
Fotó: Lukácsi Lehel
Jogi státust vált az Oklándi, valamint a Bélbori Speciális Iskola a Hargita megyei tanács korábbi határozatának értelmében: mint kiderült, a módosításra azért volt szükség, mert a megyei önkormányzat idén szeptemberben átvett 57, hagyományos iskolákban tevékenykedő pszichopedagógusi állást a megyei tanfelügyelőségtől, majd ezeket a két nevezett intézményben, valamint a megyei nevelési és tanácsadási erőforrásközpontban helyezte el.
2014. október 23., 13:232014. október 23., 13:23
Inkluzív iskolaközponttá alakul a megye két speciális iskolája, az oklándi és a bélbori tanintézet – derült ki az udvarhelyszéki speciális tanintézet vezetőjével, Mag Istvánnal folytatott beszélgetésből. Az ötvenegy éve működő iskola 2000 óta tartozik Hargita Megye Tanácsának fennhatósága alá: a két oklándi épületben kilencven óvodás és általános iskolás korú, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint halmozottan sérült gyereket oktatnak magyar nyelven, a megye minden részéből.
A tanintézetnek a speciális iskolán kívül tevékenységet folytató fejlesztő pedagógusai száma idén szeptemberben huszonhatra bővült, ugyanis a megyei tanács az addigi tizenegy ilyen nevelő mellé tizenöt fejlesztő pedagógust helyezett át – mint Mag István elmondta, ez egyelőre semmilyen mértékben nem változtatta tanintézetük tevékenységét, hiszen a tanfelügyelőségtől „átvett” pedagógusok eddigi fejlesztő munkájukat folytatják ugyanazokban az iskolákban, ahol eddig dolgoztak, csupán az Oklándi Speciális Iskola alkalmazottai, és nem fejkvótás norma szerint, hanem a speciális oktatási rendszerben kapják fizetésüket.
Több a „terepező” pedagógusuk
A speciális tanintézetnek az iskolai oktatás mellett eddig is szolgáltatásai között szerepelt más tanintézetek speciális igényű diákjainak fejlesztése, ám most, hogy újabb tizenöt ember ezzel foglalkozik, a tanintézet egészének működésében papírforma szerint ez is prioritás lett – a fejlesztő pedagógusok udvarhely- és csíkszéki, hagyományos iskolai rendszerbe integrált diákokkal is foglalkoznak. Az, hogy mostantól erre az eddiginél jóval nagyobb hangsúly tevődik, szükségessé teszi a speciális iskola inkluzív iskolaközponttá (centru şcolar pentru educaţie incluzivă) való átalakítását – mondta el az igazgató, hozzáfűzve, ezáltal csupán a tanintézet jogi besorolása változik, de a speciális iskolának könnyítést jelent, hiszen eddig kötelező volt egy adott gyereklétszám megtartása a tanintézeten belül, az inkluzív iskolaközpontban azonban nem lesz erre vonatkozó megkötés. Az adminisztráció valamivel bonyolultabb, hiszen tizenöttel több alkalmazott papírmunkáját kell intézni, akik máshol végzik napi munkájukat – derült ki.
Fokozott figyelem a tanulókra
Az Oklándi Speciális Iskolában huszonhatan dolgoznak kilencven diákkal – a tanulók enyhe és középsúlyos értelmi sérült, több mint egyharmadrészt állami gondozásban lévő gyerekek –, akik délelőtt és délután sokrétű foglalkoztatásokon vesznek részt. A különleges fejlesztést igénylő diákok délelőtt hagyományoshoz hasonló oktatásban részesülnek, amivel saját tempójukban haladnak, mindenkinek egyénre szabott sikerélményei vannak – van, aki nyolcadikos korára a negyedikes tananyagot sajátítja el –, míg délután az önálló életre való nevelés, szocializálódás, játék és egyéb fejlesztő tevékenység zajlik.
A tanulók bentlakásban laknak, az Oklándi Elhelyezőközpontban, a két foglalkozás között ott is ebédelnek – a gyerekek egy része csupán két- vagy háromhavonta jár haza. Az elhelyezőközpont épületébe a tanintézet dolgozói kísérik fel őket, hiszen a viszonylag jó utak mellett járda hiányában a gyalogos közlekedés meglehetősen balesetveszélyes. Érdekes módon a súlyosabb szellemi fogyatékkal élő gyerekek közlekedése kevésbé rejt veszélyeket – van, akinek a kezét is fogni kell közlekedés közben, rájuk a nevelők vigyáznak, ám ők általában nem is térnek le a jól megszokott útról. Az enyhébben sérült tanulók koruknak megfelelően hajlamosak a csintalankodásra, így rájuk fokozottabban kell figyelni.
Csaknem 10 ezer fogyasztó maradt áram nélkül, miután Borszéken kidőlt egy fa és leszakította a magasfeszültségű áramkábeleket, amelyek tüzet is okoztak.
Száraz növényzet és cserjék gyulladtak ki Borszéken: a lángok egy magasfeszültségű vezetéket érintő meghibásodás miatt keletkeztek, miután egy fa rádőlt az oszlopra, és elszakította a vezetékeket.
Rendkívüli ülést tartott hétfőn Gyergyószentmiklós képviselő-testülete, ahol két kérdésben hoztak döntést. Korlátozták a szerencsejáték-termek működését, és elfogadták a területrendezési dokumentációkat az elektromos töltőhálózat kiépítéséhez.
Két lakóház, két melléképület és a száraz növényzet is lángra kapott vasárnap Gyergyóvárhegyen. A tűzhöz több hivatásos és önkéntes egységet riasztottak, a lángok terjedését végül sikerült megfékezni.
Hét mezőgazdasági út újul meg és épül ki Gyergyócsomafalván, összesen 13 kilométer hosszan. Az egymillió eurós beruházás kivitelezése elkezdődött, a munkálatok nyomán jövő tavaszra stabilabb felületen közlekedhetnek a mezőre járó munkagépek.
Sikeresen indult a gyergyószentmiklósi BBQ Street by Marble: a sült húsok illata, a látványos grillezés és a zenei programok már a nyitányon nagy tömeget vonzottak. A szervezők szerint a város nyitott az ilyen különleges gasztroélményekre.
Hozzáláttak a közműépítési munkálatoknak a gyergyószentmiklósi Virág negyed déli részén, ahol a szennyvíz- és ivóvízhálózat fejlesztése után indulhat a lakónegyed teljes felújítása. A város más pontjain is dolgoznak.
A játéktermek működésének helyi szabályozásáról szervez közvitát Gyergyószentmiklós önkormányzata csütörtökön, a Vaskertes iskola dísztermében.
Újra megnyitotta kapuit a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, de a látogatás új szabályokhoz kötött. Egyszerre legfeljebb két csoport tartózkodhat az épületben, az előzetes bejelentkezést pedig főként a szervezett csoportoktól kérik.
Különleges lelki utazás részesei lehettek vasárnap délután a gyergyószentmiklósiak: a Passió misztériumjátéka nemcsak felidézte, hanem átélhetővé is tette Krisztus szenvedéstörténetét.
szóljon hozzá!