
Fotó: Veres Nándor
Kevesebb vadkárt jegyeztek fel az első félévben Hargita megyében, mint az elmúlt év azonos időszakában. Azt viszont nem tudni, hogy valóban csökkent-e az ilyen jellegű károk száma, vagy a körülményes kártérítési eljárás miatt kevesebben jelentik az eseteket.
2015. július 19., 17:332015. július 19., 17:33
Döntő többségükben továbbra is a medvék okozzák a legtöbb kárt a gazdáknak Hargita megyében, ám tavalyhoz képest idén az első félévben kevesebb kárbejelentést kapott a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség.
Mint azt Domokos László József, az intézmény igazgatója portálunkkal ismertette, az év eleje óta 72 vadkárról készítettek feljegyzést, ebből 52-t medvék okoztak. A szigorúan védett nagyragadozó leggyakrabban a gazdák állatállományában tett kárt, többnyire a legelő állatokra támadt rá. Nagy károk is voltak, a Kászonokban például mintegy két hónapja tehenekre támadt rá a medve, egyet megölt, két másikat pedig olyan súlyosan megsebzett, hogy azokat is le kellett vágni – részletezett egy nagyobb káresetet a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy voltak esetek, amikor méz után kutatva méhkaptárakat tört össze a medve.
Noha erre az évre is jócskán kijutott a vadkárokból Hargita megyében, az év közepéig feljegyzett 72 eset kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Domokos László József pontos számot ugyan nem tudott mondani, de azt közölte, hogy tavaly ilyenkor sokkal több volt a vadkár, száz fölött volt a feljegyzett káresetek száma, idén e tekintetben jobban áll a megye. A csökkenés oka azonban nem ismert. Elképzelhető, hogy természetes élőhelyükön idén több a táplálék, lehet, hogy már kezdett beérni az áfonya, és az tartja most őket fenn az erdőkben – magyarázta a környezetvédelmi ügynökség vezetője, de kérdésünkre elmondta azt is, előfordulhat, hogy idén kevesebb gazda jelentette be a kárt. Ilyen esetek biztosan vannak, hallomásból tudják, hogy sokan megunták a kártérítés-igényléssel járó hercehurcát, körülményes az ügymenet, és késnek a kifizetések – összegezte a helyzetet az igazgató.
A káresetek száma viszont szinte biztosan meg fog ugrani az elkövetkező időszakban, ugyanis a termények – leginkább a silókukorica –, majd a gyümölcsök érése minden évben lecsalogatja a nagyvadat az erdőkből.
A tavaszi vadszámbecslés adatai szerint Hargita megyében nagyjából ezer barnamedve él, a populáció mintegy 4,5 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest.
A vadkárok számát tekintve a vaddisznók állnak a második helyen a megyében, a növényevő vad többnyire a krumpliföldeken és a friss vetésekben okozott károkat a gazdáknak.
December 15-től élesben működik a fizetéses parkolási rendszer Gyergyószentmiklóson. A szolgáltatást a piacgondnokság és a helyi rendőrség fogja felügyelni. A bérletek már megvásárolhatók a zöldségpiacnál a piacgondnokság irodájában.
Módosította a költségvetést a gyergyószentmiklósi képviselő-testület, és ezzel több adósságot is rendez. Közelebb került a Virág negyed déli részének korszerűsítése. Terítéken volt a Monturist-téma is: a helyzet ismét a város hátrányára módosulhat.
Könyvbemutatók, kiállítások, ünnepi programok, gasztronómiai különlegességek és fergeteges esti koncertek tették emlékezetessé a hétvégi Szent Miklós Napokat Gyergyószék központjában.
Zajlik a gyergyócsomafalvi Szent Péter és Pál templom felújítása: az elmúlt hónapokban több mint 400 ezer lej értékű munkát sikerült elvégezni. A torony jövőre elkészülhet, ezt követően pedig nekiláthatnak a teljes külső felújításnak.
Csapdába esett egy négylábú Galócáson, egy nagyjából tíz méter mélységű medencében. A bajba jutott kutya ugatására egy járókelő figyelt fel, aki riasztotta a tűzoltókat, így rövid időn belül sikerült kimenekíteni.
Egyedi és megismételhetetlen alkalomnak lehettek szemtanúi azok, akik részt vettek szombaton délben a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom búcsús szentmiséjén: a város védőszentjének új szobrában elhelyezték Szent Miklós püspök ereklyéjét.
Nem szabad csak gazdasági jelentőséget látni a vallási turizmusban. Sőt, az Isten tiszteletét nem írhatja felül a templom: akkor is a csend és az imádság helye marad, ha nyitott bármilyen látogatónak – emelte ki Kovács Gergely érsek Gyergyószentmiklóson.
A Szent Miklós Napok keretében nyílik meg a Mikulás Falu a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán. Az esemény 3 napon át várja a családokat programokkal, de a helyszín utána is látogatható lesz, egészen december 21-ig.
Utak, tájak címmel nyílik meg december 5-én 17 órakor Funkenhauzer Zsófia képzőművész kiállítása a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában.
Megérkezett Gyergyószentmiklósra az első két, 79 férőhelyes elektromos autóbusz, amelyek a város és környékbeli községek közszállítását fogják szolgálni. A járművek díszítéséhez több száz gyermektől várnak rajzokat.
szóljon hozzá!