Miből lesz pálinka?

A szilvatermés meghatározására általában egy hétéves időszakot szoktak alapul venni, ebből négy évben átlagos mennyiségre számítanak, egy évben túltermés várható, a maradék két évben pedig kevés, vagy egyáltalán nem terem gyümölcs – magyarázta portálunknak Bálint Elemér Imre, Oroszhegy polgármestere. „A község közel 115 hektár gyümölcsössel rendelkezik, melynek kilencven százalékát szilvafák alkotják, a többit nagyobbrészt alma-, körte- és diófák. Már tavasszal érezték a gazdák, hogy gond lesz a terménnyel, hiszen az áprilisi meleg időjárás után néhány napra nagyon lehűlt a levegő, ami nem tett jót a fák virágainak. Ezenkívül a sok esőzés miatt a beporzás sem ment végbe megfelelőképpen. Az említett hűvösebb időszak után egy nappal öt lejt drágult a szilvapálinka litere, mivel tudták a termelők, hogy idén hozzá kell nyúlni az aranytartalékhoz. Az egyetlen pozitív dolog, amit a gazdáktól hallani lehet, hogy a fák jövőre termő hajtásai kitűnően fejlődnek” – részletezte a községvezető.

Nem várt károk

„Tíz szem szilvát sem lehet összeszedni a falu területéről” – jelentette ki a helybéli Nagy József, aki pálinkafőzdével is rendelkezik. Mint mondta, édesapja 1961-ben kezdett gyümölcspárlással foglalkozni, de ők még nem tapasztaltak ekkora mértékű terménykiesést. „Volt olyan év, amikor kevés volt a fák hozama, és olyan is, hogy a falu bizonyos részein egyáltalán nem termett. A gazdák földjei a település különböző részein vannak, így korábban ha az északi részeken kevés is lett a szilva, a déli részen szedhettek némi gyümölcsöt. Idén az almafák is csak az átlagos mennyiség negyedét produkálták, így ezzel sem tudják kiegészíteni a szilvafák okozta hiányt. Az előző évek gyenge termését Pálfalváról, Vágásból és Zeteváraljáról vásárolt gyümölccsel pótoltuk (mert ezek a helyek hasonló magasságban vannak, és a talaj minősége is megfelelő), most viszont ők is hasonló helyzetben vannak, ezért más megyékből kell megvennünk a szilvát. Sajnos azokat a fákat, amelyek nem a tavaszi lehűlés idején virágoztak, a cserebogarak tizedelték meg” – magyarázta Nagy József.

Árucsere tárgya a gyümölcs

A több generáció óta pálinkafőzéssel foglalkozó család férfitagja elmondta, az oroszhegyiek sok esetben más zöldségekre, gyümölcsökre, illetve különböző egyéb termékekre cserélik a szilvát. A gyenge termés talán őket érinti legjobban, hiszen többnyire nem élnek jó anyagi körülmények között, most azonban mindent pénzért kell megvásárolniuk. Ezenkívül a környék lakóinak asztaláról hiányozni fog a lekvár és a befőtt, sőt a szilvapálinka is hiánycikként jelenik meg. „Erre is pénzt kell adniuk az itt lakóknak, hiszen régi szokás, hogy a munkásoknak, akik segítenek, vagy az éppen odalátogató vendégeknek is töltenek egy pohárral” – jegyezte meg.

Kényszermegoldások

Többen megoldásként pluszmunkák vállalására kényszerülnek, mások a korábbi évekből megmaradt termékeket hasznosítják majd. Pálinkafőzés szempontjából is hatalmas a kár, aminek következtében további drágulás várható, ezenkívül többen vegyes gyümölcspálinkát fognak készíteni. Egyes gazdák jövőbeli megoldásként nekifogtak a régi fajok termesztéséhez, hiszen azok jobban alkalmazkodtak a környék adottságaihoz, így nagyobb eséllyel marad meg termésük.

A leggyakoribb káros tényezők

Elsősorban a tűzelhalásos megbetegedés miatt keletkeznek a legnagyobb károk. Ez egy gomba által okozott kór, melynek során a fa ágai elszáradnak. Fontos, hogy minél hamarabb észrevegyék a gazdák és levágják a károsodott ágakat, amelyeket azután rögtön el kell égetniük. A betegség először a felső lombozatot támadja meg, ilyenkor még meg lehet állítani a terjedését, ellenkező esetben az egész fát ki kell vágni. „Olyan év is volt, amikor a dombokra tekintve hatalmas félhold alakban lehetett látni, hol pusztít a betegség” – jegyezte meg Nagy József. Ennek elkerülésére vegyszeres permetezést javasolnak a májusi időszakban.

Gondokat jelentenek az őzek is, amelyek a fák kérgét rágják meg, ellenük vegyszeres kezeléssel, illetve a fák tövére helyezhető műanyag védőburokkal védekeznek. Sok esetben a szarvasok is károsíthatják agancsaikkal a fákat. Leggyakrabban azonban a medvék dézsmálják meg a termést. „A falu minden pontjára bejár a medve. Nagyon szereti a szilvát, de idén nem lett, ezért az almatermést tizedelte meg. Nem is olyan rég egyik közeli szomszédom egész évi munkáját tette tönkre” – mesélte Nagy József.