz viszonyítva már harmincszázalékos áremelkedések is vannak a vegyes mézek esetében” – fogalmazott a méhész. Az akácméz ára már korábban megnőtt, a hársméz nagybani ára kilónként 13 lej, a napraforgómézé 12 lej, de már most biztos, hogy tovább drágulnak. A vándorméhészek jelenleg az ország déli részén található napraforgóföldeken vannak, a hordási szezon két héten belül ér véget, akkor derül ki pontosan, mennyire alakult kedvezőtlenül számukra ez az esztendő.
A bajbajutottak megsegítésére buzdított hétfőn Oroszhegyben Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanakkor bejelentette, hogy magyar kormány támogatja a nyikómalomfalvi iskola újjáépítését és az ülkei óvoda elindítását.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!