Fotó: Lukácsi Lehel
Egyre gyakoribbak és bosszantók a terménylopások a székelyudvarhelyi felső Bethlen-negyed mögötti parcellákon. A gazdák szerint egyelőre a rendőrség sem segít a jelenség visszaszorításában, és úgy vélik, csak a termelők összefogása révén lehetne távol tartani a kártevőket.
2014. július 02., 16:332014. július 02., 16:33
Mátyás László, az egyik Bethlen-negyed mögötti parcella tulajdonosa portálunknak elpanaszolta, még a vadállatok is kíméletesebben bántak volna veteményesével, mint a gyakran odalátogató garázdálkodók. Elmondta, az elmúlt években kipucolta, és gyümölcsfákkal ültette be telkét, de gyümölcsöséből egyetlen birsalmafája maradt, a többit mind ellopták. A helyszínre érve megmutatta, hogy a tolvajok nemrég hol hatoltak be a műanyag szalaggal körbekerített telekre, és honnan hordták el a krumplit meg hagymát. „A magas füves részt kikerülték, és a frissen kaszált területen át távoztak. Elhullatták a lopott termés egy részét, onnan tudjuk, milyen útvonalon haladtak” – magyarázta Mátyás László. Mint mondta, a „műanyag kerítést” nyilván nem volt nehéz elszakítani, szögesdrótot azonban mégsem mernek húzni, mert szerinte azt ócskavasnak lopnák el.
„Tolvajok, de rendesen lopni sem tudnak”
„Inkább kártevőknek mondanám őket. Öt áras területen krumplit ültettem, nem is géppel, hanem kézzel, hogy nagyobb fészkeket húzzak és könnyebben lehessen megkapálni. Erre beállnak egy sorba, és tövestől kihúzzák a bokrokat – sorolta tovább a termelő a kárfelmérés eredményeit. „Kevés az, ami a gyökerével együtt kijön a földből, de őket nem a kár érdekli. Három és fél 40 kilós zsákot töltöttem meg abból, amit maguk után hagytak. A hagymaveteményt is megmocskolták. Abból is kevés jött ki, mert elég erősen kapaszkodik a hagyma, de a szárakat leszaggatták. Hatalmas károkat okoztak, és senki sem tesz semmit. Nem is tudom, hogyan lehetne ezt megelőzni, de összefogás nélkül nem fog menni.”
Elmesélte, hogy nemrég az egyik szomszédos veteményesben láttak két ilyen „vendégmunkást”, amikor pedig azzal fenyegették őket, hogy lefényképezik és feljelentik a rendőrségen, azok szemtelenül megjegyezték, hogy „azzal a telefonnal nem is lehet fényképezni”. A károsult szerint az is baj, hogy szemet hunyunk afölött, hogy az utca sarkán sokan kézi szekérből zöldséget vagy gyümölcsöt árulnak. „Legalább azt kéne megkérdezni tőlük, hogy hol van a veteményesük, gyümölcsösük. A piacon természetesen csak termelők, vagy értékesítők árulhatnak, de az utca sarkán bárki. Ha pedig olcsóbban veszünk valamit, akkor senki nem teszi fel a kérdést, mekkora lehet az igazi kár” – fogalmazott Mátyás.
Nem egyedi eset
Mátyás László szomszédja, Kelemen Balázs portálunknak keserűen jegyezte meg, még azt sem bánná, hogy valamennyit ellopnak terméséből, csak ne hagynának akkora kárt maguk után. Mint mondta, veteményesét is feltúrták nemrégiben. „Vigyenek el valamennyit, de ne tegyék tönkre az egész kertet annyiért” – kiáltott fel. Kelemen elmondta, a rendőrségnek is jelentette a lopást, de a helyszínre kiszálló rendőr azt állította, véleménye szerint vaddisznók túrták fel a kertjét. A furcsa azonban az volt, hogy a helyszínen emberi lábnyomokat találtak. „Könnyebb nekik is ennyivel elrendezni az ügyet: a kétlábú kártevőknek túl sok joguk van, kötelezettségük nincs” – kommentálta a Bethlen-negyedi kistermelő. Érdeklődtünk arról is, hogy a telefonos fényképezéses eseten kívül értek-e tetten terménytolvajokat. Mindketten azt állították, hogy nagyon nehéz találkozni a randalírozókkal. „Éjjel a sötétben, vagy eső után mennek lopni. Soha nem egyedül, hanem csoportokba verődve lopnak, hogy őrt is állítsanak maguknak. Legtöbbször kutyákat is visznek: sokszor találtak kutyalábnyomot a földön, és biztos, hogy nem kiskutyák voltak” – magyarázzák a károsultak.
Semmi nincs biztonságban
Megtudtuk továbbá, három termelő közösen épített egy kis kunyhót az egyik parcellára, hogy ha munka közben elered az eső, legyen hova behúzódniuk. „Nem egy palota, de cseréppel födtük be a tetejét, és ablak is van rajta. Semmi értéket nem hagyunk ott, mert egy kapanyélnek is lába kelne, de sokszor találtuk már betörve az ablakokat, és többször is megrongálták az építményt” – mesélte Mátyás László. Nem messze, a patak partján jókora tűzhelyre mutatott. Elmondta, három éve ott gyújtottak tábortüzet, hogy a rézdrótokról leégessék a szigetelést. Akkor mezítláb vertek ösvényt veteményeséig. „Tanácstalanok vagyunk” – summázott az udvarhelyi. A téma kapcsán felhívtuk Gheorghe Filipet, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét is, aki érdeklődésünkre elmondta, a székelyudvarhelyi rendőrségre panasz ugyan érkezett terménylopásokról, de hivatalos feljelentést senki nem tett a közelmúltban.
A bajbajutottak megsegítésére buzdított hétfőn Oroszhegyben Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanakkor bejelentette, hogy magyar kormány támogatja a nyikómalomfalvi iskola újjáépítését és az ülkei óvoda elindítását.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!