„Gyöngyhalászat” az udvarhelyi oktatásban

A bentlakás, étkezés és havi kétszeri hazautazás költségeit biztosítva székelyudvarhelyi középiskolákban biztosítaná a középiskolai továbbtanulás lehetőségét szórványban – többek között Beszterce-Naszód és Szeben megyékben – élő nyolcadik osztályt végzett diákok számára a Szász Jenő vezette budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI).

A „gyöngyhalász stratégiája” célja, hogy olyan szórványiskolák tanulóinak tegyék elérhetővé a magyar nyelvű középiskolai képzést, akik otthon csak román tagozaton folytathatnák tanulmányaikat. Az NSKI ösztöndíjprogramját több irányból is bírálták a közelmúltban, az RMDSZ több vezető politikusa is tiltakozott a kezdeményezés ellen, egyebek között azzal érvelve, hogy a budapesti intézet az erdélyi magyarok megkérdezése nélkül indította el a szórványoktatásra nézve hátrányos kezdeményezését. Az intézkedés a magyar kormányzat részéről is bírálatot kapott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hónap végén leszögezte: a magyar kormány nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiürítését célozzák, így a „gyöngyhalász stratégiát” sem. A szórványban élő magyar pedagógusok egy része is ettől tart, a beszámolók szerint ugyanis az NSKI ajánlatától nemcsak azoknak a diákoknak a szülei esnek kísértésbe, akiknek a gyereke csak román tagozaton tanulhatna tovább, hanem azoké is, akiknek lehetőségük lenne továbbtanulni magyarul, ez pedig a magyar nyelvű középiskolai oktatás fennmaradását veszélyezteti a szórványban.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a szórvány- és szórvány-ösztöndíj kísérleti programjával kapcsolatos közleményben hangsúlyozta, hogy az intézmény a „Magyar gyermek magyar iskolába” mottó mentén fogalmazza meg a szórványoktatással kapcsolatos elképzeléseit. Azon diákok számára szorgalmazza a szórványösztöndíj program kidolgozását, akiknek a felső tagozatos általános iskolai oktatás után nincs lehetőségük magyar nyelven folytatni középiskolai tanulmányaikat, és emiatt román nyelvű oktatási intézményekbe kényszerülnek. A szórványban működő egyházi és oktatási szakemberek véleménye alapján ugyanis ez is oka a szórványközösségek rohamos létszámbeli fogyásának – írja közleményében az NSKI, megemlítve azt is, hogy minta-projekjeik nem felülírni, hanem kiegészíteni kívánják a jelenleg is működő szórványkollégiumi rendszert.

Román tagozatról magyar középiskolába

Az általunk megkérdezett székelyudvarhelyi iskolaigazgatók nincsenek egységes állásponton a „gyöngyhalász stratégiát” illetően, de az általuk elmondottakból kiderül, az udvarhelyi középiskolák évről évre ösztöndíj nélkül is vonzó célpontot jelentenek több szórványból érkező diák számára.

A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban évente több szórványból érkező diák is megkezdi tanulmányait, köztük olyanok is vannak, akiknek ezt megelőzően magyar nyelvből vizsgázniuk kell, ugyanis szülőhelyükön már a magyar nyelvű öt-nyolc osztályos képzés is megszűnt, így ők román tagozaton végeztek. „Tavaly és tavalyelőtt is volt olyan diák, akinek magyarból kellett vizsgáznia Csíkszeredában, hogy jöhessen hozzánk” – fogalmazott Tőkés Zsolt, a tanintézet igazgatója, hozzáfűzve, hogy ezek a diákok magyar oktatás híján román osztályba jártak korábban. A református kollégiumnak egyébként van saját ösztöndíjprogramja is, így iskolaalapítójuk, Bethlen János tiszteletére minden évben – immár hatodik éve – felajánlanak egy ösztöndíjat a Beszterce-Naszód megyei Bethlen egy magyar diákjának, aki így Udvarhelyen kezdheti meg középiskolai tanulmányait. Tőkés Zsolt elmondta, nem idegen számára az NSKI ösztöndíjprogramjának gondolata sem, és véleménye szerint álszent dolog teljesen elutasítani azt. Ez a húsba vágó téma, nem a politikai színtéren kellett volna terítékre kerülnie, mert ott mindig mindenről vannak ellenvélemények, a kérdést az oktatásban dolgozó szakembereknek kellett volna megvitatniuk, nem most, hanem már régen – véli Tőkés Zsolt.

Ne menjen a szórványkollégiumok kárára

A Tamási Áron Gimnáziumban évente 3–4 távolabbi szórványtelepülésről érkező diák kezdi meg tanulmányait. Mint azt Laczkó György igazgató elmondta, nem mind olyan településekről érkeznek, ahol már megszűnt a magyar középiskolai oktatás, van, aki azért jön a gimnáziumba, mert az általa választott szakon nincs már magyar nyelvű képzés szülőhelyén. Legtávolabbi diákjaik Medgyesről és Balázsfalváról származnak, egyikük sem kap ösztöndíjat, szüleik fizetik iskoláztatási költségeiket, mint bármelyik vidéki tanulónak – mondta a tanintézet igazgatója. Amennyiben nem lesz a szórványkollégiumok kárára, hasznos lehet az NSKI ösztöndíjprogramja, de hangsúlyozottan csak abban az esetben, ha olyan diákokat halásznak ki, akiknek nincs lehetőségük magyarul továbbtanulni, és emiatt román osztályba kellene menniük – véli Laczkó György.

Ne csak diák, felkészült pedagógus is legyen

Bálint Mihály, a Benedek Elek Elméleti Líceum igazgatója nem tud olyan szórványban élő diákról, aki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ösztöndíjprogramja segítségével náluk tanulna tovább, nem kaptak ilyen jellegű érdeklődést – mondta. Legtávolabbi diákjaik a Gyimesekből érkeztek, nagyobb számban tíz, tizenöt évvel ezelőtt voltak szórványból, moldvai településekről származó tanulóik, mostanában nincsenek – magyarázta az igazgató. Nem fogalmazta meg álláspontját az ösztöndíjprogrammal kapcsolatban, elmondta, szívesen fogadják a szórványból érkező diákokat, de feltette a kérdést, hogy mi lesz a veszélyeztetett magyar közösségekkel és a szórványkollégiumokkal, ha ezek a gyerekek székelyföldi iskolákban folytatják tanulmányaikat. Egy másik szempontra rávilágítva ugyanakkor hangsúlyozta azt is, ahhoz, hogy a szórványban élők a tömbmagyar településeken tanuló diákokéhoz hasonló képzést kaphassanak és egyenlő esélyekkel indulhassanak velük az egyetemi felvételiken, felkészült magyar pedagógusokra van szükség a szórványban is.