Miközben a téli időszakban az aszfaltot borító hó vagy jég jelentette a gyalogosokra a legnagyobb veszélyt, addig az elmúlt napok felmelegedését követően a tetőkről lecsúszó hózuhatagtól kell tartaniuk leginkább. Keddi terepszemlénk során egy központi házról, 7–8 méter magasból zuhant egy járókelőre a tetőről leszakadt vizes hóréteg. A régi épületek egy részén nincs hófogó, így a súlyos hótakaró akadálytalanul csúszhat le a tetőkről.
2012. február 21., 17:452012. február 21., 17:45
2012. február 21., 18:482012. február 21., 18:48
Az elmúlt napokban tapasztalt felmelegedés következtében gyors olvadásnak indult az épületek tetején felhalmozódott nagy mennyiségű hó, a legtöbb helyen ugyan víz formájában, az ereszcsatornákon távozik a tetőkről, ám nem ritkán nagy, összefüggő darabokban az utcákra zúdul a súlyos hóréteg. Az esetenként több emeletnyi magasságból leszakadó hózuhatag a gyalogosokra és az épület mellett parkoló gépkocsikra egyaránt veszélyt jelent. Ebből a szempontból a tömbháznegyedek számítanak a legbiztonságosabb városrészeknek, hiszen az épületek lapos tetejűek, ugyanakkor a járdák leggyakrabban nem közvetlenül az épület mellett futnak, így nem eshet emberre a tetőről lecsúszó hó. Nem így a városközpontban, ahol szinte kizárólag sátortetejű házak vannak, sok régi épület tetején hófogó sincs, így a leszakadó hóréteg akadálytalanul a forgalmas járdákra zúdul.
Keddi terepszemlénk során is egy hasonlónak voltunk szemtanúi: a Városháza tér egyik épületéről, nagyjából 7–8 méteres magasságból egy gyalogos nyakába zúdult a tetőről lecsúszó vizes hótakaró. A férfi feje és nyaka is megtelt hóval, de szerencsére nem sérült meg. A járdán viszont nagy riadalmat keltett a tetőről lezúduló „lavina”. „Még most is reszketek, úgy megijedtem” – mondta percek múlva egy közelben álló hölgy, aki a hózuhatag elől az épület alá menekült.
A témával kapcsoltban megkerestük Tikosi Lászlót, a városháza műszaki igazgatóját, aki elmondta, nem tud olyan határozatról vagy törvényről, ami az épülettulajdonosokat a tetők hótalanítására kötelezné. Nem lehet arra kötelezni senkit, hogy felmásszon a kétemeletes háza 40–60 fokos dőlési szögű tetejére, és letakarítsa a havat, abszurdum is lenne a tetőcserepekre küldeni például egy nyugdíjas magánháztulajdonost, hiszen ezzel nagyobb veszélynek lenne kitéve, mint amekkora veszélyt a tetőn lévő hó jelenthet – fogalmazott a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy az épületekről lógó jégcsapokat – amelyek nagyobb balesetveszélyt jelentenek – mindenkinek le kellene vernie, hiszen mindenki felelős saját épületéért. A középületek esetében a villamossági vállalat emelőkosárral rendelkező gépkocsijának segítségével tették ezt meg az elmúlt napokban – közölte Tikosi László.
Az építkezési standardok szerint egyébként a sátortetejű házak esetében hófogókat kellene használni, és az újonnan épülő házak jelentős többségére fel is kerülnek ezek, hiszen a gyártók már olyan cserepeket kínálnak, amelyekre egyszerűen rá lehet szerelni a hófogókat. A városközpontban található házak többsége viszont az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején épült, és egy részükön nincs hófogó, ami megakadályozhatná, hogy a tetőn felhalmozódott vastag, vizes hótakaró nagy darabokban zuhanjon le az épületről.
Országos szinten emberéletet is követelt az épületek tetejéről lezúduló hó, illetve jég. Hétfőn délután Barládon (Bârlad) egy 43 éves férfi vesztette életét, miután egy üzletközpont tetejéről tekintélyes mennyiségű hó és jégréteg zúdult rá. Az ingatlan tulajdonosát egy helyi tanácshatározat értelmében 2500 lejre büntette a település önkormányzata. Szintén hétfőn egy Târgu Jiu-i nő szenvedett koponyatörést hasonló okok miatt, de több komoly káreset is történt az ország különböző részein, főként parkoló autókban tett kárt a háztetőkről leszakadó hóréteg és jég.
Kigyulladt lakóházhoz riasztották a tűzoltókat Szentegyházán a Turista utcába hétfőn délután. Az épület megsemmisült a tűz következtében.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Folytatódik, sőt bővült is a felújítás a székelykeresztúri Kossuth Lajos negyedben, noha az önkormányzat továbbra sem kapta meg a megnyert pályázati támogatást. A munkálatokat egyelőre saját költségvetésből finanszírozzák.
Vélhetően az erős szél következtében dőlt rá a kiszáradt fa egy a Nicolae Bălcescu utcában parkoló autóra hétfőre virradóra – erősítette meg lapunknak a székelyudvarhelyi helyi rendőrség.
Dolgoznak a székelymagyarosi kultúrotthon és a vele egybeépített régi iskola energiahatékonysági felújításán. A kivitelezést július 31-ig be kell fejezni, különben vissza kell fizetni a pályázaton nyert támogatást.
Két helyszínen is útlezárásra kell számítani Székelyudvarhelyen péntektől, a közúti infrastruktúra fejlesztése miatt.
A helyi idegenforgalom helyzete és az általános gazdasági nehézségek miatt újabb csoportos leépítés körvonalazódik Parajdon. A bányakatasztrófa óta a turizmus életben tartásáért küzdő település egyik turisztikai egysége került most nehéz helyzetbe.
Megnyitották a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Írói naplókat bemutató vándorkiállítását szerdán délután Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumnak otthont adó Haberstrumf-villában.
Ijesztő tények láttak napvilágot a Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság udvarhelyi ülésén: a fiatalok sokszor internetről rendelik az ellenőrizetlen összetételű szintetikus drogokat. Az áru önkiszolgáló csomagautomatákba érkezik, onnan veszik át.
Kerékpáros felvonulással, előadásokkal, filmvetítésekkel és családi programokkal várják az érdeklődőket a székelyudvarhelyi majálison, amely idén is a Szejkefürdőn lesz április 30-án és május 1-jén.
szóljon hozzá!