Idén az önkormányzatok „menetelnek”

Tavaly október 27-én több száz ezren vonultak fel az SZNT felhívására, a Székelyek Nagy Menetelése nem „egyszerű szalmaláng volt”, mondta az eseményt követően Izsák Balázs SZNT-elnök. „A nagy menetelést nem rendezzük meg újra, hisz elérte célját, viszont az autonómiaküzdelem minden eszközét  továbbra is nagy erővel fogjuk bedobni” – hangsúlyozta az elnök a Székelyhonnak, hozzátéve, jelenleg az önkormányzatok nagy menetelése zajlik, a cél pedig az, hogy az Európai Tanács kongresszusán felhívjuk figyelmet és tematizáljuk a székelység autonómiatörekvéseit.

„Szeretnénk, ha a kongresszus lisszaboni üléséig legalább száz tanácsi határozattal rendelkeznénk, amelyben a helyi önkormányzatok kinyilvánítják önrendelkezési jogukat. Az önkormányzatok e széleskörű mozgalma az autonómia mellett valószínűleg a Székelyek Nagy Menetelése nélkül nem indult volna el, vagy legalábbis nem tartana jelenlegi stádiumánál” – emelte ki Izsák. Hozzátette, a 2013. március 10-én Marosvásárhely főterén megtartott Székely Szabadság Napja amolyan nyitánya volt a Székelyek Nagy Menetelésének, az ott részt vevő 30 ezer ember akkor érezte meg, hogy képesek együtt erőt felmutatni.

Küzdelemre biztatnak

Az SZNT felhívására ez idáig negyven székelyföldi önkormányzat válaszolt – tanácsi határozatban nyilvánítva ki Székelyföld önrendelkezési igényét –, ezek zömét a kormányzat megyei képviselői megtámadták. „Minta válasziratot készítettünk a hozzánk forduló önkormányzatoknak. Ebben a helyi és regionális autonómia helyi önkormányzati chartájának rendelkezéseire hivatkozva – amelyet Románia is ratifikált – azt tanácsoltuk, hogy a helyi vezetők és önkormányzatok igenis védjék meg ezt a fellépésüket, hiszen a prefektusok és a kormány köteles lett volna konzultálni minden önkormányzattal a közigazgatási átszervezés előkészítő szakaszában vagy azt megelőzően” – magyarázta Izsák. A Románia által is törvénybe iktatott charta egyébként azt mondja ki, hogy a kormányzat már a döntés előkészítés szakaszában köteles tájékoztatni a helyi hatóságokat minden olyan kérdésben, amely őket érinti. „Az SZNT azt az álláspontot képviseli, hogy az önkormányzatok ezen lépése teljesen jogszerű. Ne hagyják magukat, a jog eszközeivel kell küzdenünk!” – tanácsolta az elnök.

Tematizált autonómiakérdés

A közelgő államelnök-választás apropóján Izsák fontosnak tartotta megjegyezni, a választás tétje a magyar jelöltek és a székelység számára nyilvánvalóan nem az államelnöki tisztség. „Felkérésünkre az egyik jelölt zászlajára tűzte az autonómiát, míg a másik jelöltet indító fél éppen a választási kampányban tette közzé autonómiastatútumát. Épp ekkor indították el a félszárnyú közvitát, amelyben egyelőre a román értelmiségiekkel vitatkoznak Bukarestben, viszont a magyar részről érkező kritikákat még csak válaszra sem méltatják” – fejtette ki.

Autonómiapárti negyvenek
Negyvenre emelkedett szeptemberben azon települések száma, amelyeknek önkormányzatai elfogadták az SZNT által javasolt autonómiapárti határozattervezetet. A felkérésnek elsőként Gyergyószentmiklós tett eleget, de a tanácsi határozattervezetet Udvarhelyszéken többek között Kápolnásfaluban, Székelyderzsben és Székelyudvarhelyen, illetve szeptemberben Fenyéden is elfogadták.