Állami segítséget kapnak az aszálykárosult gazdák?

Az idei, óriási szárazság okozta károk miatt a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési igazgatóság már többször is kérte a szakminisztériumtól a megye természeti katasztrófa sújtotta térséggé való nyilvánítását, úgy tűnik erre mégsem lesz szükség. Mivel az aszály az egész országban pusztít, és hosszadalmas folyamat lett volna egyenként felmérni a mezőgazdasági termelők kárát, a gazdaképviseletekkel történő megbeszéléseket követően egy tíz pontos intézkedéscsomagot dolgoztak ki a Mezőgazdasági Minisztériumban az aszálykárok enyhítésére, valamint az ágazatban történő befektetések élénkítésére – mondta el Török Jenő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter bejelentésére hivatkozva. A tervezetben szerepel az öntözőberendezések működtetésére használt elektromos áram árának 20 százalékos, az öntözésre használt víz költségeinek 10-15 százalékos csökkentése, valamint az öntözőberendezésekre szánt pályázati alap 25-30 millió euróval történő növelése, a Hargita megyei gazdákat viszont – mivel ebben a térségben nem nagyon vannak öntözőrendszerek - főként azok a pontok érintik, amelyek a támogatások értékének megnöveléséről szólnak. A tervek szerint az állam mintegy 50-60 euróval emelné meg a területalapú támogatás összértékét, amely így elérné a hektáronkénti 170-180 eurós értéket, és korábban, már októbertől elkezdenék folyósítani az összegeket a gazdáknak – mondta el Török Jenő.

A gazdák megsegítésére szánt intézkedéscsomagban ugyanakkor az is szerepel, hogy a támogatásra jogosultak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől kapott igazolás alapján hektáronként 95 eurós kölcsönt kapjanak a bankoktól, amíg számlájukra megérkezik a területalapú támogatás. Ezen kívül a kis mezőgazdasági termelőknek szánt, úgynevezett „de minimis” támogatás értékét is növelnék 100 lejjel, amit várhatóan még az egy hektárnál kevesebb mezőgazdasági területtel és 30 árnál kisebb parcellákkal rendelkező gazdák is megkapnak majd – közölte a szakminisztérium terveivel kapcsolatban a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság vezetője, hozzáfűzve, hogy lesz egy olyan gazdaréteg, amely mindkét támogatásra jogosult lesz. A megnövelt összegű támogatások a legtöbb termés esetében nagyjából fedeznék az aszály okozta károk értékét, a pityókatermés – amelyet a leginkább sújtott a szárazság Hargita megyében – esetében viszont nem lenne elegendő a terméskiesés, illetve a szárazság miatti többletkiadás lefedésére, az ugyanis a többszöröse a tervezett emelésnek – tudtuk meg Török Jenőtől.

A Mezőgazdasági Minisztérium intézkedéscsomagjában a vállalkozói kedv élénkítése érdekében betervezett pontok között szerepel az is, hogy a gazdák állami kamattámogatással juthatnak majd bankkölcsönhöz az Országos Vidékfejlesztési Program keretében, vagyis, amennyiben a programba bekerülő bankok az Európai Bizottság által megállapított 5,58 százalékos referenciakamatnál nagyobb értékű éves kamatot alkalmaznak a gazdáknak nyújtott hitelek esetében, akkor a fennmaradó értéket az állam fizeti a gazdák helyett.

A Hargita megyei aszálykárok összértékével kapcsolatban még nincsenek pontos adatok, de azt már tudni lehet, hogy a szárazság által leginkább tönkretett krumplitermés átlagban csak 7-8 tonna lesz hektáronként, szemben a tavalyi 15-16 tonnás átlagterméssel – mondta el Török Jenő, hozzáfűzve, hogy vannak viszont olyan pityókaföldek is, amelyeken teljesen tönkrement a termés. Gondot jelent az is, hogy az idei pityóka egy része nagyon apró. A rendkívüli aszály miatt a gazdák már kénytelenek voltak megkezdeni a krumpli begyűjtését, Hargita megyében még soha nem kezdődött olyan korán a pityókaásás, mint idén – fűzte hozzá a szakember.

„Le van száradva, nincs amiért a földben tartogassuk” - mondja Nyikómalomfalva határában egy gazda, aki éppen ottjártunkkor indult a pityóka kiszedésére. „Azt mondják, ennél nagyobb nem nagyon van” - mutat egy galambtojás méretű krumplira. Ez rövidesen, a pityóka kiszántása közben be is igazolódik, a lovas eke felhasítja a száraz termőföldet, és noha kifordul belőle néhány közepes méretű burgonya is, sok közte a dió, sőt szőlőméretű gumó. Semmi nem terem meg, a kukoricahéjban már zörögnek a magok és a kaszálók is kiszáradtak – mondja Sinka Áron. Még az 1946-os szárazság sem volt olyan pusztító, mint az ez évi – fogalmazott az idősek által elmondottak alapján a gazda. Ráadásul a gazdák már a vadakkal és a tolvajokkal is versenyben állnak: miközben tavaly még a szalma sem kellett senkinek, idén a rendkívüli aszály miatt már azt is megvásárolták volna, sőt egy közeli termőföldről éppen a napokban loptak el ismeretlenek több, gép által feltekert nagy szalmabálát.