
Kétségtelen, hogy Szejkefürdő első fénykora Orbán Balázs idejére tehető, hiszen a világot járt néprajzkutató, író és politikus, ha jelentős vagyonnal nem is rendelkezett, tisztában volt azzal, hogy milyennek kell lennie egy gyógyfürdőnek.
2014. július 17., 15:542014. július 17., 15:54
2014. július 18., 08:182014. július 18., 08:18
Báró Orbán Jánosné 1866-ban vásárolta meg a területet, majd öt évvel később a tulajdonjogot fiára ruházta át, aki az Attila-forrásnak nevezett központi forráshoz építtetett egy körmedencét (1870 táján), éttermet, néhány villát, és parkosította a területet. A Nagymál oldalában sétányokat alakíttatott ki.
Az udvarhelyiek igen kedvelték a fürdőt, ahová abban az időben a nyári szezonban óránként kijártak az omnibuszok. Orbán Balázst végakarata szerint itt helyezték végső nyugalomra (1890), ám a mostani örök hajlék immár a negyedik. Abból a korszakból csak a sokszor átalakított nagymedence, a fürdőgondnoki ház és a „legnagyobb székely” sírja előtt álló székely kapu maradt fenn.
Egykor majdnem az egész város szomját oltotta a Szejke-víz
Gyógy- és borvizek törtek itt a föld felszínére, amelyek használata mostanában minden próbálkozás ellenére háttérbe szorult. Csupán a főforrás népszerűsége töretlen. Ez a korábbi nevén „Szejke savanyúvíz Sarolta forrás” több „ráncfelvarráson” esett át. Az első világháború előtt még palackozták is, így messzire eljutott, de igazi jelentősége az volt, hogy gyakorlatilag a város jelentős részét – öt-hat ezer embert – innen látták el kitűnő ivóvízzel, mivel akkortájt még nem volt kiépített vízhálózat.
A háromliteres cserépkorsóban szállított vízre elő lehetett fizetni. Ez a bivaly, majd traktor vontatta szekéren történő kiszállítás a múlt század hetvenes éveiig működött. Ma már csak a Szejke Fesztivál logója s pár, a múzeumban megőrzött korsó emlékeztet erre a korszakra, amikor a Szejke vize elválaszthatatlan volt a város háztartásaitól. Ez a borvíz, ha „ráncfelvarrásról” beszélünk, az emberi beavatkozás következtében változott ilyenné. A visszaemlékezések alapján jóval szénsavasabb volt az 1946-os fúrásig. Később, az 1970-es években ismét próbálkoztak feltárással, szerették volna növelni a forrás hozamát, de ezek sem voltak sikeresek, és egyáltalán nem használtak az ásványvíz forrásának.
Az árvizek is érintik ezt a területet, ilyen alkalmakkor fertőződhet a forrás. Ez legutóbb 2005. augusztus 23-án fordult elő, bár utána pár évvel, 2011 nyarán – amikor nem volt árvíz, sőt kifejezetten aszályos esztendő volt – ismét elterjedt a hír, hogy az egészségre ártalmas, állati eredetű szerves anyagokkal fertőződött, s emberi fogyasztásra nem ajánlják. Jórészt vaklárma volt ez a figyelmeztetés, hiszen a vizet továbbra is használták. A későbbi elemzések aztán már nem mutattak ki semmilyen ártalmas tartalmat, és a Szejke-víz fogyasztására visszavezethető megbetegedést sem jelentettek a közegészségügyi hatóságok. Manapság a pillepalackos hazaszállítás divatját éljük, a borvíz népszerűbb, mint valaha, és az autósok jóvoltából még jóval távolabbi helyekre is eljuthat, mint az ántivilágban. A másik két kútról azonban alig hallani.
Másfélszáz éves fürdőkultúra
A Szejkén kiváló édesvizű strand működik. Nyilvánvaló, hogy nem abban a formában, mint Orbán Balázs idejében. Több korszerűsítésen esett át, s bár viszonylag hideg a vize, továbbra is igen kedvelt fürdőzőhely.
Annak ellenére, hogy Borvízmúzeum létesült itt és a Borvizek Útja keretében jelentős területrendezés történt, a Szejke kapacitása részben kihasználatlan. A gyógyvizek hasznosításáról kevés szó esik, a felújított mofetta nem működik. A fürdőt védetté nyilvánították ugyan, megszüntették a futballpályát, de továbbra sem rendeződött a harminc-negyven évvel ezelőtt épített vállalati és szakszervezeti villák helyzete. Egyik-másik vállalat megszűnt, vagy annyira ellehetetlenedett, hogy nem is próbálkozik az épületek rendbetételével és használatával, de vannak köztük jó karban lévők és hasznosítottak is.
Több is megmutatkozhatna értékeinkből
Az 1970-es évek elején elbontották a fürdő bejáratánál lévő díszkaput, melynek helyére mindmáig nem állították fel méltó utódját. Mindenkit érdekelnek az itteni látnivalók. Orbán Balázs sírja valós turistalátványosság, az előtte lévő székely kapuk a város szimbólumai, de mégis hiányérzete van az embernek, hiszen ez a hely jóval „többet tud”, mint amennyit ma látunk belőle. Úgyhogy érdemes jobban odafigyelni rá. Mert egyáltalán nem biztos, hogy most van a jobb sorsra érdemes fürdő második fénykora.
Tizenkettedik alkalommal szervezik meg a Nyikómalomfalvi Hagyományőrző Kézműves Tábort, ahol a gyerekek a székely népi hagyományokkal, kézműves mesterségekkel és különböző művészeti foglalkozásokkal ismerkedhetnek meg augusztus 10. és 14. között.
Új finanszírozási szerződést írt alá Székelykeresztúr önkormányzata és a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség a vállalkozói inkubátorház megvalósítására. A korábban meghiúsult projektet most új pályázati ciklusban indítják újra.
Székelyudvarhelyen mutatják be ismét múzeumi környezetben a Magyar Menyasszony című, díjnyertes kiállítást. A Haáz Rezső Múzeumban augusztus 7-én nyíló tárlatot helyi gyűjteményekből kölcsönzött tárgyak is gazdagítják.
Ismét medvét észleltek Székelyudvarhelyen: kedden éjszaka a Szentimre utcában tűnt fel a nagyvad, a lakosságot Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a hatóságok.
Hárombocsos anyamedve járt a székelyudvarhelyi Malom utcában vasárnap éjszaka. A vadállat kukákat borogatott, majd a Sétatéren át menekült el. Szombaton és vasárnap a Medvék utcából és az Éltetőkút utcából is érkezett riasztás.
Három napon át változatos programokkal telik meg Székelykeresztúr, ahol augusztus 7. és 9. között rendezik meg a Keresztúri Városnapokat.
Térkövezik a református templom előtti teret Agyagfalván, miközben több útszakaszon is zajlanak a felújítások. Egy korábbi munkálat során látványosan megrongálódtak az utak az udvarhelyi településen, és az önkormányzatnak jelentős önrészt kell vállalnia.
Baleset történt Szentegyháza csíkszeredai kijáratától nem messze a 13A jelzésű országúton csütörtök délután.
Negyven férőhelyes bölcsőde épült meg Parajd Mánya-kert nevű részén, ahol tizennyolc alkalmazott fog dolgozni. A létesítmény reménysugár lehet a bányakatasztrófa által sújtott községnek.
Lezárják vasárnaponként a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utcát a forgalom elől, főként azért, hogy legyen egy hely, ahol a gyermekek biciklizni tanulhatnak. Erről, a képviselői lemondások hivatalosításáról és még sok másról döntött a képviselő-testület.
szóljon hozzá!