
Fotó: Lukácsi Lehel
Jogi státust vált az Oklándi, valamint a Bélbori Speciális Iskola a Hargita megyei tanács korábbi határozatának értelmében: mint kiderült, a módosításra azért volt szükség, mert a megyei önkormányzat idén szeptemberben átvett 57, hagyományos iskolákban tevékenykedő pszichopedagógusi állást a megyei tanfelügyelőségtől, majd ezeket a két nevezett intézményben, valamint a megyei nevelési és tanácsadási erőforrásközpontban helyezte el.
2014. október 23., 13:232014. október 23., 13:23
Inkluzív iskolaközponttá alakul a megye két speciális iskolája, az oklándi és a bélbori tanintézet – derült ki az udvarhelyszéki speciális tanintézet vezetőjével, Mag Istvánnal folytatott beszélgetésből. Az ötvenegy éve működő iskola 2000 óta tartozik Hargita Megye Tanácsának fennhatósága alá: a két oklándi épületben kilencven óvodás és általános iskolás korú, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint halmozottan sérült gyereket oktatnak magyar nyelven, a megye minden részéből.
A tanintézetnek a speciális iskolán kívül tevékenységet folytató fejlesztő pedagógusai száma idén szeptemberben huszonhatra bővült, ugyanis a megyei tanács az addigi tizenegy ilyen nevelő mellé tizenöt fejlesztő pedagógust helyezett át – mint Mag István elmondta, ez egyelőre semmilyen mértékben nem változtatta tanintézetük tevékenységét, hiszen a tanfelügyelőségtől „átvett” pedagógusok eddigi fejlesztő munkájukat folytatják ugyanazokban az iskolákban, ahol eddig dolgoztak, csupán az Oklándi Speciális Iskola alkalmazottai, és nem fejkvótás norma szerint, hanem a speciális oktatási rendszerben kapják fizetésüket.
Több a „terepező” pedagógusuk
A speciális tanintézetnek az iskolai oktatás mellett eddig is szolgáltatásai között szerepelt más tanintézetek speciális igényű diákjainak fejlesztése, ám most, hogy újabb tizenöt ember ezzel foglalkozik, a tanintézet egészének működésében papírforma szerint ez is prioritás lett – a fejlesztő pedagógusok udvarhely- és csíkszéki, hagyományos iskolai rendszerbe integrált diákokkal is foglalkoznak. Az, hogy mostantól erre az eddiginél jóval nagyobb hangsúly tevődik, szükségessé teszi a speciális iskola inkluzív iskolaközponttá (centru şcolar pentru educaţie incluzivă) való átalakítását – mondta el az igazgató, hozzáfűzve, ezáltal csupán a tanintézet jogi besorolása változik, de a speciális iskolának könnyítést jelent, hiszen eddig kötelező volt egy adott gyereklétszám megtartása a tanintézeten belül, az inkluzív iskolaközpontban azonban nem lesz erre vonatkozó megkötés. Az adminisztráció valamivel bonyolultabb, hiszen tizenöttel több alkalmazott papírmunkáját kell intézni, akik máshol végzik napi munkájukat – derült ki.
Fokozott figyelem a tanulókra
Az Oklándi Speciális Iskolában huszonhatan dolgoznak kilencven diákkal – a tanulók enyhe és középsúlyos értelmi sérült, több mint egyharmadrészt állami gondozásban lévő gyerekek –, akik délelőtt és délután sokrétű foglalkoztatásokon vesznek részt. A különleges fejlesztést igénylő diákok délelőtt hagyományoshoz hasonló oktatásban részesülnek, amivel saját tempójukban haladnak, mindenkinek egyénre szabott sikerélményei vannak – van, aki nyolcadikos korára a negyedikes tananyagot sajátítja el –, míg délután az önálló életre való nevelés, szocializálódás, játék és egyéb fejlesztő tevékenység zajlik.
A tanulók bentlakásban laknak, az Oklándi Elhelyezőközpontban, a két foglalkozás között ott is ebédelnek – a gyerekek egy része csupán két- vagy háromhavonta jár haza. Az elhelyezőközpont épületébe a tanintézet dolgozói kísérik fel őket, hiszen a viszonylag jó utak mellett járda hiányában a gyalogos közlekedés meglehetősen balesetveszélyes. Érdekes módon a súlyosabb szellemi fogyatékkal élő gyerekek közlekedése kevésbé rejt veszélyeket – van, akinek a kezét is fogni kell közlekedés közben, rájuk a nevelők vigyáznak, ám ők általában nem is térnek le a jól megszokott útról. Az enyhébben sérült tanulók koruknak megfelelően hajlamosak a csintalankodásra, így rájuk fokozottabban kell figyelni.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!