Kínaiak özönlik el Szentegyházát?

– Azt hallani Szentegyházán, hogy a kínai befektetők saját magukkal hozzák a távol-keleti munkaerőt, így a helybéliek továbbra sem jutnak munkahelyekhez.

– Semmi alapja nincs ennek. Amúgy ha Szentegyházán nem próbálsz munkahelyeket teremteni, akkor az nem jó, ha próbálsz pénzt hozni – mindegy, hogy az kínai vagy angol, esetleg amerikai üzletember révén történik –, akkor az nem jó. Mi kínai tőkét akarunk hozni, amit felhasználva munkahelyeket szeretnénk teremteni. Mi nem hozunk ide kínaiakat, hogy itt lakjanak, hogy itt telepedjenek meg. Semmiképpen nem az a cél, hogy Szentegyházán kínaiak telepedjenek le.

– Mit lehet tudni egyáltalán a szentegyházi és kínai kapcsolatokról?

– Testvérvárosi kapcsolat van kialakulóban a 6,4 millió lakosú kínai nagyváros, Vuhszi (Wuxi) és a hétezres Szentegyháza között. A kínaiaknak nem számít a lakosság számának különbsége. Európa minden országában szeretnének egy-egy településsel ilyen kapcsolatot kialakítani. A kínai protokoll szerint akkor lehet testvérvárosi kapcsolatot alakítani, ha előzőleg gazdasági kapcsolatok indulnak el. A kínaiak esetében tehát nem érzelmi szinten kötnek testvértelepülési kapcsolatokat, mint ahogy történik például magyarországi és határon túli magyar települések között.

– Hogyan jött képbe Szentegyháza?

– Magyarországon találkoztam a kínai város képviselőivel. Amúgy tudjuk, hogy Kínában rengeteg a készpénz, dollárban. Ha ezt maguknál tartják, csökken az érteke. Ezért keresik a világban azokat a beruházásokat, amelyek által megforgathatják pénzüket, hogy kivédjék az inflációt. Ezért keresnek lehetőségeket a beruházásokra. A beruházások előtt technikai megvalósíthatósági tanulmányokat kérnek angol nyelven.

– Vuhszi küldöttsége júliusban járt Hargita megyében, ezen belül Szentegyházán. Milyen céllal jöttek?

– Valóban Szentegyházán tartózkodott egy kilenc tagú politikai küldöttség, először jártak az országban, három nap alatt körbejárták a megyét. Kapcsolatfelvétel volt a céljuk. Jó benyomással távoztak, és már szóltak is egy milliárdos kínai beruházónak, akinek Koszovóban és Albániában hatalmas beruházásai vannak, hogy érdemes itt befektetésben gondolkodni. Az üzletember már augusztusban szeretett volna hozzánk látogatni, de nem tudta megszerezni a vízumot, ezért csak az év végén fog Szentegyházára jönni.

– Milyen beruházásai vannak ennek az üzletembernek Koszovóban, illetve Albániában?

– Nem tudom, fogalmam sincs.

– Úgy fogadjuk majd, hogy nem is tudjuk, mivel üzletel Európa két nem uniós országában?

– Az Eco vécék gyártása például érdekli.

– Mit tudunk adni mi a kínaiaknak?

– Sok mindent. Például a Szentegyháza mellett található melegvíz-energiát. Ennek a felhasználására már készített is egy tervet egy magyarországi cég. Egy balneoterápiás központról van szó, a látványterv elvileg már meg is van. Remélem, hogy ezzel a befektetővel majd ez év végén találkozni fognak a magyarországiak. A kínai egyébként inkább energiába fektetne be.

– Például fába? Tudjuk, hogy a fa is energia...

– Fáról nem beszéltünk. A megyéből amúgy már szállítanak fát a csíkszeredai vasútállomásról nagy mennyiségben Kínába. A kínaiak borvizekben is érdekeltek, az egyik megyei ásványvíztöltő vezetőjével már beszéltek is. Olyan üzletemberrel, aki az Egyesült Államokba szállít, Kínába viszont nem. Ebben is lehetőséget látnak. Sok még a kérdőjel, hiszen még a testvérvárosi szerződést sem kötöttük meg. Az viszont újdonság lehet, hogy a kínaiak már kötöttek két szerződést szentegyháziakkal: egy 30 ezer és egy százezer dolláros szerződésről van szó. Ezek kínai termékek importjára, behozatalára vonatkozik.