Miközben a téli időszakban az aszfaltot borító hó vagy jég jelentette a gyalogosokra a legnagyobb veszélyt, addig az elmúlt napok felmelegedését követően a tetőkről lecsúszó hózuhatagtól kell tartaniuk leginkább. Keddi terepszemlénk során egy központi házról, 7–8 méter magasból zuhant egy járókelőre a tetőről leszakadt vizes hóréteg. A régi épületek egy részén nincs hófogó, így a súlyos hótakaró akadálytalanul csúszhat le a tetőkről.
2012. február 21., 17:452012. február 21., 17:45
2012. február 21., 18:482012. február 21., 18:48
Az elmúlt napokban tapasztalt felmelegedés következtében gyors olvadásnak indult az épületek tetején felhalmozódott nagy mennyiségű hó, a legtöbb helyen ugyan víz formájában, az ereszcsatornákon távozik a tetőkről, ám nem ritkán nagy, összefüggő darabokban az utcákra zúdul a súlyos hóréteg. Az esetenként több emeletnyi magasságból leszakadó hózuhatag a gyalogosokra és az épület mellett parkoló gépkocsikra egyaránt veszélyt jelent. Ebből a szempontból a tömbháznegyedek számítanak a legbiztonságosabb városrészeknek, hiszen az épületek lapos tetejűek, ugyanakkor a járdák leggyakrabban nem közvetlenül az épület mellett futnak, így nem eshet emberre a tetőről lecsúszó hó. Nem így a városközpontban, ahol szinte kizárólag sátortetejű házak vannak, sok régi épület tetején hófogó sincs, így a leszakadó hóréteg akadálytalanul a forgalmas járdákra zúdul.
Keddi terepszemlénk során is egy hasonlónak voltunk szemtanúi: a Városháza tér egyik épületéről, nagyjából 7–8 méteres magasságból egy gyalogos nyakába zúdult a tetőről lecsúszó vizes hótakaró. A férfi feje és nyaka is megtelt hóval, de szerencsére nem sérült meg. A járdán viszont nagy riadalmat keltett a tetőről lezúduló „lavina”. „Még most is reszketek, úgy megijedtem” – mondta percek múlva egy közelben álló hölgy, aki a hózuhatag elől az épület alá menekült.
A témával kapcsoltban megkerestük Tikosi Lászlót, a városháza műszaki igazgatóját, aki elmondta, nem tud olyan határozatról vagy törvényről, ami az épülettulajdonosokat a tetők hótalanítására kötelezné. Nem lehet arra kötelezni senkit, hogy felmásszon a kétemeletes háza 40–60 fokos dőlési szögű tetejére, és letakarítsa a havat, abszurdum is lenne a tetőcserepekre küldeni például egy nyugdíjas magánháztulajdonost, hiszen ezzel nagyobb veszélynek lenne kitéve, mint amekkora veszélyt a tetőn lévő hó jelenthet – fogalmazott a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy az épületekről lógó jégcsapokat – amelyek nagyobb balesetveszélyt jelentenek – mindenkinek le kellene vernie, hiszen mindenki felelős saját épületéért. A középületek esetében a villamossági vállalat emelőkosárral rendelkező gépkocsijának segítségével tették ezt meg az elmúlt napokban – közölte Tikosi László.
Az építkezési standardok szerint egyébként a sátortetejű házak esetében hófogókat kellene használni, és az újonnan épülő házak jelentős többségére fel is kerülnek ezek, hiszen a gyártók már olyan cserepeket kínálnak, amelyekre egyszerűen rá lehet szerelni a hófogókat. A városközpontban található házak többsége viszont az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején épült, és egy részükön nincs hófogó, ami megakadályozhatná, hogy a tetőn felhalmozódott vastag, vizes hótakaró nagy darabokban zuhanjon le az épületről.
Országos szinten emberéletet is követelt az épületek tetejéről lezúduló hó, illetve jég. Hétfőn délután Barládon (Bârlad) egy 43 éves férfi vesztette életét, miután egy üzletközpont tetejéről tekintélyes mennyiségű hó és jégréteg zúdult rá. Az ingatlan tulajdonosát egy helyi tanácshatározat értelmében 2500 lejre büntette a település önkormányzata. Szintén hétfőn egy Târgu Jiu-i nő szenvedett koponyatörést hasonló okok miatt, de több komoly káreset is történt az ország különböző részein, főként parkoló autókban tett kárt a háztetőkről leszakadó hóréteg és jég.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
szóljon hozzá!