
Katasztrofálisra sikerültek a próbaérettségi írásbelik számos Hargita megyei középiskolában, olyan tanintézmény is van, ahol a több mint száz vizsgázóból egy sem ért el átmenő jegyet. Leggyengébben a matematika írásbelin teljesítettek a végzős diákok. A szaklíceumok igazgatói szerint csak a differenciált érettségi bevezetésével lehetne megoldani a problémát.
2012. március 28., 19:002012. március 28., 19:00
2012. március 28., 19:282012. március 28., 19:28
Befejeződött a február 20. és március 9. között lezajlott Hargita megyei próbaérettségi írásbeli dolgozatainak javítása, az eredményeket jövő hét közepére összesíti a megyei tanfelügyelőség. Az írásbeli vizsgák, főként a matematikavizsga több Hargita megyei tanintézményben is katasztrofális eredménnyel végződött, olyan középiskolák is vannak, melyekben egyetlen vizsgázó sem ért el átmenő jegyet a vizsgasorozaton. A nagyon gyenge átmenési arány főként a szakközépiskolákat jellemzi, az általános okokon kívül főként azért, mert a kötelező vizsgatantárgyak némelyikét – például a matematikát is – a szakközépiskolai tanulóknak jóval kevesebb óraszámban oktatják, mint az elméleti líceumokban, de a vizsgatételek mindannyiuk számára azonosak – panaszolják a szakközépiskolák igazgatói, akiknek többsége a differenciált érettségi bevezetésében látja az egyetlen megoldási lehetőséget.
A Bányai János Műszaki Kollégiumban egyetlen végzős diák sem ért el átmenő jegyet a matematika írásbelin, a román írásbelik eredménye is nagyon alacsony, a magyardolgozatok már jobban sikerültek, de a bukások, illetve az alacsony jegyek miatt az átmenéshez szükséges 6-os átlagot nem érték el a vizsgázók – tudtuk meg Szakács Paál István igazgatótól. „Ez a katasztrofális eredmény még inkább meg kellene győzze a minisztériumot arról, hogy kétszintű vagy éppen többszintű érettségit kell bevezetni” – hangsúlyozta a tanintézmény vezetője, hozzáfűzve, teljesen elképzelhetetlen és abszurd, hogy az érettségin egy ipari iskolás tanuló és egy elméleti líceumos diák ugyanazt a vizsgatételt kapja matematikából vagy más tantárgyakból. „Ennyire tragikus eredmény még sosem volt, de ennyire szigorúan sem vettük még soha a próbaérettségit” – mondta az igazgató, hozzáfűzve, nem engedték, hogy a vizsgázók segédanyagot vigyenek be a terembe, nem beszélhettek egymással, és a feladatok megoldásában sem kaptak semmiféle segítséget. A diákok valószínűleg nem számítottak ekkora szigorra, azért nem vették elég komolyan a felkészülést – véli az igazgató, aki azt is elmondta, azt akarták elérni, a diákok eszméljenek rá, hogy bár nagyon közel van az érettségi, még nincs késő ahhoz, hogy tudásukat feltornázzák egy átmenő jegy eléréséhez.
Ne legyen kötelező!
Hasonló a helyzet – és az igazgató véleménye – az Eötvös József Szakközépiskolában is. Egyetlen vizsgázó sem ért el átmenő jegyet matematikából, és a fizikaeredmények is nagyon gyengék – tudtuk meg Ferencz Csaba igazgatótól. A tanintézmény vezetője nagyon rossz ötletnek tartja, hogy néhány éve az ipari líceumok tanulóinak is kötelező vizsgatantárggyá vált a matematika és a fizika. Aki ezekből a tantárgyakból jó volt, az elméleti líceumba felvételizett, nem szakközépiskolába, ráadásul utóbbiakban csökkentett óraszámban oktatják ezeket a tantárgyakat, ezért lenne indokolt a többszintű érettségi bevezetése, vagy ne legyen kötelező vizsgatantárgy a szakközépiskolások számára a matematika és a fizika – véli az igazgató.
A 120 próbaérettségiző diák közül egy ért el átmenő átlagot a vizsgasorozaton a Kós Károly Szakközépiskolában. Mint mindenütt, itt is teljes szigor volt a vizsgákon. Matematikából és románból teljesítettek leggyengébben a vizsgázók – mondta el Végh Jenő igazgató. Az a gyermek, aki szakközépiskolába kerül, nem azonos képességű azzal, amelyik bejut egy elméleti líceumba, és kevesebb órája is van ezekből a tantárgyakból, emiatt nem szabadna a tudásukat ugyanazzal a mércével mérni, mint az elméleti iskolák diákjaiét – véli Végh Jenő. Az igazgató ugyanakkor a diákok felkészületlenségét is megemlíti a gyenge eredmények okaiként, valamint azt is, hogy a vizsga tananyagának egy részét még nem vették át az órákon, hiszen a tanévnek még nincs vége. „Sajnos az a tapasztalat, hogy a próbaérettségikre sokkal nagyobb odafigyelést, energiát pazarolt a tanár, mint a diák. A gyermek azt hiszi, a május elegendő lesz arra, hogy felkészüljön az érettségire” – mondta el Végh Jenő.
Jövő hétre összesítik
Az átmenési arány az elméleti líceumokban sem túl jó. A Tamási Áron Gimnáziumban például a diákoknak kevesebb mint fele, azaz nagyjából 48 százalékuk ért el átmenő jegyet a vizsgasorozaton. Itt viszont nem a matematikatételek fogtak ki a vizsgázók többségén, történelemből és románból teljesítettek leggyengébben a végzős diákok – tájékoztatott Laczkó György, a gimnázium igazgatója. A próbaérettségi eredmények gyengébbek, mint a korábbi években, de az igazgató meggyőződése szerint az érettségin lényegesen jobbak lesznek az iskola diákjai által elért eredmények, hiszen a hátralevő két hónapban még sokat tudnak készülni. Laczkó György 80 százaléknál magasabb átmenési arányra számít az érettségin.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség még nem végezte el az összesítést, az eredményeket körülbelül az iskolák fele küldte be, jövő hétre készül el a statisztika – tudtuk meg Bartolf Hedwig tanfelügyelőtől. Éppen a hiányos eredmények miatt a tanfelügyelőség még nem tudja véleményezni az átmenési arányt, de a szóbeli jelentésekből már tudják, hogy egyes tanintézményekben gyengék lettek bizonyos tantárgyakból a jegyek, de az elméleti líceumok jelentését még nem kapták meg, így a jelenlegi adatokból korai lenne bármiféle következtetést levonni – fejtette ki a tanfelügyelő. Ugyanakkor azt is elmondta, a kimutatásokat nem iskolák szintjén, hanem tantárgyanként fogják elkészíteni.
A megyei tanfelügyelőség egyébként már többször is javaslatot tett az oktatási minisztériumnál a differenciált szintű érettségi bevezetésére.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
Az elmúlt napokban a rendkívüli hideg miatt több ember is kórházi kezelésre szorult Hargita megyében, főként kihűlés és fagyási sérülések következtében.
Édességeket és fülhallgatót próbált ellopni hétfőn délután három kiskorú az egyik székelyudvarhelyi áruházból, azonban a pénztárnál feltartóztatták őket.
Könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadás, gálaest és várostörténeti konferencia is szerepel a magyar kultúra napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat programjában, amely január 20. és 24. között várja az érdeklődőket.
Hétfőtől SMS-alapú jegyvásárlási lehetőséget vezet be a székelyudvarhelyi helyi közszállítást működtető Urbana Transport.
Az áramszolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint nyolc Hargita megyei településen összesen 19 transzformátorállomás maradt áramellátás nélkül szombat este.
Az Eurotrans Alapítvány legközelebb Udvarhelyszéken nyújt ingyenes segítséget a magyar állampolgárság igényléséhez, beleértve a szükséges fordításokat is.
szóljon hozzá!