Megmagyarázták sajtónyilvánosság előtt a szerdai baklövést

Nem történt akkora változás a parajdi sóbányánál, hogy újabb óvintézkedéseket kelljen életbe léptetni – kezdte a jó hírrel a csütörtöki sajtótájékoztatót Petres Sándor, Hargita megye prefektusa.

Ugyanakkor az is tény, hogy a meglévő korlátozásokon sem lehet enyhíteni.

Három tényező

Dan Constantin Dobrea, a Salrom igazgatója arról beszélt, hogy három tényező miatt növekedett meg a Korond-patak sótartalma.

1. Szerdán volt néhány komolyabb beszakadás a régi bányánál, amely kiszorította az ott lévő sós vizet a patak irányába.

2. A kivitelező kénytelen volt egy új, nem szigetelt helyre terelni a patakot, különben nem tudta volna folytatni a meder ideiglenes elterelése érdekében megkezdett munkálatokat. Ez esetben gyakorlatilag a vezetékek kiépítéséről van szó.

3. A kivitelezés közben elöntötte a víz a munkatelepet, így veszélybe kerültek az ott dolgozók, a munkagépek és a kialakítás alatt lévő műszaki út.

4. Ezért a munkálatok csoportvezetője arra a hirtelen döntésre kényszerült, hogy a Korond-patak felső szakaszán lévő küszöböt (aminek megépítését egyebek mellett a víz kloridtartalmának csökkentése érdekében javasoltak a szakértők) elbontsa másfél méter szélességben.

5. Erről nem volt idő kommunikálni a bánya felső vezetésével.

„Értsék meg, hogy mi sem találkoztunk még hasonló esettel. Folyamatosan változik a helyzet, ami sokszor azonnali döntéseket követel” – magyarázta Dobrea. Hozzátette,

Az elbontott fenékküszöböt egyelőre nem fogják visszaépíteni, hisz az ismét a munkatelep elárasztásához és az ottani építkezés ellehetetlenítéséhez vezethet.

Dobrea a sajtó kérésére reagálva elmondta, noha meg van győződve arról, hogy Bíró Barna Botond nagyon elfoglalt, de véleménye szerint többet kellene terepen informálódnia, mielőtt nyilatkozik – utalt arra, hogy csütörtökön a Hargita megyei tanácselnök a Salrom-vezető leváltását kérte.

Hígítják a vizet

Luci Ervin, az Országos Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője arról beszélt, hogy igyekeznek csökkenteni a Kis- és Nagy-Küküllő, illetve a Maros sókoncentrációját, mégpedig úgy, hogy

• vizet engednek a folyókba a bözödi és a zetelaki víztározókból is.

• Mindemellett felvették a kapcsolatot a Hidroelectrica vállalattal, hogy az általuk üzemeltetett erőműveknél is engedjenek le további vízmennyiségeket.

• A biztosabb megoldást azonban az jelenti, ha sikerül a helyszínen épülő vezetékrendszerbe terelni a Korond-patakot.

Az esetleges halpusztulásról is kérdeztük a szakembert, aki elmondta, egyelőre zajlanak a vizsgálatok, így nem tud pontos adatokkal szolgálni. Annyi biztos, hogy

Kijelentette, a többi szakemberrel együtt dolgoznak azon is, hogy megfelelő mennyiségű ivóvízzel lássák el az érintett lakókat.

Nőnek a kráterek

A problémás helyszínen azt tapasztaltuk, hogy több munkagéppel is dolgozott a kivitelező csütörtök délben. Úgy láttuk azonban, hogy lényegesen kiterjedtek a beszakadások a bánya födémjénél. A helyszínen lévők szerint látni, miként folyik ki a sós víz a bányából.