
Fotó: Lukácsi Lehel
Jogi státust vált az Oklándi, valamint a Bélbori Speciális Iskola a Hargita megyei tanács korábbi határozatának értelmében: mint kiderült, a módosításra azért volt szükség, mert a megyei önkormányzat idén szeptemberben átvett 57, hagyományos iskolákban tevékenykedő pszichopedagógusi állást a megyei tanfelügyelőségtől, majd ezeket a két nevezett intézményben, valamint a megyei nevelési és tanácsadási erőforrásközpontban helyezte el.
2014. október 23., 13:232014. október 23., 13:23
Inkluzív iskolaközponttá alakul a megye két speciális iskolája, az oklándi és a bélbori tanintézet – derült ki az udvarhelyszéki speciális tanintézet vezetőjével, Mag Istvánnal folytatott beszélgetésből. Az ötvenegy éve működő iskola 2000 óta tartozik Hargita Megye Tanácsának fennhatósága alá: a két oklándi épületben kilencven óvodás és általános iskolás korú, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint halmozottan sérült gyereket oktatnak magyar nyelven, a megye minden részéből.
A tanintézetnek a speciális iskolán kívül tevékenységet folytató fejlesztő pedagógusai száma idén szeptemberben huszonhatra bővült, ugyanis a megyei tanács az addigi tizenegy ilyen nevelő mellé tizenöt fejlesztő pedagógust helyezett át – mint Mag István elmondta, ez egyelőre semmilyen mértékben nem változtatta tanintézetük tevékenységét, hiszen a tanfelügyelőségtől „átvett” pedagógusok eddigi fejlesztő munkájukat folytatják ugyanazokban az iskolákban, ahol eddig dolgoztak, csupán az Oklándi Speciális Iskola alkalmazottai, és nem fejkvótás norma szerint, hanem a speciális oktatási rendszerben kapják fizetésüket.
Több a „terepező” pedagógusuk
A speciális tanintézetnek az iskolai oktatás mellett eddig is szolgáltatásai között szerepelt más tanintézetek speciális igényű diákjainak fejlesztése, ám most, hogy újabb tizenöt ember ezzel foglalkozik, a tanintézet egészének működésében papírforma szerint ez is prioritás lett – a fejlesztő pedagógusok udvarhely- és csíkszéki, hagyományos iskolai rendszerbe integrált diákokkal is foglalkoznak. Az, hogy mostantól erre az eddiginél jóval nagyobb hangsúly tevődik, szükségessé teszi a speciális iskola inkluzív iskolaközponttá (centru şcolar pentru educaţie incluzivă) való átalakítását – mondta el az igazgató, hozzáfűzve, ezáltal csupán a tanintézet jogi besorolása változik, de a speciális iskolának könnyítést jelent, hiszen eddig kötelező volt egy adott gyereklétszám megtartása a tanintézeten belül, az inkluzív iskolaközpontban azonban nem lesz erre vonatkozó megkötés. Az adminisztráció valamivel bonyolultabb, hiszen tizenöttel több alkalmazott papírmunkáját kell intézni, akik máshol végzik napi munkájukat – derült ki.
Fokozott figyelem a tanulókra
Az Oklándi Speciális Iskolában huszonhatan dolgoznak kilencven diákkal – a tanulók enyhe és középsúlyos értelmi sérült, több mint egyharmadrészt állami gondozásban lévő gyerekek –, akik délelőtt és délután sokrétű foglalkoztatásokon vesznek részt. A különleges fejlesztést igénylő diákok délelőtt hagyományoshoz hasonló oktatásban részesülnek, amivel saját tempójukban haladnak, mindenkinek egyénre szabott sikerélményei vannak – van, aki nyolcadikos korára a negyedikes tananyagot sajátítja el –, míg délután az önálló életre való nevelés, szocializálódás, játék és egyéb fejlesztő tevékenység zajlik.
A tanulók bentlakásban laknak, az Oklándi Elhelyezőközpontban, a két foglalkozás között ott is ebédelnek – a gyerekek egy része csupán két- vagy háromhavonta jár haza. Az elhelyezőközpont épületébe a tanintézet dolgozói kísérik fel őket, hiszen a viszonylag jó utak mellett járda hiányában a gyalogos közlekedés meglehetősen balesetveszélyes. Érdekes módon a súlyosabb szellemi fogyatékkal élő gyerekek közlekedése kevésbé rejt veszélyeket – van, akinek a kezét is fogni kell közlekedés közben, rájuk a nevelők vigyáznak, ám ők általában nem is térnek le a jól megszokott útról. Az enyhébben sérült tanulók koruknak megfelelően hajlamosak a csintalankodásra, így rájuk fokozottabban kell figyelni.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
szóljon hozzá!