Egész napos rendezvénnyel nyitották meg a nagygalambfalvi versparkot

Megadták a módját a megnyitónak a galambfalviak: kulturális műsorok, zenés-verses és néptáncelőadások, közös séta, délután öttől pedig a Siculus Jazz Collective koncertje várja az érdeklődőket, akik kora délután az avatóünnepségen is részt vehettek.

Gyerkó Levente polgármester beszédében elmondta, mindig büszkék voltak arra, hogy Nagygalambfalva Kányádi Sándor szülőfaluja, és erre nemcsak megtiszteltetésként, hanem felelősségként is tekintenek.

Elmondta, a jövőben tovább szeretnék bővíteni, fejleszteni a parkot. „Hisszük, hogy a jelenlegi nehéz és kiszámíthatatlan helyzeten túllépve ennek a parknak a látogatottságát sokszorosára tudjuk növelni. És

„Azt kívánom, hogy ez a park ne csak egy hely legyen, amelyet egyszer meglátogatunk. Legyen olyan hely, ahová jó visszatérni. Ahol meg lehet állni egy pillanatra, ahol lehet olvasni, gondolkodni, beszélgetni, ahol gyermekeink megismerhetik mindazt, amit előttük mások létrehoztak. És ahol a mindennapok rohanásában mindannyian találunk egy kis kikapcsolódást, feltöltődést és nyugalmat

Antal Lóránd udvarhelyszéki RMDSZ-szenátor a székelyudvarhelyi városi könyvtár pénteki névadóünnepsége kapcsán úgy fogalmazott, Kányádi Sándornak sikerült összekötnie Nagygalambfalvát Székelyudvarhellyel és Udvarhelyszékkel, Udvarhelyszéket Erdéllyel, és sikerült feltennie az erdélyi magyar költészetet a nemzetközi térképre.

Hozzátette, Gyerkó Levente polgármester olyan modellt talált ki, amit nem irigyelni kell tőle, hanem sokszorosítani, használni és máshova is elvinni.

Bíró Barna-Botond, Hargita megye tanácsának elnöke beszédében azt emelte ki, hogy Nagygalambfalva polgármestere nemcsak nagyot tud álmodni, hanem azt is tudja, hogy

„Ez a verspark tiszteletet állít Kányádi Sándor számára, tiszteletet állít a galambfalvi közösség számára. Azt mutatja nekünk, hogy nyelvében él a nemzet, és azoknak állít tiszteletet, akik a szavakkal oly mesterien bántak és bánnak, hogy érzelmeket, hivatástudatot, reményt, kitartást adnak az egész erdélyi és az egész magyar közösség számára. És

A helyszínen láthattuk, hogy a kéthektáros területen az irodalom mellett a népi kultúra és a családi kikapcsolódás is fontos szerepet kapott.

A beruházás ötlete eredetileg az 1929. május 10-én Nagygalambfalván született Kányádi Sándor költő emlékházának és emlékparkjának létrehozásából indult. Mivel a költő leszármazottjai ehhez nem járultak hozzá,

A park kivitelezése 2026 februárjában kezdődött, a szabadtéri részen sétányokat, zöldövezeteket, padokat és vásárteret alakítottak ki, a gyerekeket pedig játszótér és növényekből kialakított labirintus várja.

Kiknek a munkássága jelenik meg a parkban?

Az irodalmi parkban többek között Kányádi Sándor, Benedek Elek, Ady Endre, Áprily Lajos, Tamási Áron, Wass Albert és Nyírő József munkássága jelenik meg. A magyar alkotók mellett román és német származású erdélyi szerzők – köztük Tudor Arghezi és Herta Müller – is helyet kaptak a parkban.

A látványvilágot a térség természeti értékei is meghatározzák:

A kezdeményezők egyébként abban bíznak, hogy a létesítmény nemcsak az irodalom iránt érdeklődőket vonzza majd, hanem a székely hagyományok és a helyi turizmus bemutatásához is hozzájárul.