Bíró Barna Botond: mérgezzük Parajdról a Kis-Küküllő vizét

A Korond-patak. Először nem csinálnak semmit, és az a baj, aztán meg az, hogy, csinálnak

Fotó: László Ildikó

Elbontották a Korond-patakán megépített vízhozamlassító küszöböket, így többek között emiatt megnövekedett sókoncentrációval ömlik a patak a Kis-Küküllőbe – számolt be a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

Simon Virág

2025. június 11., 22:232025. június 11., 22:23

2025. június 11., 22:242025. június 11., 22:24

Bíró Barna Botond közösségi oldalán szerdán este közzétett videójában beszélt arról, hogy a nemzetközi szakértők véleménye és javaslata ellenére a Korond-patakában munkálatokat végző cég emberei elbontották azokat a küszöböket, amelyeket vasárnap,

negyven centiméter magasságban azért építettek, hogy lassítsa le a patak hozamát, csökkentve a sótartalmat, amivel a Kis-Küküllőbe ömlik.

„Ez azt eredményezte, hogy innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét. (...) Három lehetőséget látok:

rögtön menesztik a két országos hatóság, a vízügy és a sóvállalat vezetőségét, hogy új vezetőkkel próbáljuk megoldani a helyzetet.
Kormányhatározattal hatáskört és jogköröket adnak a minisztériumok közötti bizottságnak,
vagy bevezetik a rendkívüli állapotot, és katonai rendeletekkel összpontosítják a felelősség- és hatáskört is egy helyre.

Most csak olyan haladás van, mint a Kőműves Kelemen balladájában. Nem ezt érdemli a Hargita és Maros megyei közösség.”

A legfrissebb, szerda késő délutáni mérések szerint a Korond-patak vizében a kloridionok koncentrációja 34 164 mg/liter (a tengervíz sótartalma körülbelül 35 gramm só literenként, ami egyenlő 35 000 mg/liter). A szerda késő délutáni mérések szerint a Kis-Küküllőben Parajd előtt csak 8–13 mg/liter a kloridionok koncentrációja, Parajd után viszont 15 207 mg/l. A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a gyulakutai és dicsőszentmártoni vízüzem leállításáról döntött.

{K1}

Udvarhelyszék Marosszék Parajd Környezetvédelem