Indítványozták Matolcsy György letartóztatását

– tette hozzá az MTI szemléje szerint.

„Nagyon nehéz volt feldolgozni ezt az ötoldalas, nagyon sok adatot tartalmazó gyanúsítást. Amíg nem látjuk, hogy milyen bizonyítékok képezik az alapját, addig erre nem tudunk reagálni” – fogalmazott a védő.

Matolcsy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészségről a rendőrségi fogdára szállították. A letartóztatásáról várhatóan pénteken dönt a bíróság – írta a hírportál.

A volt jegybankelnököt szerda reggel vették őrizetbe a a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán azt közölte, hogy összehangolt „nyomozási cselekményeket” hajt végre az úgynevezett MNB-ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban.

A jegybank jelenlegi vezetése mellett az Állami Számvevőszék tett feljelentést az ügyészségen az MNB-alapítványok ügyében, párhuzamosan a 2025 márciusában nyilvánosságra hozott ÁSZ-jelentéssel, amely a jegybank, illetve az általa alapított Pallas Athéné alapítványok és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével foglalkozott. Az ügyben 2025. március 21-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda elindította a nyomozást, amelyet 2026. április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vont. Az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatja le.

A Matolcsy György vezette jegybank által 2014-ben létrehozott, 2019-ben összeolvadt Pallas Athéné alapítványok (PADME) vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott. Az átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán keresztüli, az ÁSZ szerint bűncselekmény gyanúját is felvető működés

Az Országgyűlés 2026. május 26-án fogadta el az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot azzal, hogy a bizottság december 31-éig jelentést készít tevékenységéről, amelyet az Országgyűlés honlapján tesz közzé.

Az ügy következő fordulata a 2026. május 28-án a Központi Nyomozó Főügyészség és több társszerv közreműködésével több helyszínen tartott kutatás volt. Másnap a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy az ÁSZ korábbi jelentései alapján két szálon folyik a nyomozás 2025 áprilisa óta:

• az egyik a jegybanki alapítványok és az MNB épületének felújításával összefüggő hűtlen kezelés,

• a másik pénzmosás gyanúja miatt.

A nyomozók addig 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat, a nyomozás során 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap került képbe, valamennyi helyszínen jelentős mennyiségű iratot és elektronikus adathordozót foglaltak le. A pénzmosás ügyében 2025. április 22-én rendeltek el eljárást, annak megindítását követően már másnap négy magánszemélytől 506,2 millió forint számlapénzt foglaltak le, május 9-én pedig 80,8 milliárd forintnyi értékpapírszámlát fagyasztottak be.

2026. augusztus 13-án az MNB átadta az ügyészségnek azokat a dokumentumokat és információkat, amelyek a korábbi jegybanki vezetés idején megkísérelt, az Optima-csoport és a Quartz-csoport közötti értékpapírkölcsön-ügylettel kapcsolatban rendelkezésre állnak.

Az MNB előző vezetéséhez kötődő alapítványi vezetés a jegybankelnök-váltás előtti utolsó napokban a PADME Alapítvány vagyonának jelentős részét megpróbálta kivonni az Optima irányítása alól, hogy azt a Quartz Alapkezelőhöz helyezze át. Az ügyletet az új jegybanki és alapítványi vezetés megakadályozta, majd 2025 áprilisában büntetőfeljelentést tett.

Az ügyben a KNYF 2026. szeptember 22-én újabb eljárási cselekményeket, köztük kutatást és lefoglalást végzett a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő ügyben. Az MTI megkeresésére akkor azt írták:

Az MNB-s visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság október 1-jén meghallgatta Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőt az ügyben. Bánki Erik terjesztette be 2016-ban a jegybanki törvény módosítását, Kósa Lajos pedig a nagyobbik kormánypárt, a Fidesz frakcióvezetője volt abban as időben. Bánki Erik azt mondta, a törvénynek nem volt célja, hogy lehetőséget biztosítson az MNB-alapítványok jogellenes gazdálkodására, hiszen az Állami Számvevőszék továbbra is ellátta azok felügyeletét. Kósa Lajos hangsúlyozta: amikor 2016-ban úgy fogalmazott, hogy a jegybanki alapítványoknak juttatott vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, akkor az MNB által átküldött anyag indoklását ismertette.