Krafft megvádolta vádlóit

Folytatódott kedden Krafft István tárgyalása a csíkszeredai törvényszéken. A bíró a védelem kéréseit mérlegelte. P. Attila, az áldozat korábbi barátja édesapjának tanúként történő beidézését a bíró visszautasította azzal az indokkal, hogy a büntetőperben csak lényegtelen információkkal tudna szolgáltatni.

Mivel P. Attila hat évig romantikus kapcsolatban volt a lánnyal, a védelem az apa tanúvallomásával azt akarta bizonyítani, hogy talán neki is lehetett oka elkövetni a gyilkosságot. B. Ödön tanúként való beidézését azon az alapon utasította vissza a bíró, hogy az általa közölteket már többen is elmondták az ítélőszék előtt, és az információk valóságtartalmához nem fér kétség. Ő azt tanúsította volna, hogy Krafft gyakran járt kirándulni, és többször is látta friss sebekkel, zúzódásokkal.

A híváslisták kikérését jóváhagyta a bíró, de megjegyezte, mivel a szolgáltató csak hat hónapra visszamenőleg köteles megőrizni a hívásadatokat, megtörténhet, hogy már elérhetetlenek. A szóban forgó időpontra négy híváslistát kért a védelem: Krafft Istvánét, volt feleségéét, Sz. Hajnalkáét, az áldozatét, azaz Fekete Izabelláét, és M. Dénesét, aki utoljára látta életben az áldozatot. A bíró jóváhagyta az üzemanyagtöltő állomás videofelvételeinek is a kikérését, ugyanazzal a megjegyzéssel: lehet, hogy már nem létezik a felvétel.

Ettől a két bizonyítéktól tette függővé a védelem következő kérésének jóváhagyását. A bűncselekmény újrajátszását csak akkor engedélyezheti, ha bizonyítani lehet a vádiratban leírt eseménysor időpontjait. Krafft azt akarja bizonyítani, hogy fizikailag nem lehetett ideje elkövetni a bűncselekményt.

A védőügyvéd következő kérésében töröltetni akarta a bizonyítékok listájáról Krafft vallomását, arra hivatkozva, hogy felvételt készítettek ügyfele vallomásáról, pedig ez nem szokás. Az ítélőszék nem hirdetett ítéletet erre vonatkozóan, majd kiközli, amint meghozta.

A vádlott esetében újból megvizsgálták az előzetes letartóztatásban való fogva tartásának jogosságát és törvényességét. Ügyvédje után a vádlott mondott beszédet, amit arra használt, hogy kemény szavakkal illesse az egész igazságszolgáltatási rendszert és annak bevett gyakorlatait. A korábban beismerő vallomást tett, majd vallomását tagadó vádlott „bűnöző-továbbképző funkciót ellátó” intézmény foglyának nevezte magát, „rendőri terror és brutalitás áldozatának”, és azt állította, veréssel, fizikai és pszichikai kínzással, valamint kényszervallatással csikartak ki belőle egy beismerőnek tűnő vallomást.

A bíró fenntartotta, hogy a vádlott fogva tartása jogos és törvényes. A következő tárgyalást augusztus 13-ára tűzték ki.