Lakossági fórumot tartottak Korondon

A korondi hulladéktömörítő és -átrakó állomás, valamint önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvar megépítését jogi úton támadta meg az a korondi csoport, amelynek tagjai kifogásolták, hogy a kivitelezés közvetlenül a lakóházak közelében zajlik. A szerda esti lakossági fórumon jelen volt a község vezetősége, valamint a megyei tanács és a projekt koordinálását végző csapat képviselői.

Borboly Csaba megyeitanács-elnököt már a rendezvény előtt az építkezés helyszínére hívta Séra Zoltán panaszos, a pert kezdeményező korondi lakos. Borboly elfogadta a meghívást, beismerve, hogy először jár a helyszínen, ám a panaszosok kérdéseire leszögezte, nem ott óhajtja megvitatni az ügyet.

Feszült hangulatú fórum

A rendezvényen Katona Mihály, Korond község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a gyűlés napirendi pontjait. Borboly Csaba méltatta az érintettek és érdeklődők megjelenését, elmondva, hogy a per mindenkit kész tények elé állított. „Olyan ez a per, mint egy kilőtt puskagolyó. Eredményének függvényében hozhatunk csak döntéseket, minden egyéb spekuláció” – fogalmazott. A továbbiakban Barti Tihamér megyei önkormányzati alelnök – aki a megye beruházásait, köztük ezt a projektet is koordinálja – fejezte ki sajnálatát, amiért eddig fajult az ügy, majd Zólya László András, a projekt menedzsere jutott szóhoz. Egyébként már az első felszólalásnál érződött az a feszültség, amellyel a panaszosok fogadták a fórumot – egy-egy közbeszúrt kérdéssel rendre megszakították az elkezdett mondatokat, gondolatokat.

Bemutatás, kivonulás

Zólya révén a projektet részleteiben is megismerhették a jelenlévők: a 46 millió eurós beruházás finanszírozása 70 százalékban uniós pénzekből, illetve 15-15 százalékban kormánytámogatásból, valamint megyei önrészből áll. Elhangzott, a beruházással Hargita megyét egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszerbe szerveznék, amely egy északi területre – gyergyóremetei központtal – tervezett lerakóból állna, illetve egy-egy tömörítő- és átrakóállomásból, a déli területen csíkszeredai, a nyugatin pedig korondi központtal.

Az állomás élettartamát körülbelül huszonöt évre saccolta Zólya. A bemutatót kérdések egész sora követte, a panaszosok ugyanis kifogásolták, hogy a szemetet szállító kamionok miatt tönkremennek a környékbeli lakóházak, a háztartásoktól néhány méterre lévő állomás bűzös és zajos lesz, az ingatlanok pedig értéktelenekké válnak. Volt, aki egész egyszerűen azt ajánlotta a vezetőségnek, hogy költözzenek oda és éljenek velük. Mielőtt azonban a hangos szóváltás káoszba torkollt volna, az egyik panaszos javaslatára többen felálltak és kivonultak a kultúrház terméből.

Elkéstek a megoldással?

Zólya válaszait követően a korondi Ambrus Sándor megyei önkormányzati képviselő is elmondta, nem lett volna szabad hagyni, hogy idáig fajuljon az ügy. Rámutatott, ez a lakossági fórum túl kevés, illetve túl későn jött, és ahelyett hogy megoldásokat keresnének a panaszosok véleményeinek figyelembe vételével, még csak az ujjal mutogatás szintjén állnak. Azt tanácsolta, hogy minden energiát igénybe véve olyan megoldást találjanak, amely egyesítheti a megosztott faluközösséget. Katona Mihály polgármester sajnálta, hogy egy olyan beruházás, amely a községet előrevihette volna, és amelyet támogat, ekkora „púp lett a hátán”.

Ragadós az engedélyek kifogásolása

Mint a helyszínen elhangzott, a projekt határideje miatt minél hamarabb a jogi eljárás végére kellene járni, ezért az építkezés felfüggesztésének feloldására vonatkozó tárgyalást előrehozták csütörtökre. A pert kezdeményező Séra Zoltán nem értette, hogyan utasíthatta a megyei tanács a korondi polgármesteri hivatalt, hogy vonja vissza tizenöt éve kiállított építési engedélyét, amit egyébként nem is lehet végrehajtani. Borboly úgy reagált, hogy Séra a megyei tanács ellen indított perében éppen a projektre kiadott építési engedély vélt törvénytelenségére hivatkozik – erre az állításra válaszoltak azzal, hogy Séra házának engedélyével sem volt minden rendben.