
Fotó: Barabás Ákos
Több tízezer lejre bírságolta a Hargita Megyei Környezetőrség a vízügyi igazgatóságot a Nagy-Küküllő udvarhelyi szakaszán végzett durva beavatkozás miatt. A vízügy karbantartás és árvízvédelmi munkálat címén kotrógéppel gyalulta le a folyómedret a város határában. A beavatkozás nemcsak a tájat rombolja, hanem a folyó élővilágát is súlyosan károsítja.
2016. szeptember 16., 20:052016. szeptember 16., 20:05
Nem kért és nem is kapott jóváhagyást a nagyszabású beavatkozásokra a Maros Vízügyi Igazgatóság a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől. A legyalult folyómedret a héten a Hargita Megyei Környezetőrség munkatársai a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület képviselőivel együtt tekintették meg, továbbá jelen volt Ádám Mózes, a Maros Vízügyi Igazgatóság udvarhelyi kirendeltségének vezetője is a találkozón – magyarázta lapunknak Balla Izabella, a megyei környezetőrség vezetője. „A beavatkozás helye háromszáz méterre fekszik a természetvédelmi területtől, ám Héjjasfalváig a Küküllő is azzá van nyilvánítva, így mindenképp környezetvédelmi szabályozás és engedélyeztetés szükséges bármilyen beavatkozáshoz ezen a szakaszon” – tisztázta Balla Izabella.
A vízügy helyi képviselője korábban az nyilatkozta lapunknak, hogy csupán karbantartást végeznek. A környezetőrség által kapott tájékoztatás arról szól, hogy a vízügy éves tervének része volt az árvízvédelmi munkálat.
Az engedély nélküli beavatkozásnak Balla Izabella szerint súlyos következménye lehet a folyó és a meder környékének élővilágára, ezért harmincezer lejes büntetést szabott ki a környezetőrség, emellett kötelezik arra is a vízügyi igazgatóságot, hogy visszaállítsa eredeti állapotába a folyó szakaszát. A munkálatokat egyelőre leállították.
Hosszú ideje alkalmazzák az árvízvédelmi beavatkozásnak beállított medergyalulásokat a vízügyi igazgatóságok, noha ezeket az elavult megoldásokat tiltja az Európai Unió vízgazdálkodási és vízi környezetgazdálkodási keretirányelve is – mutatott rá Demeter László biológus-kutató. A keretegyezménynek Románia is meg kellene feleljen, ám amennyiben továbbra is sorozatosan megszegi ezt, akkor eljárást is indíthatnak az ország ellen.
A meder átszabásával, gyalulásával, lebetonozásával gyakorlatilag megszüntetik a folyó eredeti szerkezetét. A folyó ökológiai rendszere azon alapszik, hogy milyen felületek, kövek, lassúbb sodrású részek vannak, ahova a halak elbújhatnak, ahol ikrázhatnak. Nem elég önmagában az, hogy folyik a víz – mondta a biológus. A halak szaporodásához és fejlődéséhez szükségesek a kisebb-nagyobb kövek, a part alatti bemélyedések, ha a medret kisimítják, akkor megszüntetik az élőlények túléléséhez szükséges felületeket. A kisebb rovarlárvák is a hasonló búvóhelyekhez kötöttek, így a kotrás során gyakorlatilag megszűnik a tápláléklánc életfeltétele. Ez a biológus szerint olyan, mintha egy városban lebombáznák az összes épületet.
Noha egy idő után regenerálódik a rendszer, mégis súlyos utóhatása lehet egy meggondolatlan mederszabályozásnak, hiszen kevesebb gerinctelennel kevesebb táplálék marad a halaknak, emellett súlyosbítja a helyzetet az esetleges szennyezés is, amit egy kotrógépes beavatkozás okozhat. „A folyót egy rendszerként kell kezelni, struktúráját meg kell őrizni, éppen ezért kell megvizsgálni minden beavatkozási tervet a munkálatok előtt” – mutatott rá a szakértő.
Korábban több engedély nélküli vízügyi beavatkozásra is volt példa a térségben: tavaly júniusban Zetelakán több mint száz méter hosszan terelte el a Maros Vízügyi Igazgatóság a Nagy-Küküllőt a helyi önkormányzat kérésére. Ugyancsak tavaly a Nyárád mentén is komoly mederszabályozást végzett a vízügy, ott is engedély nélkül vágtak ki fákat, alakították át a folyó medrét kotrógépekkel. Nem sokkal később a Kis-Homoród medrét gyalulták le Homoródkarácsonyfalván, ahol a fákat és bokrokat is kivágták a Natura 2000-es természetvédelmi területen. A környezetőrség már többször is kiszabott több tízezer lejes bírságot a vízügyi igazgatóságok beavatkozásai miatt, ám egyelőre ez nem fékezte meg a hasonló súlyos következményekkel járó eljárásokat.
Megnyitják az írói naplókat bemutató vándorkiállítást, amely április 22-én érkezik Székelyudvarhelyre, a Haáz Rezső Múzeumba.
Megváltozik a 4-es autóbusz útvonala és menetrendje április 20-tól, a járat mindkét irányban érinti a Riverside lakóparkot Székelyudvarhelyen
Róth András Lajos nyugalmazott könyvtárőr tart előadást április 23-án, csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Sporteseményekkel ünnepelt csütörtökön az idén 35 éves Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság székelyudvarhelyi egysége. A cél az volt, hogy még jobban összekovácsolódjon a csapat, és fejlesszék kapcsolataikat a többi hatósággal.
Egyházi kórusok találkozóját szervezik meg Székelylengyelfalván: a székelyudvarhelyi főesperesi kerület kórusainak 26. találkozóján mintegy 430 résztvevő és 18 kórus lép fel április 18-án, szombaton.
Távozott a Székelykeresztúrhoz tartozó Sóskút közelében telelő hárombocsos anyamedve, amelynek ottlétéről február elején szereztek tudomást a hatóságok. A nagyvadak üregét szerdán tömték be a vadászok, illetve a polgármesteri hivatal munkatársai.
Területeket és ingatlanokat cserélt Hargita Megye Tanácsa és a szentegyházi önkormányzat Homoródfürdőn a település turisztikai fejlesztése érdekében. A jelenlegi helyzetről, a fejlesztési stratégiáról és a kihívásokról is érdeklődtünk.
A fagykárok szempontjából legkritikusabb időszakot megúszták idén a gyümölcsöskertek, ha kitartanak a kedvező körülmények, jó lesz az idei termés. Az is körvonalazódik, hogy miért nem kaphatott kártérítést múlt évre a gyümölcstermesztők egy része.
Több mint százéves, még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó sínt szedtek fel Székelyudvarhelyen, a Vásártér utcai vasúti átkelőnél. Várhatóan jövő hónapban felújítási munkálatok kezdődnek.
Ismét dolgoznak a munkagépek az Orbán Balázs utca Szejkefürdő felőli kijáratánál, öt héten belül be kell fejezni a felújítást – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
szóljon hozzá!