Menhely, de nem menedék

Néhány évig az önkormányzat által fenntartott II. Rákóczi Ferenc utcai menhely mellett egy másik is működött a városban. A kadicsfalvi kutyamenhelyt évekig önerőből működtette a Molnár házaspár, támogatás híján azonban több gazdátlan ebet már nem tudtak befogadni. A II. Rákóczi Ferenc utcai létesítményben legtöbb húsz kutya fér el, az állatokat a polgármesteri hivatal egy alkalmazottja gondozza.

Hét napig tarthatnák fogva az ebeket

A kóbor kutyák helyzete Székelyudvarhelyen mindig attól függ, hogy éppen ki elemzi azt. A polgármesteri hivatal szakemberei szerint nincs és nem is volt felmérés arra vonatkozóan, hogy  mekkora a kóbor kutyák állománya, az udvarhelyi állatorvosok szerint viszont ez a szám 50 és 100 közé tehető. „Nincs egy olyan szabályrendszer, amelyet általánosan lehetne alkalmazni a kóbor kutyákkal kapcsolatban” – jegyezte meg Ülkei Zoltán, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának vezetője. „A lakosok 80 százalékát nem érdeklik a részletek, egyszerűen csak meg akarnak szabadulni a problémától. Aggódnak saját és gyermekeik biztonságáért. Másfelől azonban az állatvédők, megjegyzem, nem ok nélkül, az emberibb bánásmódot szorgalmazzák a jószágokkal szemben” – magyarázta a városgazda. A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében a kóbor kutyák befogása, ivartalanítása és oltásaik beadatása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A kóbor ebeket hét napig tarthatják fogva, és ha ez idő alatt a kutyák nem találnak gazdára, szabadon kellene őket engedni. A 2008/9-es számú, Marinescu-törvényként ismert jogszabály értelmében gazdátlan, viszont egészséges kutyákat nem szabad elaltatni.

Nem lehet tudni, hány kóbor kutya van a városban

Udvarhelyen a gazdátlan kutyák befogását az AVE Hargita Kft. munkatársai végzik. Ülkeitől megtudtuk, hogy nyár eleje óta legalább negyven kóbor kutyát fogtak be. Az állatokat a város által működtetett menhelyre szállították, ahol azok mikrocsipes fülszámot kaptak. Megtudtuk, az elmúlt hónapokban nyolc gazdátlan ebet ivartalanítottak, tizenegy állatot altattak el, illetve minden, a városi menhelyre beszállított kutyát féregtelenítettek is. Ülkei azt is hozzátette: jövőre korszerűbb menhelyet szeretnének létrehozni, a beruházásra a jövő évi városi költségvetésből különítenék el a szükséges pénzt.

Megtévesztő az utcákon kóboroló kutyák száma – jegyezte meg Sándor Zsolt állatorvos, a Póráz Klub elnöke –, hisz nem mindegyik állat gazdátlan. „A gazdátlan ebek száma valóban 50 és 100 közötti, azonban az udvarokról elengedett vagy elszökött kutyákkal együtt ez adott ponton akár 300 állat is lehet” – magyarázta. Az otthonról elkóborolt és gazdátlannak vélt kutyákat 120 lej ellenében válthatják ki gazdáik a menhelyről, az összeg a befogás költségét, illetve a veszettsége elleni oltást és a féregtelenítést foglalja magában. Állatorvosokkal beszélgetve az is kiderült: a kóbor kutyák rendszerint falkában járnak, így nem ritka, hogy a csoporton belüli rivalizálás miatt agresszívek, mindemellett számtalan fertőzés, betegség hordozói.

Új megoldást keresnek az állatoknak

A székelyudvarhelyi Ebremény Állatvédő Egyesület az elmúlt két hónapban öt gazdátlan kutyát vett szárnyai alá, a városi menhelyről kimenekített állatokat beoltatták, és otthont kerestek számukra. „Egyesületünk célja egy európai normáknak megfelelő állatmenhely létrehozása lenne, ennek megfelelő területet kértünk az önkormányzattól” – mondta el portálunknak Kodolányi Enikő, az állatvédő szervezet elnöke.

A nonprofit szervezet pályázatokból építtetné a létesítményt, megfelelő terület és az önkormányzat támogatása nélkül azonban ez nem lehetséges. „A kenneleken kívül kisebb rendelő is helyet kapna a menhelyen, ahol két állatorvos dolgozna” – avatott be a tervekbe. Áthidaló megoldásként az Ebremény Egyesület önkéntesei a városi menhelyre szállított állatokon próbálnak segíteni, legutóbb a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány által rendezett adománygyűjtési akción összegyűjtött kétezer lejt is erre fordították. „Kutyatápot vásároltunk, és néhány állat beoltását fizettük ki ebből a pénzből, viszont ez még mindig nem megoldás a kóborkutya-problémára” – hangsúlyozta Kodolányi Enikő.