Kétségtelen, hogy Szejkefürdő első fénykora Orbán Balázs idejére tehető, hiszen a világot járt néprajzkutató, író és politikus, ha jelentős vagyonnal nem is rendelkezett, tisztában volt azzal, hogy milyennek kell lennie egy gyógyfürdőnek.
2014. július 17., 15:542014. július 17., 15:54
2014. július 18., 08:182014. július 18., 08:18
Báró Orbán Jánosné 1866-ban vásárolta meg a területet, majd öt évvel később a tulajdonjogot fiára ruházta át, aki az Attila-forrásnak nevezett központi forráshoz építtetett egy körmedencét (1870 táján), éttermet, néhány villát, és parkosította a területet. A Nagymál oldalában sétányokat alakíttatott ki.
Az udvarhelyiek igen kedvelték a fürdőt, ahová abban az időben a nyári szezonban óránként kijártak az omnibuszok. Orbán Balázst végakarata szerint itt helyezték végső nyugalomra (1890), ám a mostani örök hajlék immár a negyedik. Abból a korszakból csak a sokszor átalakított nagymedence, a fürdőgondnoki ház és a „legnagyobb székely” sírja előtt álló székely kapu maradt fenn.
Egykor majdnem az egész város szomját oltotta a Szejke-víz
Gyógy- és borvizek törtek itt a föld felszínére, amelyek használata mostanában minden próbálkozás ellenére háttérbe szorult. Csupán a főforrás népszerűsége töretlen. Ez a korábbi nevén „Szejke savanyúvíz Sarolta forrás” több „ráncfelvarráson” esett át. Az első világháború előtt még palackozták is, így messzire eljutott, de igazi jelentősége az volt, hogy gyakorlatilag a város jelentős részét – öt-hat ezer embert – innen látták el kitűnő ivóvízzel, mivel akkortájt még nem volt kiépített vízhálózat.
A háromliteres cserépkorsóban szállított vízre elő lehetett fizetni. Ez a bivaly, majd traktor vontatta szekéren történő kiszállítás a múlt század hetvenes éveiig működött. Ma már csak a Szejke Fesztivál logója s pár, a múzeumban megőrzött korsó emlékeztet erre a korszakra, amikor a Szejke vize elválaszthatatlan volt a város háztartásaitól. Ez a borvíz, ha „ráncfelvarrásról” beszélünk, az emberi beavatkozás következtében változott ilyenné. A visszaemlékezések alapján jóval szénsavasabb volt az 1946-os fúrásig. Később, az 1970-es években ismét próbálkoztak feltárással, szerették volna növelni a forrás hozamát, de ezek sem voltak sikeresek, és egyáltalán nem használtak az ásványvíz forrásának.
Az árvizek is érintik ezt a területet, ilyen alkalmakkor fertőződhet a forrás. Ez legutóbb 2005. augusztus 23-án fordult elő, bár utána pár évvel, 2011 nyarán – amikor nem volt árvíz, sőt kifejezetten aszályos esztendő volt – ismét elterjedt a hír, hogy az egészségre ártalmas, állati eredetű szerves anyagokkal fertőződött, s emberi fogyasztásra nem ajánlják. Jórészt vaklárma volt ez a figyelmeztetés, hiszen a vizet továbbra is használták. A későbbi elemzések aztán már nem mutattak ki semmilyen ártalmas tartalmat, és a Szejke-víz fogyasztására visszavezethető megbetegedést sem jelentettek a közegészségügyi hatóságok. Manapság a pillepalackos hazaszállítás divatját éljük, a borvíz népszerűbb, mint valaha, és az autósok jóvoltából még jóval távolabbi helyekre is eljuthat, mint az ántivilágban. A másik két kútról azonban alig hallani.
Másfélszáz éves fürdőkultúra
A Szejkén kiváló édesvizű strand működik. Nyilvánvaló, hogy nem abban a formában, mint Orbán Balázs idejében. Több korszerűsítésen esett át, s bár viszonylag hideg a vize, továbbra is igen kedvelt fürdőzőhely.
Annak ellenére, hogy Borvízmúzeum létesült itt és a Borvizek Útja keretében jelentős területrendezés történt, a Szejke kapacitása részben kihasználatlan. A gyógyvizek hasznosításáról kevés szó esik, a felújított mofetta nem működik. A fürdőt védetté nyilvánították ugyan, megszüntették a futballpályát, de továbbra sem rendeződött a harminc-negyven évvel ezelőtt épített vállalati és szakszervezeti villák helyzete. Egyik-másik vállalat megszűnt, vagy annyira ellehetetlenedett, hogy nem is próbálkozik az épületek rendbetételével és használatával, de vannak köztük jó karban lévők és hasznosítottak is.
Több is megmutatkozhatna értékeinkből
Az 1970-es évek elején elbontották a fürdő bejáratánál lévő díszkaput, melynek helyére mindmáig nem állították fel méltó utódját. Mindenkit érdekelnek az itteni látnivalók. Orbán Balázs sírja valós turistalátványosság, az előtte lévő székely kapuk a város szimbólumai, de mégis hiányérzete van az embernek, hiszen ez a hely jóval „többet tud”, mint amennyit ma látunk belőle. Úgyhogy érdemes jobban odafigyelni rá. Mert egyáltalán nem biztos, hogy most van a jobb sorsra érdemes fürdő második fénykora.
A bajbajutottak megsegítésére buzdított hétfőn Oroszhegyben Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanakkor bejelentette, hogy magyar kormány támogatja a nyikómalomfalvi iskola újjáépítését és az ülkei óvoda elindítását.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!