Fotó: Thomas Campean
A XV. Míves Emberek Sokadalma rendezvénysorozat első mozzanataként csütörtök délután nyitották meg a Hagyományos gyöngyök nemzetközi projekt gyöngyékszer-kiállítását: a Haáz Rezső Múzeumban rendezett tárlat betekintést nyújt az öt ország partnerségében létrejövő értékmentő program tevékenységébe, általa a látogató elé tárul a Kárpát-medence gyöngyfűző hagyománya.
2014. július 17., 20:202014. július 17., 20:20
2014. július 17., 20:452014. július 17., 20:45
Három napon át a Székely Támadt-várban zajlanak a Hagyományos gyöngyékszerek projekt workshopjai, melyeknek kettős célja hordható, de mégis a hagyományos jegyeket őrző gyöngyékszerek gyártása, valamint egy útmutató, tankönyvszerű kiadvány anyagának összeállítása. A horvátországi, bulgáriai, csehországi, magyarországi és romániai gyöngyfűzőmesterek munkáit, illetve országaik gyöngyfűzőhagyományait hivatott a nagyközönség elé tárni a múzeum emeleti kiállítótermében berendezett tárlat.
A megnyitón Pál Kincső és Fábián Annamária népdalénekesek rövid műsorát hallgathatták meg az érdeklődők. Az eseményen és a délelőtti szakmai konferencián is részt vett Tötszegi Tekla, a Kolozsvári Néprajzi Múzeum munkatársa, aki a testdíszítés ősi hagyományáról, illetve az üveggyöngyök megjelenéséről beszélt. A test díszítésének, ékesítésének igénye egykorú az emberiséggel, mondta el a szakember, ezt bizonyítják azok az ősi korokból fennmaradt ábrázolások is, amelyek testes hölgyeket mutatnak be meztelenül, de számos nyak-, illetve mellékszerrel ékesítve.
„A legfelső társadalmi rétegeket leszámítva az emberek elsősorban környezetükből próbáltak begyűjteni különféle alapanyagokat, amelyeket ilyen célra használtak. Az erdélyi és magyar parasztság 19. századtól meglévő emlékei között egyaránt találunk ásványi, növényi vagy állati alapanyagokból készült ékszereket. Az igazi változást az üveggyöngy megjelenése és széles körben való elterjedése jelentette. Ez tehette lehetővé egy vidékenként különböző jelentéssel bíró motívumrendszer megjelenését” – fejtette ki. Hisz a gyöngyékszerek ékesítő funkciójuk mellett más jelölő funkcióval is bírtak: regionalitást jelöltek, viselőjük koráról, családi állapotáról és az alkalomról is árulkodtak. „Ma már egy kezünkön megszámolhatjuk, hány közösségben él még ez a jelrendszer, viszont ennek technikáját, mintavilágát még mindig, illetve most kell megtanulnunk, amíg még van kitől” – hangsúlyozta Tötszegi Tekla.
A megnyitó részeként egyébként tárlatvezetésen vehettek részt az érdeklődők, hisz a pannókra és üvegtárlókba helyezett gyöngycsodákat, illetve a különböző országokra jellemező gyöngyfűzési technikákat és hagyományokat a partner országok kézművesmesterei maguk mutatták be.
A gyöngyfűző kézművesmesterekkel a MES-en is lehet majd találkozni, az idei sokadalom kapunyitása pénteken délután 4 órakor lesz. A részletes program az Artera Alapítvány honlapján böngészhető.
A bajbajutottak megsegítésére buzdított hétfőn Oroszhegyben Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanakkor bejelentette, hogy magyar kormány támogatja a nyikómalomfalvi iskola újjáépítését és az ülkei óvoda elindítását.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!