„Be van fejezve a nagy mű, igen”

A Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központjának (MKK) rendezésében és a székelyudvarhelyi városi könyvtárral partnerségben Jankovics Marcell közel háromórás animációs filmjét két részletben, pénteken és szombaton este vetítették a Stúdió Moziban. Szombaton maga az alkotó is részt vett a vetítésen, bár csak a film utolsó néhány percét tekintette meg. Jól is van ez így – mesélte később – hisz a több mint két évtizednyi munkát és az ezzel járó érzéseket nem jó mindig felidézni, hisz az alkotó ember így folyton elérzékenyülne. A vetítést követően az est meghívottját Lakatos Mihály, az MKK igazgatója faggatta a több mint húsz év munkájáról, valamint a hogyan továbbról.

Jankovics Marcell neve egyébként nem ismeretlen a székelyföldi közönség előtt sem, olyan ikonikus alkotások kötődnek nevéhez, mint a Fehérlófia, a Sisyphus (melyért 1975-ben Oscar-díjra jelölték), a János vitéz stb. S hogy a kritika szerint életművének csúcsát jelentő Az ember tragédiájának befejezése miért váratott közel három évtizedet magára? „A pénzhiány, hisz a munka nem volt folytonos mindezen évek alatt: amikor nem volt pénz, akkor leálltunk. Ezt nem úgy élem meg, mint egy tragédiát, hanem Isten ajándékaként fogom fel: ha a film elkészül hat év alatt, akkor sokkal szelídebb lett volna a végeredmény” – magyarázta az alkotó, hozzáfűzvén: ha a film botladozik és dadog, azért van, mert nem volt elég pénz ahhoz, hogy folyamatosan beszéljen.

A 2011 decemberében, a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott díszbemutató után Az ember tragédiája a nemzetközi színtéren is megfordult (Oslótól Limáig, és Chicagótól Kolozsvárig), főként diák- és filmfesztiválokon, hisz moziforgalmazásra nem alkalmas. „Én magam is DVD-forgalmazásban hiszek, hogy meg lehessen a filmet állítani, visszalapozni, újra megnézni stb.” – magyarázta Jankovics. „Úgy érzem, a választott témához mérten sikeres film. A filmjeimmel általában úgy van, hogy amikor egyet bemutatnak, akkor kicsit fanyalognak a nézők, és az előzőt tartják sikernek, aztán mikor kijön a következő filmem, akkor azért fanyalognak, és megint az előzőt szokták dicsérni. A Fehérlófiát én bukásnak véltem, mert 400 ezer nézője volt, Az ember tragédiáját eddig valamivel több mint 20 ezren látták, ezt meg sikerként tartják számon” – tette hozzá.

Mint kiderült, bár Az ember tragédiája méltó befejezése lenne pályájának, újabb, ezúttal az Árpád-házi királyokról szóló rajzfilmsorozatot készít a jövőben Jankovics. „A díszbemutatón azt mondtam: Megérte(m)! Ez ugyanis nagy kérdés volt, hogy megérem-e hogy elkészüljön a film. Aztán eltelik egy kis idő, és már nem szeretek róla beszélni. Mindig az érdekel, amit éppen csinálok, Az ember tragédiája pedig már be van fejezve. Egyébként ez majdnem minden filmessel így van” – mondta.

Megtudtuk, a film genézis-története egy meghiúsult bibliai-rajzfilmsorozatból fakadt. „A Hamlet elkészítésére kértek fel, de én kifejezetten magyar művet szerettem volna. Így jött Az ember tragédiája, melyet egyébként semmilyen más műfajban nem lehet úgy képbe ültetni, hogy átjöjjön, csak animációban. Lehet, hogy mindez tudat alatt szerepet játszott a választásban, de az igazi döntés akkor született meg, mikor újraolvastam a művet, és rájöttem, hogy tele van aktuális problémákkal: a család feloszlása, a globalizáció kérdése stb. Fene gondolta a nyolcvanas években, mikor a forgatókönyvet írtam, hogy Lucifernek az a mondata, hogy „Most már az egész föld a széles haza”, illetve Ádám válasza, hogy egy dolgot hiányol, a hon fogalmát, mit fog számunkra jelenteni két évtized múlva. Ez volt a kiindulási pont, de a csoda időközben ért utol: az a rengeteg dolog, amit a filmgyártás közben fedeztem fel” – mesélte Jankovics, aki egyébként úgy véli, mint valami prófétát, most fogja a világ újra felfedezni Madáchot, s talán Az ember tragédiája animációs filmnek is lesz ebben némi szerepe. S ha a széles világban nem is, de a „nagy mű” tán a magyar nyelvterületen segít majd Madách remekének fel- vagy újra felfedezésében.