Fotó: Lukácsi Lehel
Derékmagasságban kivágott fák csonkjaira hívták fel figyelmünket olvasóink, akik a Budvár erdejében jártak. Bár a magasan otthagyott fatörzsek az illegális fakitermelés jelei, az illetékesek nem gondolják, hogy különösebb „nyomás alatt” lenne a Budvár: folyamatos az ellenőrzés, és a friss vágások könnyen beazonosíthatók.
2015. február 10., 18:562015. február 10., 18:56
A derékmagasságban otthagyott csonkok legtöbbször az illegális fakitermelés jelei, ugyanis egyrészt az erdészeti törvények tiltják az e magasságban történő fakivágást, másrészt így a fatolvajoknak kevesebbet kell dolgozniuk, hiszen a szélesebb törzsrésszel több a munka – magyarázta portálunknak Balog Ágoston erdész.
A Budvár erdejének több tulajdonosa is van, a terület gondozója pedig a Székelyudvarhelyi Magánerdészet és a Homoród Erdészet – közölte Kádár Attila, a magánerdészet erdőmérnöke. Mint minden erdőben, itt is engedélyeznek fakivágást, ehhez pedig – törvény szerint – bélyegeznek fákat. „Állandó erdészeti felügyelet alatt áll a terület, mégis olykor akadnak, akik megkockáztatják az illegális tevékenységet. Bizonyíték erre, hogy rendszeresen állítunk ki jegyzőkönyveket az általunk felügyelt erdőkben elkövetett tolvajlásért, és sajnos ez alól a Budvár sem kivétel” – magyarázta.
Ioan Bănucu, a Homoród Erdészeti Hivatal vezetője még azt sem tudta a Székelyhonnak megerősíteni, hogy a közelmúltban loptak volna fát a Budvárról – emlékezete szerint e tekintetben tavaly nyáron állították ki az utolsó jegyzőkönyvet. Az állandó őrzés miatt ugyanakkor nem hiszi, hogy a Budváron gondok lennének. A derékban kivágott fákkal kapcsolatban viszont úgy döntött, kivizsgálást rendel el. „A romák gyűjtögetnek, de inkább a gyümölcsösből vagy az erdőszéli vadhajtásokból, ami nem az erdőhöz tartozik. A patak mellett is van olyan bozót, ami nem az erdő része” – magyarázta, hozzátéve, mindezek ellenére amíg vannak fatolvajok, nincs kizárva, hogy a Budvár is célpontjuk lehet.
A parajdi sóbányánál földtani mozgások jeleit észlelték, ezért a hatóságok és kutatók fokozottan figyelik a helyszínt a lakosság és a környék védelme érdekében – derül ki az Országos Földfizikai Intézet (INCDFP) bejegyzéséből.
Nyolc nemzetközi szakértő érkezik Parajdra, hogy támogassa a román hatóságokat a helyzet stabilizálásában.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán Parajdon kijelentette, hogy a szakértőkkel folytatott megbeszélés témái között szerepelt az ivóvíz-probléma is, miután a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja jelentősen megnőtt.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Két új elektromos motorkerékpárral bővült a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség szolgálati járműparkja – olvasható a Facebook-oldalukon megjelent közleményben.
Napközben ugyan látogathatják lakásaikat, éjszaka azonban máshol kell aludniuk a hét folyamán azoknak a helybélieknek, akiket a parajdi sóbánya omlásveszélye miatt kiköltöztettek házaikból. Közben építik a bányamentéshez szükséges utakat.
Folyamatosan gyűlnek az aláírások arra a petícióra, amelyet a parajdiak indítottak azért, hogy a községbe vigyék a Csíkszeredába tervezett vidámparkot. Online is alá lehet írni.
Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.
Újra megnövekedhet a Korond-patakának a vízhozama, azonban aggodalomra nincs egyelőre ok – újabb fejleményekről tájékoztatott Nyágrus László, Parajd polgármestere.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
szóljon hozzá!