
Fotó: Pál Gábor
Mihály János történész tett eleget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete felkérésének, és szerdán késő délután egy előadás keretében mutatta be a székely zászló történetét.
2013. március 07., 15:302013. március 07., 15:30
2013. március 07., 15:432013. március 07., 15:43
Székely szimbólumokról egy történész szemével címmel tartott előadást Mihály János, a Hargita Megyei Forrásközpont munkatársa szerdán délután Székelyudvarhelyen. A székely zászlóval kapcsolatos „botrány” apropóján kérte fel az EMNT, hogy tisztázzon néhány dolgot. Több mint harmincan jelentek meg a Művelődési Ház koncerttermében.
Előadásában a történész előbb a székely szimbólumokat mutatta be. Ismertette, hogy a nap és a fogyó hold szinte mindenhol (címereken, pecséteken és zászlókon) megjelenik a székelyek történelmében. Mint elmondta, nem voltak egységesek a székely városok és nemesi családok által használt szimbólumok: színben, alakban és méretben is különböztek. Kitért arra is, hogy kétféle székely zászló terjedt el az utóbbi években, azonban a piros és fekete alapon megjelenő nap és hold típusú zászló a múlt században jelent meg, nem igazán lehet annál régebben efféle zászlóval találkozni. Ezzel szemben az égszínkék alapú, aranyszínű csíkkal elválasztott mezőn megjelenő ezüst színű fogyó hold és arany színű nap visszavezethető egészen a középkorig, amikor is mindenféle címeren és zászlón az égszínkék színt használták.
Mihály János ugyanakkor kitért arra is, hogy a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott zászló – amely miatt jelenleg is folyik a cirkusz Romániában – majdnem helyes, véleménye szerint a nyolc ágú napot nem két, hanem csak az egyik ágára kellene állítani.
Furcsa üzenettel találkozhatunk tegnap óta a parajdi sóbánya bejáratánál: vödörbe helyezett gumicsizmák árválkodnak, vezetői funkciót betöltőknek szóló utalással.
Szombaton reggel a Fások utcában, a székelyudvarhelyi terelőút környékén, pénteken este a Rózsa utcában, korábban pedig a Csereháton és a Szejkefürdőn jártak különböző medvék. Komoly károkat is okozott az egyik nagyvad egy méhészetnél.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
szóljon hozzá!